A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-02-05 / 6. szám

FIGYELD Könyvek az árak kiszolgáltatottságában ► Nem tudom hány szólásmondást, szállóigét vetett papírra Terentianus Maurus, a Mau­ritániából származó római gramatikus, de a "Habent sua fata libelli" (A könyveknek megvan a maguk sorsa) elmés bölcsessége fennmaradt mind a mai napig. Gyakorta idézzük a fenti gondolatot, és mélyen átérezzük, mert napjainkban is nagyon aktuális. Napjainkban szinte megmagyarázhatat­lan, elképzelhetetlenés a fiatalabb generáció számára szinte hihetetlen, hogy az ötve­nes—hatvanas években volt egy Olcsó Könyvtár sorozat, amely kicsi, sárga köny­veket jelentetett meg, sokszoros példány­számban árasztotta el Dél-Szlovákia köny­vesboltjait is, s így a többszörösen szegény családok (akkortájt a "szegény" szó nem volt idegen, ma kezdjük újra megszokni) sarjainak könyvszeretete és könyvigénye sem szenvedett csorbát. Ugyanis 2—3 koronáért meg lehetett vásárolni a sárga kis könyvecskéket, nélkülük szegényebbek let­tünk volna, mert nemcsak a magyar iroda­lom színe-javát ismerhettük meg, hanem a világ és egyetemes emberi kultúra, szel­lemiség legfontosabb részeit, állomásait hozták otthonaikba. Nagyon is jól érezzük Lacza Tihamér gondját (A Hét, 1993. 1. 8., 2. szám), amikor az alábbiakat írja: "Az árak ugrásszerű emelkedésével nyilván csökkenni fog a megvásárolt könyvek száma, s színvonal dolgában is jelentős romlás várható, mivel a könyvterjesztők elsősorban a lektűröket és a sikerkönyveket forgalmazzák." Csak abban reménykedhetünk, hogy a jelenlegi helyzet a könyvpiacon átmeneti; idővel lesz majd annyi pénzünk, hogy a drága könyveket (a hozzászámolt öt száza­lék forgalmi adóval) meg tudjuk vásárolni, másodsoron pedig az állam támogatja majd a könyvkiadókat, különösen azokat, ame-Kültúra, médiák Ezen a területen két dolog szembeötlő: az igényesség és az anyagi jólét. Dél-Tirol 440 ezer lakosa számára 30 állami és magánmúzeum áll rendelkezésre, nyelvi kutatóintézetek, színházak (profi és ama­tőr), zeneintézetek, zenekarok sora; ezek minden jelentősebb településeken meg­találhatók. Lépten-nyomon érezhető a kultúra megtartó ereje, s ennek féltő vigyázása. Regionális rádió- és tv-adó áll rendelkezésünkre, a helyi rádióadókat és kábeltelevíziókat leszámítva. Az arányok érzékeltetésére: a 17 ezer ladin számára a regionális tv naponta 15 percet sugároz, a regionális rádió 1 órát. CSÁKY PÁL lyek nem a Nyugatról ideáramló gyöngécs­­ke irodalmat és kultúrát terjesztik. Arra azonban még vámunk kell, de hiszem, hogy előbb-utóbb bekövetkezik és megkeseredett morfondírozásaink meghallgatásra, megér­tésre találnak... Mai szemmel nézve az elmúlt negyven esztendő könyvkiadása elsősoron a pártos­ságon alapult, vagyis meg lehetett jelentetni mindent, még a hosszú combú szexbom­bákról szóló könyvet is, ha az valahol a hőn szeretett pártot, vagy esetleg a Szov­jetuniót dicsérte. Példa rá egynéhány alap­fontosságú mű vagy lexikon, amelyek a Szlovák Tudományos Akadémia műhelye­iből kerültek ki. Mára értékük és áruk is devalválódott az említett okokból kifolyó­lag-^ A minap Pozsonyban jártam, s mivel a Duna utcai antikvárium úgy látszik végle­gesen bezárult a vásárlók előtt, a mellette lévő könyvesboltba tértem be. A jobboldali könyvespolcon