A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-12-04 / 49. szám

A jó pásztor életét adja... FIGYELŐ Nemcsak e sorok írója olvasta örömmel Roncsol László — az A Hét 33. számában (1992. 8. 14.) közölt írását, hanem a nyitrai református gyülekezet minden tagja, hiszen mártírpapjukról, Sedivy Lászlóról igen értékes és fontos adatokat közölt. Akkor úgy gondoltam, hogy Roncsol László írása és szerény cikkem is hozzájárult a református, nemes lelkü­letű pap nevének tiszteletben tartásához. Ám Nyitra város jelenlegi élenjáróihoz sajnos nem jutott el hangunk. Ugyanis november derekán a nyitrai zsinagóga és a legyilkolt, koncentrációs táborokban megsemmisített zsidóság újra az érdeklődés központjába került Ben­sőséges, ünnepélyes keretek között lep­lezték le azt az emléktáblát, amely az 50 esztendővel ezelőtti tragédiák kezdetére emlékeztet, a Nyitra vidék több mint hatezer zsidó áldozatára. Az emlékműa­vatáson jelen voltak a kormány és a parlament képviselői (V. Mečiar, I. Gašparovič), valamint tiszteletét tette az izraeli nagykövet, Yoel Scher úr is. Tíz szlovákiai polgárt is kitüntettek, akik a zsidó családok életének mentésében részt vettek. Ám Sedivy László nyitrai refor­mátus lelkész neve szóba sem került. Már leírtam egyszer, de elmondom újra, hogy a református gyülekezet tiszteletese, Sedivy László nemcsak tömegesen ke­resztelte reformátusra a zsidó lakosságot, hanem bújtatta is őket. A megmaradt feljegyzések, anyakönyvi adatok szerint 1942-ben 769 általa megkeresztelt zsidó nyert haladékot. Ámde a zsidók keresz­telése és bújtatása miatt Sedivy Lászlót elhurcolták, kegyetlenül megverték, csontjait összetörték, így az illavai fog­ságból nagyon legyöngülten tért haza, majd 1944 júniusában meghalt. A talpig becsületes református tiszteletes hamvai a nyitrai köztemetőben pihennek... Halottak napján felkerestük a nyitrai református templom második tisztelete­­sét, Be(eez István lelkipásztort. Szívesen mutatta meg az anyakönyvet, amelyben a megkeresztelt neve és szülei neve mellett ott vannak a keresztszülők is. A legtöbb esetben Pavlovics Károly, Józsa János, Matyó Endre és Matyó Endréné, szül. Juhász Erzsébet vállalta a kereszt­­szülő szerepét. Az utolsó bejegyzés 1942 augusztusából származik, 12-én Linken­berg Iván Miklóst keresztelték, a jegyze­tek rovatba annyit jegyeztek be, hogy a Nyitrai Járási Hivatalnál bejelentették az izraelita vallásból való kilépést. A meg­kereszteltek, illetve a református vallásra tértek között szerepeltek pozsonyi, gal­­góci, besztercebányai és malackai lako­sok, de Sedivy László eljárt Trencsénbe és más vidékekre is keresztelni. Beszélgetésünk során szóbakerült Se­divy László sírja, illetve síremléke is. Ám Berecz István tiszteletes úr sajnálattal jegyezte meg, hogy a sír jeltelen, mivel a magyar táblát valakik eltávolították. Szó szerint a következőket mondta: . Sedivy László levele Sedivy László "Rörülbelül egy éve eltűnt az emléktábla, úgy látszik a magyar szöveg volt fájdal­mas valakiknek, pedig nehéz volt elol­vasni, eléggé belepte a moha, hiszen 1944-ben készítették. A sírkövön az állott, hogy "a jó pásztor életét adja a juhokért". Akaratlanul is eszünkbe jut, hogy hány emberért kockáztatta életét, mert nemcsak azért a 769 bejegyzettért kockáztatott, az csak egy töredék volt, mert járta az egész felső vidéket, és ott is keresztelt, Már­tonban, Ruttkán. A síremlékről csupán annyit, hogy a név és a születési-elhalá­lozási adatok alatt még volt egy bibliából vett idézet, amely így hangzott: "Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, vége­zetre eltétetett nékem az élet koronája". Nagyon egyszerű volt, a táblai rész még megmaradt, arra gondoltam, hogy a jövő évben új táblát csináltatunk, az új em­léktábla majd méltóan hirdeti Sedivy László nevét..." A mártír lelkész után megmaradt do­kumentumok közül közrebocsátunk egy keresztlevelet, amely 707-es sorszám alatt a nagytapolcsányi születésű Spitzer Judita Eva megkcresztelését bizonyítja. A másik kézzel írott dokumentum egyetlen mon­data a pozsonyi református egyház "óva­tosságát" bizonyítja, mert a hitközségi adót sem fogadták el a fizetni szándékozó "újdonsült" reformátusoktól. Az életmentő református lelkész ama nemes harcát megharcolta, futását elvé­gezte, halottak napján megérdemli a szál virágot, az egyszál gyertyát és e néhány sort. Motcsiky Árpád A HÉT 7 / U-tSousJ ci a a iipttlAjoM) . JLt M’.-íďp C ztt hcLuyut.-wt/ nvt'/ '■1-1 -M-t.-i-fi-lC Oyýf~ pCy'tct ý fa^Crť /^3-tyv-e-ow-txo -M i .* "3 íj

Next

/
Thumbnails
Contents