A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-01-29 / 5. szám
HÍRMONDÓ "ÉNEKLŐ KÓRUSOD VAGYUNK" — vallják a Kodály Kórusok I. Galántai Nemzetközi Fesztiváljára érkezett énekkarok és zenekedvelő érdeklődők, akik részt vettek a Kodály születésének 110. évfordulója alkalmából 1992 decemberében rendezett nagyszabású találkozón. Hogy jobban megismerjük Kodály életét, munkásságát, a mába mutató igazát, nemzetközi vetélkedőt tartottak, melynek döntőjére a háromnapos rendezvény első napján került sor. Hat külföldi és hat hazai gimnázium diákjai mérték össze tudásukat Kodály és Illyés munkásságából. A sok keresgélésnek, utánajárásnak, i/.gulásnak meglett az eredménye, hiszen aki ott volt, hallhatta a sok okos, hozzáértő választ. De elgondolkodtató, hogy milyen keveset tudunk e sokoldalú nemzetébresztő művészről. A havas eső és a kellemetlen hideg ellenére másnap délelőtt nagy számú érdeklődő jelent meg a városháza nagytermében a Kodályszimpóziumon. Elsőként Szokolay Sándor zeneszerző szólt Kodály magyarságának jövőbe mutató útjáról. Kodály sokoldalúságát mutatja, hogy nemcsak nemzetnevelő tanár, népzenekutató, hanem a magyar érzék éltetője is volt, ahogyan Vargyas Béla állítja: nemzeti géniusz. Csodálatra méltó, mennyire magáénak vallotta Berzsenyi felhívását: "Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet!" Nemzeti öntudat nélkül nem maradhat fenn a nemzet. S Kodály egész lényével azon fáradozott, hogy alvó nemzetét felébressze, rámutasson az eredeti magyar dallam és nyelv sokszínűségére, mely lelkünk gazdagságát tükrözi. "A nemzetet illene visszaadni a népnek, ebben vagyunk Kodály adósai" — zárta le gondolatait az előadó. Ezután Ág Tibor beszélt Kodály felvidéki gyűjtéseiről, és arra kereste a választ, hogy miként él az egyszerű falusi ember emlékezetében a népdalgyűjtő Kodály. Szalay Olga Gyűjtési mutatójából idézve megtudtuk, hogy a zeneszerző 235 helységben 5100 dallamot jegyzett le. A következő előadó Kónya Ádám Erdélyből érkezett. Kodály szellemiségét a Háromszéken című előadásában hangsúlyozta: habár Kodály valójában nem járt Háromszéken, mindig akadtak olyan fáklyavivők, akik szellemiségét c tájon is tovább vitték. A másik erdélyi vendég Kusztos Tibor volt, aki Kodály zsoltárairól beszélt. E tartalmas és sok újat adó előadások után a Városi Művelődési Központ színháztermében került sor a nyitóhangversenyre. Kolck Jánosnak, az intézmény igazgatójának köszöntője után először a Galántai Alapiskola Gyermekkara Balogh Csaba vezetésével, majd a Galántai Gimnázium Leánykara következett Józsa Mónika karnaggyal az élen, utána a peredi Pitypang Gyermekkar szerepelt Jónás Katalin vezetésével. A galántai és a szeredi Zora és Zvon Vegyeskar közös fellépése után a galántai Kodály Zoltán Daloskor énekelt Józsa Mónika vezényletével. Végül a CSMTKÉ zárta a kört. A délutáni hangversenyen hét vendégkórus mutatkozott be. A hangversenyt Sipos Béla, a Csemadok Galántai Járási Választmányának elnöke nyitotta meg Kodály gondolatával: "... a dal a nemzeti élet egy része, nálunk: nemzetfenntartó erő". Majd szólt a Kodály Napok elindításáról, melynek hatására fellendült hazánkban az énekkari mozgalom. Hangsúlyozta, hogy ha a dal, az ének az anyanyelv édestcstvére, s ha egy nemzet életében a nyelv megtartó erő, akkor ugyanilyen szerepet tölt be a zene is. Majd újra Kodályt idézve kiemelte: "Hisszük, hogy az emberiség boldogabb lesz, ha megtanul a zenével méltóképpen élni." A Kodály Kórusok I. Galántai Nemzetközi Találkozójára eljött a kecskeméti Kodály Zoltán Vegyeskar, a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium Leánykara, a szolnoki Kodály Kórus, Németországból a baruthi Városi Kórus, Erdélyből a sepsiszentgyörgyi Vox humana Vegyeskar, a hazaiak közül a nagyszombati gimnázium Cantica nova vegyeskara, illetve a dunaszerdahelyi Vox camerata kamarakórus. A vendégkórusok hangversenye a Mester méltó ünneplése volt. Elképzelései megvalósitásáért azonban még sokat kell dolgoznunk. A találkozó harmadik napja a koszorúzási ünnepséggel kezdődött a városi parkban, majd a szimpóziummal folytatódott. Két előadás hangzott el, elsőként Tóthpál Józseftől, a Kodály és a polifónia című, melyben az előadó rámutatott: Kodály a polifóniában azt próbálgatta, hogy az egyszólamúságból nyitottá, európaivá kell válnunk. A polifóniában a különböző szólamok egyenrangúak, nincs alá- vagy fölérendeltség. Minden szólam a mű megvalósítását szolgálja. A polifónia egyetemes, hiszen a világ is az. Másodikként Csehi Ágota, a Nyitrai Pedagógiai Kar Zene tanszékének pedagógusa a zenei és az esztétikai nevelés legújabb módszereiről szólt. Délután az ünnepi hangversenyre került sor. Horváth Zoltán, a város polgármestere üdvözölte a jelenlevőket azt kívánva, hogy a zene segítségével jobban megértsék és tiszteljék egymást az emberek. A gálaműsorban a hazai és a vendégkórusok 2—2 számot énekeltek. A meghatódott közönség szűnni nem akaró tapsa őszinte köszönet volt a felejthetetlen él-, ményért. Az emberek érezték, hogy a másik emberben is a jót kell keresnünk; szeretni, tisztelni kell a másságával együtt, hiszen nem irthatunk ki az erdőből minden fát, amely nekünk nem tetszik. Ez a hangverseny is mutatta, hogy nem ököllel, hanem a zene hullámhosszán kell közelítenünk egymáshoz, hogy békében munkálkodhassunk és élhessünk. Bízzunk benne, hogy ez így is lesz. MÉSZÁROS MAGDOLNA 8 A HpT