a leértékelt könyveknek szorítottak helyet. Meglepetésemre a "Malá encyklopédia Slovenska" (Szlovákia kisle­xikona) 135 koronáról, huszonöt koronára csökkent. A 664 oldalas kiadvány, amely 1987-ben látott napvilágot, igen fontos adatokat tartalmaz, de iiagy feneket kerít egyes eseményeknek, amelyek a szlovákok és csehek történelméből, s így a szlovákiai magyarságéból is 1989 után elvesztették érvényüket, jelentőségüket. A kétkötetes "Pedagogická encyklopédia Slovenska" (Szlovákia pedagógiai lexikona) egy-egy kötete, öt-öt koronába kerül. 1985-ben adták ki, sok-sok magyar vonatkozású címszót és nevet tartalmaz, de szerkesztői szigorúan tartották magukat a pártos alapelvekhez, vigyáztak arra is, hogy a hatvannyolcasok közül senki ne kerüljön bele a lexikonba. A magyar vonatkozású információkra is érvényes a fenti állítás, ámbár megtudhat­juk, hogy Orbán Gábor 110 évvel ezelőtt született Kőszegen, az év első napján, Ónodi János már 66 éves lenne, Janda Iván az idén (júliusban) lesz hetvenesztendős, Mó­­zsi Ferencnek még egy esztendőt kell várnia a kerek (70) évfordulóra, Bertók Imre tavaly múlt hetven. A vidéki magyar pedagógusok, tanárok, nevelők, iskola- és gimnáziumi­gazgatók kimaradtak a lexikonból, sőt, a Pedagógiai Fakultáson — elejétől fogva — működő, tanító, rendszeresen publikáló tanárokat sem jegyzik. Talán majd a Szlovákiai magyar pedagógiai lexikonba bekerülnek? A múltban volt már rá példa, 1933-ban látott napvilágot A CSEHSZLO­VÁKIA MAGYAR TANÍTÓK ALMA­NACHJA, amely a "Csehszlovákiai magyar tanítóságnak fáradhatatlan és sokoldalú, teremtő munkája emlékére" készült. A hatvan esztendővel ezelőtt megjelent vaskos kötet 111 oldalas fényképes, arcképcsarno­kában találkozunk még ma is élő pedagó­gusokkal, ott láthatjuk a csinos, fiatal megyercsi tanító nénit, Zdakai Erzsébetet, akit az A Hét tavalyi utolsó számában köszöntött Szeberényi Z. Judit és Szakái Katalin, Erzsi néni születésének 80. évfor­dulójának alkalmából... Visszakanyarodom azonban pozsonyi könyvvásárlásomhoz, mivel hátra van még az "Encyklopédia dramatických umení Slo­venska" (Szlovákia színházi lexikona) két­kötetes (húsz—húsz koronába kerülő) ki­adványa, amely igazán jó vásár volt. A két kötet 1989-ben jelent meg, elmondhatjuk, hogy szerkesztésében már érződött a bekö­vetkezendő rendszerváltás szele. Számunk­ra az a lényeges, hogy aránylag részletesen foglalkozik a szlovákiai magyar színjátszás­sal és annak képviselőivel. A neveket magyarul írja. Mondhatom nem mindig sikerül ily olcsó könyvvásárt nyélbeütni, hiszen manapság az antikváriumok keresett könyvei a lexi­konok, és régesrég elmúlt az az idő, amikor a régi könyvek boltja, az antikvárium egyúttal az olcsó könyvek boltja is volt. Szerencsére a döcögő könyvterjesztés mezején még akadnak derülátó emberek. Egy rimaszombati könyvárus imigyen nyi­latkozott a szlovák rádió magyar adásában: "Ha tán nem is lesz mit enni, de azért a lelki táplálék szükség marad!" A gondolatot úgy módosítanám, hogy a gazdaságilag erősnek és demokratikusnak ígért Szlovákiában jut majd pénz kenyérre és lelki táplálékra is. Nem lehet, hogy a szellemi termékek, könyvek és különösen az emberek, az árak kiszolgáltatottságában éljenek. MOTESIKY ÁRPÁI) FOTÓ: GYÖKERES GYÖRGY A HÉT 5

Next

/
Thumbnails
Contents