A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-12-18 / 51. szám
FIGYEUO anyagi gondjaim, de idegileg kikészültem, és volt három gyermekem. Hogy barátom legyen, arra egyáltalán nem a gyerekek miatt nem gondoltam, de úgy éreztem, idő kell, hogy az előzményeket kiheverjem... Nyolc év után már azt hittem, férfigyűlölő vagyok. Nem is tudtam elképzelni, mi lesz, ha férfi lép az életembe. Féltem a találkozástól. Talán jobb is, váratlanul történt a munkahelyemen. Az első találkozás után még nem tudtam, lesz-e folytatás. És most'szoros a kapcsolatunk. Nyáron egy szép hetet töltöttünk a Tátrában. Házasságra nem gondolunk. Barátságunk szép, tartalmas, és ennyi éppen elég. Örülök, hogy annak idején így választottam. A karácsony az óv legeslegszebb ünnepe. A szentestét együtt ünnepeljük a családdal. Az egyedül élő nőknek üzenem, hogy bátorság! A férfiak néha bátortalanok, szinte a gyávaságig. Félnek egy levél vagy egy kávé erejéig összejönni velünk. És hát a végén kimondani, hogy pl. örülök, hogy megismertem, vagy valami hasonlót. Nem fontos szerelem az első látásra, mert a tini-kort már kinőttük, és tudjuk, a szépség is múlandó és kiismerni a másikat, erre kevés egy élet is. Olvasója vagyok az A Hétnek, és olyankor hátával gondolok arra, hogy nekem is segített, amikor kellett. Köszönöm, hogy megkérdeztek. Kellemes Karácsonyt, a Józuskáfól minden elképzelhető szépet és jót kívánok sok szeretettel: V. Magdolna, Gúta" "Azt gondolom, nem nagyon sikeres a választásuk, mert nem sokat tudok Önöknek és a kedves olvasóknak segíteni ebben a témában. Azért köszönöm, hogy gondoltak rám. A magányosok klubja Társkereső rovatába elég szűkszavúan írtam, nem akartam nyilvánosság elé tárni szomorú életem történetét. Gondoltam, ha valaki érdeklődik majd annak megírok mindent. Mivel nem válaszolt senki, így társat sem találtam... Elhiszem, hogy vannak sikeres társkapcsolatok, mégis félek a csalódástól. Mióta magányos vagyok, volt nagyon szomorú és örömteli karácsonyom is. Hogy most hogy lesz, nem tudom, ha valami csoda nem történik, nagyon egyedül leszek, és nem is merek rágondolni. Kívánom a magányos társaimnak az új évben, hogy sokkal bátrabban és idejében gondoljanak a társkeresésre, mert az egyedüllét fél halál." Összeállította: PLOCZEK M. ERZSÉBET Céljuk: a nyomor enyhítése 50 ÉVES AZ EDHI ALAPÍTVÁNY 1942-ben egy ázsiai fiatalember elhatározta, hogy életét a szegények, betegek, elesettek megsegítésének szenteli. Eleinte még 6 sem sejtette, hogy jóindulata, segítőkészsége láttán kinyílnak a nagyvilág felső tízezreinek" dagadó pénztárcái — alapítvány jön létre a reményvesztett nyomorgók gondjainak az enyhítésére. Az EDHI ALAPÍTVÁNY az idén szeptemberben Budapesten nyitotta meg első európai irodáját, amelyet az európai segélynyújtás központjának szánnak. Az alapítvány tevékenységéről beszélgettem KHALIDAMIR KHANnal, Pakisztán magyarországi nagykövetével: —Excellonciás úr, megkérem, hogy szóljon a legendás hírű jótevőről, akinek elsősorban köszönhető az EDHI ALAPÍTVÁNY létrehozása! K.A.K.: — Abdul Setartidi egy kisvállalkozói családban született, a mai India területén. Már egész fiatalon arra gondolt, hogy édesanyjával együtt valamiféle jótékonysági tevékenységbe kezd. Elgondolását tett követte: tizennyolc éves korától egy mentőautóval (amelynek a sofőré is volt egyúttal) járta a vidéket, és az útközben látott beteg, sebesült, nyomorgó embereket beszállította a kórházba. Amikor a lakóközössége látta, hogy a fiú mivel foglalkozik, pénzadományokat kezdett gyűjteni tevékenységéhez. Ezáltal gyarapodott a szociális célra szánt vagyon, újabb kórházi helyekre jutott pénz, és a fiú kiterjeszthette a tevékenységét nagyobb távolságban is. Fokozatosan a muzulmán testvéri közösség képviselőjévé nőtte ki magát. Időközben (1947-ben) Indiából Pakisztánba költözött. Úgy szoktuk mondani, hogy Abdul egy ceruzával kezdte, és neki köszönhetően egy helyi alapítvány született... —... amelynek a tevékenysége lassan nemzetközivé szélesedett. — Ugyanis hatékony munkájára felfigyeltek az USA-ban, Kanadában, Nagy-Britanniában élő nemcsak Pakisztánok, hanem gazdag, főleg értelmiségi pályán ténykedő más ázsiai nemzetek fiai is, és egyre több pénz folyt be az alapítvány számlájára. Ezért irodákat hoztak létre Kaliforniában, Kanadában — Ontario