A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-12-11 / 50. szám

AZ OTTHON Téli takarók a kertben A téli hideg ellen sok kerti növény védőtakarást igényel. Előnyös, ha a törzstakarást mű­anyag fólia (pl. csíkokra vágott rek­lámszatyor) darabokból készítjük el (1). Az évelő diszfűvek szárát tél előtt le sem szabad vágni. A nedvesség ellen úgy védhetjük őket, hogy a fagyok beköszöntése után csomóra összefogott leveleiket megcsavarjuk, és kúpszerűen összekötjük. A tövüket arasznyi vastagon takarjuk be szal­mával vagy falombbal (2). Az új ültetésű fenyők és más örökzöldek igénylik a téli takarást. Ezeknek a tőrészére kerüljön lomb­réteg, amit gallydarabokkal rögzítünk (3). A termetesebb vagy magasabb, de még szintén téli védőtakarást igénylő egyedek a tövük körül arasz­nyi térközökkel leszúrt és a csúcsuk­nál egybefogva összekötött vesszők kalodájában, lombréteg alatt vészel­hetik át legjobban a telet. A kaloda fölé lehetőleg kerüljenek még fenyő­gallyak (4). Az elültetésre váró, termesztőedé­­nyes fenyők vagy más örökzöldek és cserjék áttelelése akkor biztonságos, ha a kert védett, félárnyékos részében gödröt (több növénynek rövid árkot) ásunk ki. Az árok félméternyi széles és ugyanilyen mély legyen. Abba sorba egymás mellé helyezzük el a konténereket és közeiket a földfelszí­nig avarral töltsük ki (5). Jobb megoldás az állandóra is kialakítható egy méter mély és szükség szerinti alapterületű teleltető gödör vagy ve­rem. A takaró deszkák fölé terítsünk nádat vagy kukoricaszár-réteget, va­lamint fóliaborítást (6). 24 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents