A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-12-11 / 50. szám
3$ TANÁCSADÓ AZ ORVOS VÁLASZOL Miért viszket a szemem? ÖTÉVES KISFIÚ. - "Gyermekemnek már harmadik éve tavasztól őszig viszket a szeme. Számtalan szemcsöppet és kenőcsöt kapott már rá, de a panaszok nem szűntek meg. Meddig kell használni a gyógyszereket, és elmúlnak-e a panaszok?" Az Ön által leirt szemviszketés a szénanátha egyik kísérő tünete. Gyermeke a virágporra érzékeny, ezért jelentkeznek a panaszok a Virágzás időszakában, tehát tavasztól őszig. A szem viszketést más panaszok is kisérhetik, de nem szükségszerű, hogy minden jellemző tünet megnyilvánuljon. A már említett panaszon kívül a leggyakoribb tünetek: rohamszerű tüsszögés, orrdugulás és viszketés, az arc és a szemhéjak püffedése, a szem csipásodása, szag- és ízlelésvesztés, fokozott orrváladékozás stb. Az orrváladékra jellemző, hogy vízszerű, híg, és már-már magától elcsöppen. A betegség kifejezettebb formájánál a torokban gombócérzetre, égésre és szárazságra is panaszkodhat a beteg. A betegséget más allergiás körfolyamatok is kísérhetik. Leggyakoribbak az asztma, a bőrekcéma, középfülgyulladás, gyomor- és bélbántalmák, gégeödéma és más allergiás eredetű kórtünetek. Magának a betegségnek is több formája van. A leggyakoribb jelentkezési forma az idényjellegű nátha, amelynek megnyilvánulása kötődik a virágporfejlődés időszakához, bár ezen belül is vannak ingadozások. A levegő pollentartalma napfelkeltétől kilenc óráig a legnagyobb, így a tünetek is ebben az időszakban a legkifejezettebbek. Az eső, a szél, az autózás befolyásolhatja a pollenkoncentrációt, ennek megfelelően a betegséget is. A tünetek általában az első évben a leghevesebbek, később bizonyos mértékig csökkennek, de minden évben visszatérnek, csaknem ugyanabban az időben. Ritkán spontán javulás is tapasztalható, de ennek magyarázatát ma még nem ismerik. Az orr dugulása miatt a gyermek nyitva tartja a száját. Ha ez huzamosabb ideig eltart, akkor a szájpadlás és a felső állcsont deformációját idézi elő. Az Ön által megjelölt gyógyszerek hatástalanok, mert fertőzés ellen valók, ez esetben pedig a panaszokat nem fertőzés okozza, hanem allergia. Ennek bizonyítására és a diagnózis pontos felállítására megbízható módszerek vannak, ezért azt ajánlom, hogy gyermekével forduljon fülorr-gége szakorvoshoz, aki majd a megfelelő terápiát is elrendeli. Az egyszer már kialakult allergia az egyén egész életén át megnyilvánul, de nem mindig egyforma hevességben. Gyógyszer nélkül is eltűnhet egy bizonyos időre, de csak arra a periódusra, amikor a levegő pollenszennyezettsége szünetel. Mivel azonban gyermekét nem tarthatja üvegbura alatt, időszakonként szükséges a megfelelő gyógyszeres kezelés. Hajlamosság VELESZÜLETETT ADOTTSÁGOK. - "Családunkban gyakori jelenség a szívinfarktus. Megelőzhető-e ez a betegség és hogyan ?" Az átlagos életkor megnövekedésével, a civilizáció fejlődésével gyakoribbá váltak a szív- és az érrendszeri megbetegedések, és nem kerüli el a fiatalabb korosztályúakat sem. Olvasónknak igaza van, a betegségnek a megelőzésére még egészségesen kell gondolni. Bebizonyított tény, hogy az egészséges életmód csökkenti a szívinfarktus veszélyét még az arra hajlamos egyének esetében is. Elsősorban nagy súlyt kell fektetni a helyes étrendre, vagyis mellőzni kell a nagy kalóriatartalmú ételeknek, a telített állati zsiradékoknak a fogyasztását. Úgyszintén ártalmas a dohányzás, a kevés mozgást igénylő, ülő életmód, a testedzés hiánya. Az ivóvíz keménységi foka is fordítottan arányos a szívkoszorúerek elmeszesedésével. Az említetteken kívül a betegség kialakulását a magas vérnyomás, a köszvény, a cukorbaj és sajátos lelki tényezők is előidézhetik. Az egyén személyisége szabályozza szociális környezetével kialakított kapcsolatát. Érzelmeink, mintamilyen a szeretet, gyűlölet, izgalom, feszültség, ellazulás, megnyugvás irányítják cselekedeteinket, de kihatnak szervezetünk vérkeringésére is. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy az elmondottak alapján igyekezzék kiválasztani az alaptermészetének megfelelő életmódot. A szívinfarktusra hajlamos egyének esetében megfelelő életvitellel elkerülhető a baj, vagy ellensúlyozható a már kialakulóban lévő kórállapot. A szürke hályog és a táplálkozás A világon mintegy 50 millió ember szenved szürke hályogban. Ez a betegség főként idős korban jelentkezik. Amerikai szakemberek szerint a szürke hályog kialakulását meg lehetne előzni, ha az emberek betartanák az ésszerű táplálkozás alapelveit: több gyümölcsöt, zöldséget és vitamint fogyasztanának. Százüzenkét pácienst vizsgálva megállapították, hogy azoknál, akik kevés gyümölcsöt, gyümölcslevet, illetve zöldséget fogyasztanak, nagyobb a valószínűség, hogy megbetegszenek. Főként az antioxidánsok (C-vitamin) és a karotenoidok (sárgarépa, spenót, paradicsom, barack, dinnye) nagyon fontosak a szervezet számára. Azok a páciensek, akiknek a vérplazmája a legalacsonyabb karotenoidértéket mutatta, 5—6-szor gyakrabban szenvedtek szürke hályogban. EGY KIS ILLEMTAN EVŐESZKÖZÖK A kanalat sose merjük teli. Hegyével magunk felé fordítva vigyük a szánkhoz. Ne nyeljük le a kanalat, csak a tartalmát. A kanalat három ujjal tartjuk meg, a hüvelykujj felül, a mutató- és középső ujj alul van. Nagyobb kanállal esszük a levest; a kisebbel a fagylaltot, krémet, lágytojást, parfét, puha tortát, süteményt; a nyers gyümölcsök közül az epret, málnát, ribizlit; a felfújtakat lehet villával is. Villa kívántatik a következők fogyasztásához: főt tészta, karfiol, gombóc, pörkölt, sajt, saláta, sütemény (desszertvilla), vagdalt, előétel, hal, kocsonya és pástétomfélék, felfújtak (lehet kanállal is). A kést önmagában csak kenésre használjuk, a szájhoz vinni illetlenség. Ha késsel-villával eszünk, mindkettőt három ujjunkkal fogjuk meg, úgy, hogy hüvelykujjunk kerüljön alulra. A kést jobb-, a villát bal kézzel kell megfogni. A mutatóujjat nem illik ráfektetni a kés pengéjére vagy a villa ágára. Minden húsételt (kivétel a már említett vagdalthús, pörkölt, a mustárral vagy tormával tálait virsli), az őszibarackot, a dinnyét, az olyan sült tésztát, amelyet villával nem lehet felszabdalni — és a halat abban az esetben, ha kifejezetten halkés van az asztalon —, valamint a főzeléket, köreteket késsel és villával kell enni. Kanállal és villával ehető néhány előétel, a narancssaláta stb. Nem kell evőeszköz az alma, a körte, a banán, a narancs stb. fogyasztásához. Kézzel esszük továbbá az apró szárazsüteményeket, fánkot, kelt tésztát, pogácsát, rákot, apró madarat, szendvicset, virslit (tormával, mustárral), főt kukoricát. A használt kanalat úgy tesszük a tányérra, hogy a nyele jobbra álljon. Ha a kést önmagában használtuk (pl. kenésre), és még használni akarjuk, a tányér jobb oldalának támasztjuk. Ha befejeztük a kenést, elfektetjük a tányéron, akárcsak a kanalat. A kést, villát — ha még folytatni kívánjuk az evést — a tányéron keresztbe kell rakni, úgy, hogy a villa bal felől legyen. Ha már befejeztük a használatukat, egymás mellett párhuzamosan fektetjük a tányérra, nyelükkel jobb felé. így jelezzük ugyanis egyértelműen és nemzetközi nyelven, hogy az étkezést folytatni kívánjuk vagy sem. Ha valaki eltéveszti e jelzéseket, ne csodálkozzék, hogy a párhuzamos evőeszközei láttán a világon szinte mindenütt elviszik az orra elől akár a tele tányért is. A HÉT 23
