A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-01-29 / 5. szám
FIGYELŐ Eíső kötetes alkotók 1—8. osztályos alapiskola működik. A falu polgármestere Kamenár László, a Csemadok-alapszervezet elnöke Tokár Lajos. Népszámlálási adatok: 1980: 2286 lakosból 1886 magyar (82,5 %) 1991: 2028 lakosból 1640 magyar (80,9 %) VÁGFARKASD (Vlčany) Régi Árpád-kori település, mely egy 1113-ban keltezett okiratban FORCAS alakban szerepel, a zoborhegyi apátság birtokaként. A község elnevezése puszta személynévből keletkezett. Az apátságon kívül a község történetében az esztergomi érsekségnek a Gyulai-, a Keméndy-, valamint a Károlyi-családnak voltak itt birtokai. A községet a törökök 1572-ben teljesen elpusztították, azonban 1664-ben a faluban 72 háztartás volt és 92 fejadófizető személy élt, továbbá a török adóösszeírás egy a Vág folyón lévő malomról is beszámol. A település 1794-ben vásártartási jogot szerzett. 1787-ben 2445, 1828-ban viszont már 3228 lakosa volt. A múlt század hetvenes éveiben készült összeírásból tudjuk, hogy a községben 13 molnár volt. Vágfarkasdon két templom van. A régebbi a református gyülekezeté, mely 1785-ben épült, a katolikus templom pedig klasszicista stílusban 1803-ban. 1772-ben Vágfarkasdon született Somogyi Csizmadia Sándor a "Hazai s külföldi tudósítások" című lap szerkesztője. A községben teljesfelépítésű 1—8. osztályos alapiskola működik. Polgármestere Czibula József, a Csemadok-alapszervezet elnöke Körös Zoltán. Népszámlálási adatok: 1980: 4003 lakosból 3062 magyar (76,5 %> 1991: 3407 lakosból 2639 magyar (79,3 %) VÁGHOSSZÚFALU (Dlhá nad Váhom) A települést az oklevelek — ZUMBOE alakban — 1113-ban említik először mint a zobori apátság birtokát. Később az egri püspöké, majd a jezsuitáké volt. A jezsuita rend feloszlatása után a vallásalap, majd a pesti egyetem tulajdonát képezte. Érsekújvár elestét követően 1664-ben a községben 10 háztartás volt, valamint 16 fejadófizető személy adózott a töröknek. Az első népszámláláskor 1787-ben Vághosszúfalun 81 ház volt és 520 lakos élt. A Vág folyó adta lehetőségeket a helybéliek a múltban igyekeztek a legnagyobb mértékben kihasználni. 1570-ben a folyón 3 malom állt, az 1871-es összeírás szerint viszont a községben 28 molnár működött. Katolikus temploma 1800-ban klasszicista stílusban épült. Vághosszúfalun alsótagozatos alapiskola működik. A község polgármestere Izsót Róbert, a Csemadok-alapszervezet elnöke Izsót Péter. Népszámlálási adatok: 1980: 929 lakosból 743 magyar (80 %) 1991: 847 lakosból 672 magyar (79,3 %) Összeállította: Bukovszky László (Folytatjuk) Karácsonyi könyvpiacunkon az importált szirupos lányrcgcnyek, fantasztikus "unikumok", horoszkópsorozatok mellett hazai magyar első kötetes alkotóink más jellegű műveit is megtalálhattuk. Végre! Hiszen Balázs F. Attila, Z. Németh István, Győry Attila versei, illetve novellái már hosszabb ideje kiadásra érettek voltak, csakhát kinélkinél gátat emeltek a társadalmi-politikai és/vagy gazdasági körülmények. Örvendetes tény, hogy a bestselleráradat korában még akadnak kiadók, amelyek nemcsak a minél busásabb anyagi haszonra, hanem a fiatal irodalmárok bemutatására is fordítják a figyelmüket. Szándékosan fiatal, nem pedig pályakezdő irodalmároknak neveztem a fenncmlítetteket, ugyanis már évek óta mindhárman otthonosan mozognak a lapszerkesztőségekben — köteteik termésének a jelentős hányada már ismert az olvasók előtt. Hogy miért említem egy recenzióban a két huszonéves íróval együtt a negyven felé közeledő Balázs F. Attilát? Sajnos, az Erdélyből tájainkra áttelepült alkotó kiadásra szánt művei több mint egy évtizedig porosodtak a kiadókban (gondoljunk csak a 80-as évek romániai cenzorjaira!), így csak a negyedik X-hez közeledve válhatott első kötetes íróvá. Azonban sok írása megjelent már a romániai, magyarországi, jugoszláviai és csehszlovákiai