A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-02-05 / 6. szám
INTERJÚ Lapunknak nyilatkozik Ivan Gašparovič, a szlovák parlament elnöke Az önálló Szlovák Köztársaság parlamenti küldöttségének első külföldi útja Csehországba vezetett. E látogatást követően Ivan Gašparovič, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke azt nyilatkozta, hogy legközelebbi külföldi útja valószínűleg Budapestre vezet majd. — Elnök úr, mikor kerül sor erre a látogatásra? — Jelenleg Szlovákia köztársasági elnökének megválasztása előtt állunk. Ezt követően szeretném felvenni a kapcsolatot a magyar országgyűlés elnökével, Szabad György úrral, és megegyezünk egy időpontban. Az is lehet, hogy nem mi megyünk Budapestre, hanem a magyar parlament küldöttsége látogat majd el Pozsonyba. Mindenképpen azt szeretnénk, ha a január elsejétől teljesen önállóvá vált Szlovák Köztársaság Nemállam egyenrangú kapcsolatának a kialakításáról van szó, s ennek alapján új politikának kell kialakulnia. Olyan politikának, amely mind a két fél számára előnyös. Tudatosan említettem a szlovákok és magyarok több százéves együttélését, mert ez egy olyan momentum, amely előrevetíti a jószomszédi kapcsolatok kialakítását. Úgy gondolom, jelenleg nagyon sok múlik azon, hogy a politikusok mennyire tudják majd megoldani a két ország közötti problematikus kérdéseket. Ha mind a két fél részéről meg lesz a kellő akarat ahhoz, hogy jó viszony legyen közöttünk, biztos vagyok benne, hogy nem lehet gond. Ráadásul Európa is azt várja el mind a két államtól, hogy kölcsönösen együttműködjenek, és jószomszédi viszonyban éljenek eqymás mellett. teljesen kizárt. Egy fegyveres konfliktus mind a két országot elzárná attól a lehetőségtől, hogy barátságosan kommunikáljon Európával. Úgy gondolom ezt sem Magyarország, sem Szlovákia nem akarja. — Úgy tűnik, mintha az Ön személye háttérbe szorulna a miniszterelnök mögött. Nem veszélyezteti ez a parlamentáris demokráciát? — Szlovákia demokratikus állam. Elismeri a hatalom felosztását a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalomra. Meäar úr a végrehajtói hatalmat képviseli, én a törvényhozói hatalmat. A végrehajtói hatalom nem avatkozhat a törvényhozói hatalomba, inkább fordítva. A parlament fogadja el a törvényeket. Az országgyűlés dönti el, milyen jogkörrel ruházza fel a kormányt és annak elnökét. Mindenütt a világon a gazdaság áll az első helyen. Ezt a kormány irányítja, főleg most, amikor a gazdasági helyzetből adódóan rengeteg az olyan probléma, amelyet szociális bázison kell megoldani. Ezenkívül a Fontosak a jószomszédi kapcsolatok zeti Tanácsa küldöttségének budapesti látogatása az első külföldi utak egyike lenne. — Az előző szlovák parlament František Mikloško elnöklete alatt jól együttműködött a magyar országgyűléssel. Szlovák—magyar parlamenti bizottságok jöttek létre. On folytatni kívánja ezt az együttműködést? — Nem tudom elképzelni, hogy a magyar és a szlovák parlament között ne legyen kölcsönös együttműködés. Nagyon sok lehetőséget látok arra, hogy több területen teljesen új szemszögből kezdjük el az együttműködést. A múlt évben két közös parlamenti bizottságot hoztunk létre. Az egyik a bősi erőmű további sorsának vitás kérdéseivel foglal kozik. A másik parlamenti bizottság a két ország közötti egyéb problematikus kérdésekre próbál megoldást találni. Múlt év decemberében levelet kaptam a magyar parlament elnökétől, Szabad György úrtól, amelyben szlovák—magyar parlamenti bizottság létrejöttéről tájékoztat. Meg vagyok győződve arról, hogy nemsokára kapcsolatba lépek a magyar országgyűlés elnökével, és akkor részletesen megbeszéljük a két parlament közötti további együttműködést. — Ön szerint milyenek a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti kapcsolatok? — A szlovákok és magyarok ezer éve élnek egymás mellett, ráadásul sokáig közös államban. Erről a tényről nem lehet megfeledkezni, ezt nem lehet kiradírozni. A két nemzet egymás mellett élése azt jelenti, hogy a kapcsolatok már kialakultak. Vannak olyan területek, amelyeken ezek a kapcsolatok jók, másutt kevésbé jók. Jelenleg Magyarország szuverén állam, január elsejétől a Szlovák Köztársaság is önállóvá vált. Most két szuverén — Nem gondolja, hogy a szlovák miniszterelnök néhány Magyarország címére tett kijelentése nem éppen a jószomszédi kapcsolatok kialakítását segíti elő? — A magyar hadsereg potenciális ereje ismert Szlovákiában. A sajtóban napvilágot láttak azok a hírek, hogy Magyarország szerződést kötött Oroszországgal és az Amerikai Egyesült Államokkal a magyar haditechnika felújítására. Néhány magyar politikus megnyilvánulása — amelyet én nem tartok a legszerencsésebbnek —, reakciókat vált ki szlovák politikusokból is. Nem hiszem, hogy Mečiar úr kijelentései olyan aggodalmat váltanának ki, hogy a két ország között esetleg valamilyen véres konfliktusra kerülne sor. Ez kormány határozza meg az ország külpolitikáját is. Egyébként mindenütt a világon a kormányfőkről általában többet írnak, mint a parlament elnökeiről. Tehát nekem egyáltalán nincs az az érzésem, hogy háttérbe szorulok a miniszterelnök mögött. — Önt tavaly márciusban az akkori csehszlovák köztársasági elnök viszszahívta a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság legfőbb ügyészi funkciójából. Köztudott, hogy konfliktusai voltak Václav Havellal. Kettőjük rossz viszonya nem játszott szerepet abban, hogy kettészakadt a közös állam? — Nem gondolom, hogy az én visszahívásomnak köze lett volna ahhoz, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság megszűnt. Igaz, hogy amikor Havel úr mint Csehszlovákia köztársasági elnöké visszahívott a funkciómból, megmondtam neki, hogy ez politikai hiba, és bármikor a saját személye ellen fordulhat. A visszahívásomnak az volt az oka, hogy az akkori államelnök és néhány parlamenti képviselő nem akarták megérteni, hogy a legfőbb ügyész csak a törvény adta keretek között mozoghat. Minden egyes döntés, amelyet az ügyész hoz, megkérdőjelezhetné azt az akaratunkat, hogy valóban demokratikus államot szeretnénk kiépíteni, és nem akarjuk megsérteni a bírák függetlenségét. A volt köztársasági elnök akkor újságírók kérdéseire válaszolva elmondta, hogy azért hívott vissza a hivatalomból, mert nem csináltam semmit. Ez a mondat azon kevés igazságok egyike, amelyet Havel úr valaha is mondott. Ugyanis én valóban nem csináltam azt, amit ő várt el tőlem, tehát lényegében mint Csehszlovákia legfőbb ügyésze nem csináltam semmit. Kamoncza Márta 6 A HÉT
