A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-01-29 / 5. szám
KRÓNIKA TelepüléslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN — GALÁNTAI JÁRÁS TAKSONYFALVA (Matuškovo) Az okiratok TOCSUN néven mint a pozsonyi várjobbágyok birtokát említik 1138-ban. (A forráskritika szerint az oklevél hamis.) A község nevét a helybéliek egy máig élő legenda nyomán összefüggésbe hozzák Taksony vezérrel, aki a hagyomány szerint a Pogánytemető nevű dűlőben nyugszik. A XIII—XV. században számos birtokosa volt, kik közül meg kell említeni Dudvágszegi Miklóst, valamint a pozsonyi egyházat. 1439-ben Albert király mint a semptei vár tartozékát a Rozgonyiaknak adta, később a Thurzók majd az Esterházyak és Alsasse d’Hennin hercegnő kezébe került. A török hódoltság idejéből származó adóösszeírás szerint a faluban 7 háztartás volt és 7 fejadófizető személy élt. 1817- ben az Esterházy család nagy majorgazdaságot hozott létre a faluban. A XIV. században kiváltságos plébániája volt. Az ún. Pray-kódexben — mely nyelvünk ősemlékét a Halotti beszédet és könyörgést tartalmazza — lévő bejegyzés szerint a misekönyvet 1228-tól 1241-ig nemcsak Deákiban, hanem Taksonyban is használták. Katolikus templomát a régi gótikus templom helyére 1784-ben építették klasszicista stílusban. A templom ékessége Than Mór oltárképe 1871-ből. Az ág. evangélikus gyülekezet templomát (a lebontott imaház helyén) tavaly júniusban szentelték fel. A község 1971-től 1990-ig közigazgatásilag Galántához tartozott. A faluban alsótagozatos alapiskola működik. A település polgármestere Papp Lajos, a Csemadok-alapszervezetyelnöke Papp Jenő Népszámlálási adatok: 1980: 2200 lakosból 1660 magyar (72,7 %) 1991: 1820 lakosból 1205 magyar (66,2 %) TALLÓS (Tomašíkovo) A települést az okiratok 1646-ban említik először, azonban bizonyos, hogy már régebben is létezett. A semptei vár tartozéka volt. 1817-ben a községben az Esterházy-család egy gazdasági központot hozott létre, ahol juh és lótenyésztéssel foglalkoztak. Az 1664-ből való török adóösszeírás 7 fejadófizető személyt és 7 háztartást említ Tallós községben. 17.60-ban Esterházy Ferenc a községben egy barokk-klasszicista stílusban készült kastélyt építtetett, melyben 1763-tól állami árvaház működött. Katolikus temploma a barokk jegyében 1710-ben épült. A falu idegenforgalmi látványosságai közé tartozik a Kis-Dunán lévő ún. Maticza malom. Teljesfelépítésű 1—8. osztályos magyar alapiskolája van, valamint a kastély épületében bentlakásos kisegítőiskola működik. A község polgármestere Komrhel Tibor, a Csemadok-alapszervezet elnöke Gágyor József. Népszámlálási adatok: 1980: 1638 lakosból 1521 magyar (92,8 %) 1991: 1464 lakosból 1401 magyar (95,7 %) TORNÓC (Trnovec nad Váhom) Az okiratok 1113-ban DURMUZ néven mint a királyi halászok és jégvágók települését említik. A XVI. században a Csúzy- és a Paxy-családnak volt a községben birtoka, a XIX. században viszont a Hunyady-családnak. 1530-ban Tornócot a törökök feldúlták, majd 1559- ben palánkvárát szétrombolták. A múlt század második felében készült összeírás szerint a Vágón 15 vízimalom működött. A századfordulón Tornócon székelt a volt vágsellyei járás főszolgabírói hivatala. Katolikus temploma barokk-klasszicista stílusban a XVIII. század végén épült, a református gyülekezet temploma pedig 1786-ban. A községben a múltban megszűnt a magyar iskola és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy e hajdan magyar községben a magyarság kisebbségbe került. A falu polgármestere Rábek Gyula. A Csemadok-alapszervezet elnöke Molnár Károly. Népszámlálási adatok: 1980: 2825 lakosból 778 magyar (27,5 %) A tál lósí Maticza malom 1991: 2448 lakosból 755 magyar (30,8 %) TOSNYARASD (Topoľnica) A települést 1307-ben említik először az oklevelek NAROSI néven. A helység neve nyárfákkal benőtt helyen települt falura utal. Az 1553. évi portális összeírásban Mérey Mihálynak volt itt 6 portája, később a Batthyányiak, majd az Esterházyak voltak Tósnyárasd birtokosai. A XVII. század második felében a községet a törökök teljesen feldúlták. 1690-ben is még mint predium (puszta) szerepel az összeírásokban. 1828-ban viszont már 50 háza és 373 lakosa volt a községnek. A Vág folyó 1813-as áradása nagy károkat okozott. Katolikus temploma a XVIII. század második felében épült. Magyar iskolája a 70-es években megszűnt és sajnos azóta sem sikerült újraindítani. A község polgármestere Divican Edit, a Csemadok-alapszervezet elnöke Szilvássy László. Népszámlálási adatok: 1980: 871 lakosból 549 magyar (63 %) 1991: 769 lakosból 472 magyar (61,3 %) VÁGA (Váhovce) A községet egy 1259-ből származó oklevél említ először VAGA alakban, mint az esztergomi érsekség birtokát. Mindvégig egyházi birtok volt. A török hódoltság korából származó adóösszeírás arra enged következtetni, hogy a falut a törökök feldúlták, ugyanis 1664-ben Vágán csak 3 fejadófizető személy élt, és a községben csak 3 háztartás volt. Fél évszázaddal később 1715-ben 27 adófizető élt itt, 1828-ban viszont Vágán 182 ház állt és 1369 Iákos élt. A községben 1825-ben nagy tűzvész pusztított. A múltban a Vág folyón számos vízimalom működött. A község katolikus tamploma a régi templom helyére 1778-ban késő baroW< stílusban épült. Vágán teljesfelépítésű 10 A HÉT