államban, Iránban, Afganisztánban, Kasmírban, Indiában, a hajdani Szovjetunióban és a New York-i iroda vált a nemzetközi központtá. Az idén ősszel pedig Magyarországon is fiókunk nyílt. — Miért éppen Budapestet választották első európai székhelyükké? — Tulajdonképpen ez az én kezdeményezésemnek is betudható, mivel egy éve vagyok Pakisztán magyarországi nagykövete, és nagyon megszerettem a magyar embereket barátságos természetük miatt. Januárban levelet küldtem Abdulnak, és megkérdeztem tőle, hogy nem látja-e elérkezettnek az időt az európai iroda megnyitására? Tudattam vele, hogy elég sokat utazgattam M agyar országszerte szociális gondozókkal és Rónai Judittal, a soproni népi akadémia igazgatónőjével, és felfedeztünk bizonyos vákuumot a szociális ellátás terén. Mivel levelemre pozitív választ kaptam, létrehozhattuk a budapesti irodát, amelyet egyúttal szeretnénk az európai segélynyújtás központi helyévé tenni. — Milyen konkrét tevékenységet fejtettek ki e rövid idő alatt? — Már ez idáig is tízezer dollárt gyűjtöttünk a nagyatádi menekülttábor részére, és keressük az együttműködési lehetőségeket a helyi önkormányzatokkal. Ugyanis nem valamiféle bürokratikus módon (pl.: írásbeli kérvényezés) szeretnénk kapcsolatba lépni a rászorulókkal, hanem Inkább párbeszédet szeretnénk folytatni az önkormányzatokkal. Rájuk bíznánk, hogy milyen célra kívánják fordítani az általunk kapott pénzt, hiszen ők láthatják át legjobban, hogy például a gyereksegélyezési program, vagy a rászoruló, magatehetetlen idősek támogatása fontosabb-e? Azután majd meglátjuk, hogy mennyire fog hatékonyan működni ez a módszer. — Esetleg gondoltak önök a Csehszlovákiával való együttműködésre is? — Mindenképpen akarunk nyitni Csehszlovákia felé is. Hiszen európai terjeszkedésünk során éppen ezt a célt is fogja szolgálni budapesti irodánk, hogy kapcsolatba lépjen a környező országokkal. — A 'magándonorokon’ kívül különféle szervezetek anyagi támogatását is elfogadja az alapítvány? — Fogalmazhatok úgy, hogy az alapítvány bárkitől elfogad anyagi támogatást. Az együttműködés "oda-vissza alapon" történik. Például jelenleg, a budapesti iroda megnyitására szinte korlátlan pénzösszeget tud nyújtani az alapítvány. Talán később Magyarország is jelentős pénzösszeggel tudja majd támogatni az alapítvány munkáját. Azonban az igazság az, hogy donorjaink elsősorban a nyugati államokban léteznek, míg Kelet- Európában több a rászorulók száma. — További hatékony karitatív és diplomáciai szolgálatot kívánok, és köszönöm olvasóink tájékoztatását! MI-KÓ EGY ÚJ KÖNYV A KARÁCSONYI PIACON Az emberiség krónikája A Fortuna Print Kiadó jól időzítette legújabb kiadványának megjelentetését. Az emberiség krónikája szlovák, illetve cseh nyelven bő egy hónappal karácsony előtt jelent meg. Karol Biermann és František Hanus a Fortuna Print Kiadó képviseletében elmondták, hogy a múlt év derekán kezdték el a könyv kiadásának előkészületeit, az utolsó simításokat október 13-án végezték, s november első felében már a könyvesboltokba szállították a kiadványt. Az emberiség krónikája első ízben 1982-ben jelent meg Németországban a Harenberg Kiadó gondozásában. Azóta több krónika is megjelent. Szinte valamennyi nagy sikert aratott az olvasók körében, sőt, a regionális krónikák (pl. Hamburg krónikája) több kiadást is megértek. Az emberiség krónikája eddig tizenhat országban (köztük Magyarországon is) megjelent. A szlovák változat hétezer példányszámban került piacra, s még lehet kapni a könyvesboltokban. A cseh változat huszonháromezer példányban látott napvilágot, s ma már hiánycikknek számít, ezért a kiadó újabb tízezer példány nyomását tervezi. A szlovák, illetve cseh változatot Bodo Harenberg — egykori újságíró — állította össze, de természetesen mindkét kötetet kiegészítették a hazai történelem jelentős mozzanataival. A krónika a történéseket enciklopédikusán, időrendi sorrendben tartalmazza időszámításunk előttől egészen 1991 végéig. A kiadó tervezi, hogy minden év elején az előző év aktuális eseményeit feldolgozó kiegészítőt adna ki a kötethez. A sajtótájékoztatón megtudtuk azt is, hogy a kiadó a jövőben másfajta krónikák kiadását is tervbe vette. Ez a mostani, Az emberiség krónikája (Kronika lúdstva) 1490 koronába kerül, ha valaki a boltokban veszi meg. Megrendelés esetén viszont 1190 korona. KAMONCZA MÁRTA A HÉT 5
