A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-02-12 / 7. szám

Településlexikon

MAGYAROK NYOMÁBAN — LÉVAI JÁRÁS

ALSÓSZECSE (Dolná Seč)

Az okiratok 1310-ben említik először a Bars megyei községet. A XIII. században Bors ispán utódai az első urai a településnek, majd később a Zecheiek, Lévaiak és Váradiak osztozkodnak birtoklása felett. A XVIII. században az Esterházyak birtokába kerül. 1947-ben a magyar nemzetiségű lakosság jelentős részét Magyarországra telepítették, míg a faluba szlovákokat repatriáltak. 1960-ban hatalmas árvíz pusztított a faluban. Az evangélikus templom 1784-ben, a torony 1802-ben épült. A polgármester Helena Prevendarčíková. Csemadok-alapszervezete, iskolája nincs.

Népszámlálási adatok:

1980 : 593 lakosból 69 magyar (11,6 %) 1991: 432 lakosból 46 magyar (10,6 %)_

ALSÓSZEMERÉD (Dolné Semerovce)

A tatárjárás körüli időkben már fennáll a község. Ezt IV. Bélának egy Selmecbányán kibocsátott királyi parancsa igazolja, mely azonban nem visel óvszámot. A Hont vármegyéhez tartozó községet a császári hadsereg 1715-ben elpusztítja. A falu megelégelvén az állandó zaklatást és sarcoigatást, még ebben az évben mai helyére költözik, mely az országúttól távolabb fekszik. A múlt században a Koháry-, Szócsónyi-, Forgách-, Esterházy- és Breuner-család a község földesura. A katolikus templom 1884-ben épült. Az 1—4. évfolyamos iskola igazgató-tanítója Bodnár László. A község polgármestere Kosúth Lajos, a Csemadok-alapszervezet elnöke Kovácsik Béla. A magyar pártok és mozgalmak közül az MKDM tevékenykedik.

Népszámlálási adatok:

1980: 523 lakosból 454 magyar (86,8 %) 1991: 464 lakosból 343 magyar (73,9 %)

BAJKA

A községet 1286-ban említik először az okiratok. A XIV. század második felében Sárai László, temesi főispán és Kistapolcsányi Péter bírták Bajkát. Ezután a Pólieké és a Szalcberger-családé. A református templom 1895-ben épült. A polgármester Erika Stanovská, Csemadok-alapszervezete és iskolája nincs. Népszámlálási adatok:

1980: 344 lakosból 78 magyar (22,7 %) 1991: 321 lakosból 87 magyar (27,1 %)

BARSBESE (Besa)

Először a tizedszedők jegyzékében szerepel, majd 1298-ban és 1359-ben az esztergomi káptalan bizonyságleveleiben. 1573-ban a törökök feldúlták. Bese a XVIII. század elején még önálló, s csak

az 1852-i ősiségi pátens következtében kerül a Kelecsényi-család kezére. A községhez tartozó külterületi lakott hely Kullantó. A polgármester Kálnay Sándor, a Csemadok-alapszervezet elnöke Sároveczky Sándor. A falunak 1—4. évfolyamos szlovák iskolája van. A magyar politikai mozgalmak közül az Együttélés tevékenykedik.

Népszámlálási adatok:

1980: 946 lakosból 383 magyar (40,5 %) 1991: 764 lakosból 303 magyar (39,6 %)

BARSENDRÉD (Ondrejovce)

A község a XIII. század közepén már fennállott, mert egy peres ügyben, amely a nyitrai káptalan és Bars utódai között folyt, már szerepel. E században még más okmányok is említést tesznek róla. A XV. század elején okmányaink két Endréd nevű községről tudnak, a következő írásokban Kisendród és Nagyendród szerepel. A török hódoltság alatt pusztult el a XIV. század elején épült katolikus templom. A török kitakarodása után Kovách Istvánt és Csatkó Klárát, majd a Litassy-, Balogh-, Botka-, Simonyi-, Dombay-, Kürthy- és Rudnyánszky-családokat találjuk a község birtokosai között. A polgármester Horváth Rozália. Csemadok-alapszervezet nincs, a magyar pártok és mozgalmak közül az Együttélés dolgozik. Iskolája nincs.

Népszámlálási adatok:

1980: 821 lakosból 217 magyar (34,9 %) 1991: 460 lakosból 156 magyar (33,9 %)

BARSSÁRÓ (Šárovce)

A honfoglalás utáni évtizedekben már népes település. A XIII. század közepén villa Saro néven említik okleveleink. Ekkor Csuge Péter utódai birtokában találjuk. Ugyancsak még ebben a században a Sárai-családot is birtokosai között találjuk. Később a Lábatlan-, majd a Lévai- és Haraszty-család ül a községhatárban. A

XIV. század elején épült katolikus temploma teljesen elpusztult. A járásban itt ól a legtöbb roma nemzetiségű lakos (155). A polgármester dr. Judita Trníková, a Csemadok-alapszervezet elnöke Kajtár Éva. Az 1—4. évfolyamú magyar alapiskola igazgatója Rendek Erzsébet. A magyar mozgalmak közül az Együttélésnek vannak támogatói.

Népszámlálási adatok:

1980: 1834 lakosból 1098 magyar (59,9

%)

1991: 1639 lakosból 820 magyar (50,0

%)

BARSVÁRAD (Tekovský Hrádok)

A község 1944-ben keletkezett Felső- és Alsó Várad egyesítésével. Felsővárad alapítása a XVI. század elejére tehető,

akkor a Haraszty-család birtokában találjuk. Ami Aisóváradot illeti, már Béla király jegyzője, Anonymus említ krónikájában egy Varad nevű földvárat, amelyet Huba csapatai szállnak meg. Kezdetben a Bors-családé, később birtokolja a Váradi-, Vezekónyi- és Haraszty-család is. A török megszállás alatt lakossága koldusbotra jut, majd szétszéled. A század végén újra benépesül, de a kuruc szabadságharc alatt ismét elszegényedik. Katolikus és református temploma is van. Itt született Balogh József (1896—1963) festő. Iskolája nincs. A polgármester Ozsvald Béla, a 79 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke Kozma Emó.

Népszámlálási adatok:

1980: 460 lakosból 250 magyar (54,3 %) 1991: 324 lakosból 208 magyar (64,2 %)

BORI (Bory)

Először 1135-ből említi egy oklevél. Három település alkotta a községet: Árnyék-, Mogyorós és Beke-Bori. 1275- ben Márton fia, Miklós a földesura, aki Ottokár cseh királyon aratott győzelméért

IV. Lászlótól kapja királyi adományként a helységet. A XVI. században a Ubárdycsalád birtokolja, amely arról nevezetes, hogy belőle származik Szondy két apródjának egyike. A Bory-család a múlt század közepén a község lakóinak eladta birtokait. A községhez tartozik Hercegpuszta. A református templom a XVII. században, míg a kastély a XIX. század közepén épült. A polgármester Szúdy László, a 83 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke Karasí György. Az Együttélés politikai mozgalom tevékenykedik, iskola nincs. Népszámlálási adatok:

1980: 367 lakosból 178 magyar (48,5 %) 1991: 333 lakosból 173 magyar (51,9 .%)

CSATA (Čata)

Első okleveles említését 1386-ból leljük. Az esztergomi káptalan egyik levelében szerepel. Nem sokkal később páloskolostor is volt a községben, mely arról is nevezetes, hogy 1709-ben Rákóczi Ferenc parancsára a kurucok itt vertek hidat a Garamon, amikor Károlyi Sándor seregének Ebeczky hadosztálya Érsekújvárnak vonult. A hadihíd azonban nem sokáig állott, mert a labancok elpusztították. 1947-ben a magyar lakosokat Magyarországra telepítették, míg a faluba szlovákokat hoztak. A polgármester Lakatos Lajos. A 170 tagot számláló Csemadokalapszervezet elnöke Lestyán Erika. A magyar pártok és mozgalmak közül az Együttélés (elnöke Szobi Emil), és az MKDM (elnöke Molnár András) tevékenykedik. Az 1—8. évfolyamos iskola igazgatója Molnár András.

Az 1980-as népszámlálás adatai nem ismeretesek, mivel a község akkor közigazgatásilag Oroszkához tartozott.

1991-ben a faluban 1234-en laktak, ebből a magyarok száma 917 volt (74,3 %)

Összeállította: ÁBEL GÁBOR

(Folytatjuk)

10 A HÉT