lapokban, továbbá az erdélyi "Kimaradt szó" és az "Ötödik évszak" című antológiában. A közelmúltban egyszerre mindjárt két kötettel rukkolt elő. A "Maszkok1 (Madách Könyv- és Lapkiadó) mondanivalójára-hangulatára egyik legjellemzőbb vers a "Színpad az egész...", amelyben kijelenti, hogy "egyetlen lehetőség, hogy ő legyen hogy/ emberi utat járhasson végig az itthon/ az otthon és az. otthontalanság között/ ... magamnak kell bebizonyítanom hogy képes/ vagyok és készen vagyok az áldozatra és hogy/ kétségbeesett öngyötrésem nem csupán alakítás... '. A teológus-bábszínészkönyvtáros-publicista-irodalmár-önmarcangoló alkotóember emóciókkal, indulatokkal, pátosszal tűzdelt útkeresése, ugyanakkor elgondolkodtató ko(ó)rkép ez a Főnix Füzetek-sorozatban megjelent válogatás. A szinte mellényzsebben is elférő "A macska leve" (Microgramma Kiadó) című kötet fedélillusztrációja azt sejteti, hogy erotikus novellákkal állunk szemben. Nos, a nyolc írás szinte mindegyikében helyet kapott a szerelem-szeretet(hiány) témája, ám szerencsére hiányoznak belőlük a csöpögős banalitások. Remélhetőleg a megjelenteket több tucat újabb novella követi majd. Z. Németh Istvánt lapunk olvasói elsősorban termékeny költőként tarthatják számon, ám a 23-éves irodalmár-pedagógus sokoldalúságát bizonyítják a további hazai és magyarországi folyóiratokban megjelent novellái, elbeszélései, humoros-szatirikus írásai is. A nemrég megjelent "Rózsa és rúzk' (Nap Kiadó) szerelmes verseket, a "Hétre hét, hóra hó " című könyvecske pedig gyermekverseket tartalmaz (Lilium Aurum Kiadó). Mindkét műfaj hiánycikknek számít tájainkon. Tóth Elemér több mint két évtizede megjelent szerelmesvers-gyűjteménye, illetve az 1990-ben kiadott "7újpalota" című szerelmesvers-válogatás óta végre valaki ismét egy kötetet szentelt ennek a témakörnek. "A szerelem a természet szövete, amelyre a képzelődés hímez." — vallotta Voltaire. Z. Németh István a szivárvány minden színéből választott "hímzőfonalat" a nagy érzés különféle fázisainak, fokozatainak a "megmintázásához". Rajong, örömmámorban úszik, remeg, reménytelenül vágyakozik, esedezik, csalódottan-kiábrándultan ironizál, bánkódik, önmagával viaskodik... A kötetben az egyes hangnemekhez illő különféle stílusok és versformák váltják egymást. A költő másik, vidám, játékos hangvételű, Kopócs Tibor által gazdagon illusztrált gyermekversválogatása pedig odakívánkozik minden óvodás és kisiskolás könyvespolcára. Valószínűleg ez év folyamán Z. Németh István könyvgyűjteményünket további példányokkal is gyarapíthatjuk, hiszen még három—négy kötetnyi írása (pl. humoreszkek, versek, fantasztikus novellák) vár Fortuna, illetve a könyvkiadók kegyeire. Végül Győry Attila alias Süné, 25-éves "punk-életművész", hajókormányos "Vércsapolás" (Kalligramm Kiadó) című novclláskötetére hívom fel a figyelmet. A ‘89-es társadalmi változások óta hazai folyóiratainkban is gyakori riporttéma volta különféle szubkultúrák (pl. punk, rocker, skinhead, dark stb.) életének-lilozófiájának a bemutatása. Süné kötetében főleg csallóközi "punkos" sztorik találhatók, amelyekben esetenként felbukkan hazai kultúrélctünk néhány "bulis fenegyereke" is, s mitagadás, gyakran kaszál az "aranyifjakra" leselkedő HALÁL...! Emberi sorsok á la natúr — csak semmi mellébeszélés, hölgyeim, uraim! Ilyen flúgosak, dögösek vagyunk... na, és akkor mi van? Ki törődik velünk...? — kérdezhetné Süné mintegy utószóként, alkalmazkodva a történetek szereplőinek csöppet sem irodalmi (pfű, de finoman fogalmaztam!) nyelvezetéhez. Polgárpukkasztás az ezredforduló előszobájában vagy több annál? Ki-ki maga döntse el! Mi van még hátra? Ja, hát az ismertetett könyvek eladása. Csodás helyzet lenne, ha nem az alkotóknak kellene árusítaniuk irományaikat, és legalább annyira keresettek lennének, mint például az ufóhistóriák... Ml-KÓ A HÉT 11
