A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-12-04 / 49. szám
BESZELGETES Hajózni Hell! Dr. Várkonyi József a II. Szlovák—Magyar Vállalkozói találkozóról November 6-án Losoncom rendezték meg a II. Szlovák—Magyar Vállakozói Találkozót, amelyen a Losonci, Rimaszombati, Rozsnyói és Nagykürtösi járásból, valamint a magyarországi Nógrád megyéből közel 400 vállalkozó vett részt. A nagyszabású találkozón ott volt dr. Várkonyi József, a Salgótarjánban székelő Köztársasági Megbízott Területi Hivatalának vezetője. Alábbi beszélgetésünk vele készült. — Várkonyi úr, az az igazság, hogy olvasóink nem nagyon ismerik ezt a magyarországi intézményt. Elöljáróban mondjon róla néhány szót! — E köztársasági intézmény aránylag új, a kilencvenes önkormányzati törvény vezette be. Az országban 8 régió van, a köztársasági megbízottaknak általában 2, de van, ahol 3 megyére szól a megbízásuk. A miénk a 2-es számú régió: Pest megye, Szolnok megye, Nógrád megye. A köztársasági megbízottnak minden megyében van egy hivatala, a Nógrád megyeit ón vezetem. — A mostani, november 6-i, Losoncon megvalósult Szlovák—Magyar Vállakozói Találkozót megelőzte a tavalyi, melyet Salgótarjánban rendeztek. Honnan származott az ötlet? — Dr. Skultéty Sándor, címzetes államtitkár úrtól azt a feladatot kaptam, hogy vegyem föl a kapcsolatot a szlovák oldalon lévő, azonos közigazgatási feladatokat ellátó szervekkel, hivatalokkal. Az első Szlovák— Magyar Vállalkozói Találkozót a múlt év júliusában kezdtük el szervezni, és októberben már meg is valósult... A találkozóra nagyon sokan eljöttek. Akkor a szlovák féllel együtt eldöntöttük, hpgy minden évben megrendezzük. így került sor Losoncon erre a mostanira. — Mi történt a két találkozó között az elmúlt egyéves időszakban? — Nyilván az, hogy a szlovák és a magyar gyárak, vállalatok, élelmiszeripari üzemek, kereskedők — miután felvették egymással a kapcsolatot — elkezdtek tárgyalni. Feltételezem, hogy sok üzletet is nyélbe ütöttek. — Bővebb felvilágosítással is tudna szolgálni? — Sajnos nem, hivatalunknak nincs joga ahhoz, hogy megkérdezze erről a gazdálkodó szervezeteket, jogi személyeket vagy magánvállalkozókat, sem ahhoz, hogy beszámoltassa őket. De, mint már mondtam, tudomásunk van róla, hogy ilyen kapcsolatok — főleg, ami a határmenti árucserét és vállalkozásokat, valamint a szolgáltatásokat illeti — kialakultak. — Ha jól értem, ez a második találkozó a folyamatosságot hivatott biztosítani. — Igen... Arra számítunk, hogy a régebbi kapcsolatok felélednek, új tartalommal töltődnek meg, esetleg újak jönnek létre, hiszen mind nálunk, Magyarországon, mind Önöknél, Szlovákiában időközben nagyon sok kisebb gazdálkodó szervezet jött létre, gondolok itt főleg a betéti társaságokra, és a korlátolt felelősségű társaságokra... Szeretnénk elősegíteni, hogy adott esetben ők is tudjanak egymással kereskedni..., de szóba jöhet még az idegenforgalom és a csereüdültetés kérdése is. — Ne- haragudjon, de nekem már tavaly Salgótarjánban az első ilyen találkozón, és most Losoncon is ugyanaz volt a benyomásom: rengeteg általánosság és kevés konkrétum hangzott el. — Ez valóban igaz, sok volt a statisztikai adat, főleg ami a vámügyieteket illeti... Ugyanakkor hadd figyelmeztessem arra, hogy Vezér Zoltán úr, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának osztályvezetője nagyon sok lényeges dolgot, konkrétumot is elmondott... Ilyen a két ország közötti beruházásvédelmi megállapodás, vagy a kettős adóztatást kizáró rendelkezés — mindkettő aláírásra vár —, és előkészületben van a szabadkereskedelmi megállapodás, visegrádi alapon. Ezt 1993-tól már alkalmazhatnánk. Persze 7—8 év kell ahhoz, hogy csökkentsük a vámokat, mert a szabadkereskedelmi övezet akkor jön létre, amikor már alig lesz vám a két ország közötti áruforgalomban. — Várkonyi úr, Ön szerint mi egy ilyen vállalkozói találkozó hozadéka? — Az alapok lerakása, a kapcsolatfelvétel, a gazdasági folyamatok beindítása!... Gondjaink bizonyos fokig közösek! Ugyanúgy, mint Magyarországon, Szlovákiában is folyik a privatizáció, új vállalkozói réteg jelenik meg a piacon, amelyik termel, amelyik kereskedni akar. Ugyanakkor munkanélküliség van, nálunk Nógrádban is, és önöknél is, ezért szükséges, hogy a visszaesés végre megálljon, és beinduljon a gazdaságban a fellendülés. Ehhez viszont az kell, hogy a nemzetközi áruforgalomba be tudjuk kapcsolni ennek a régiónak a gazdálkodó szervezeteit és vállalkozóit. Hiszen rengeteg olyan áru van — gondolok itt élelmiszerekre, iparcikkekre, amelyekkel érdemes kereskédni. A választékbővítés érdekében szintén érdemes árut cserélni! — A vállalkozók, kereskedők azt állítják, nehéz a helyzetük, néha olyan bürokratikus útvesztőkbe kerülnek, hogy alig tudnak belőlük kitalálni. Nem lehetne ezen valahogy könnyíteni? — Biztos, hogy vannak még bürokratikus elemek a vámszabályozásban, adott esetben a pénzügyi kapcsolatok építésében is. Ezek mind Magyarországon, mind Szlovákiában a belső jogi szabályozástól függenek. Könnyítésük érdekében kölcsönösen kellene lépni... De minden állam szuverén joga, hogy ezeket a szabályokat megalkossa. — Nem aggódik, hogy a politikai helyzet alakulása — célzok itt a Bős—Nagymaros körüli vitára, a nemzetiségi kérdésre! — megronthatja a két ország viszonyát, visszaránthatja a vállalkozások beindulását, elveheti a kedvet a kereskedelemtől? Magyarán: a megfelelő pillanatban rendezték ezt a találkozót? — Az biztos, hogy a politika mindig befolyásolja a gazdasági életet. De, mint azt a rómaiak mondták az ókorban: "Hajózni kell!", a gazdaságnak is működnie kell! S ha ez a víz, amelyen most hajózunk, egy kissé viharos is, nyugtalan a politika miatt, ennek ellenére a gazdasági kapcsolatokat nem hogy fönntartani, de építeni is kell!... Meggyőződésem, hogy a gazdasági kapcsolatok bővítése, szorosabbá tétele az adott esetben vissza fog hatni a politikára! — Ezek szerint Ön bizakodó? — Igen! Ami most Bős miatt, esetleg az erősebb nyilatkozatok miatt problémának tűnik, az majd el fog múlni. Nekünk addig is bizonyítani kell, hogy a két ország között az együttműködési szándék a visegrádi elvek alapján változatlanul fennáll. Szerintem ez á politikának csak egy átmeneti időszaka!... Most, hogy Szlovákia önálló lesz, nagyon szívesen, segítünk abban, hogy a gazdasági kapcsolatok meglegyenek. Ardamica Ferenc 6 A HÉT
