A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-13 / 46. szám
KRONIKA Tefepüléslexihon MAGYAROK NYOMÁBAN — ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁS NAGYKÉR (Milanovce) Nyitra menti község, az okiratok először 1113-ban említik, ekkor a község nyitrai várbirtok volt. A község földesura régi időktől fogva az Esztergomi Érsekség, mely kegyúri fennhatóságot is gyakorolt az itteni katolikus egyház felett. Igen régi a római katolikus temploma is, amelyet' 1763- ban építettek újjá. 1883-ban a községben nagy tűzvész pusztított. Az izraelitáknak is volt itt imaházuk, mely 1860-ban épült. A községnek van szlovák és magyar óvodája és 1—8. évfolyamos alapiskolája. Jól működik a Csemadok-szervezet, elnöke Szibilla László. A községben működik az EPM. A polgármester Bátora Béla. Népszámlálási adatok; 1980: 3562 lakosból 2493 magyar (70,0 %) 1991: 3436 lakosból 2412 magyar (70,19 %) NAGYLÓT (Veľké Lovce) Újlótként is emlegetik ezt az egykori Komárom vármegye határán fekvő községet. A pápai tizedszedő-jegyzetekben említik először, akkor még Loth alakban. A XIV. század közepén a Lóthy-család a birtokosa. A XVI. században Henczelffi István, Lévai Zsigmond és Haraszti Ferenc lettek a földesurai. Ez utóbbiak adományképpen a Pálos-rendre Íratják át a határt, mely később a közalapítványi uradalom tartozékaként szerepel. A török hódoltság alatt elpusztul, s a múlt század végén is porig ég. Hozzátartozik még Máriacsalad és Ürgemajor. Két temploma közül a római katolikus 1878-ban, a református 1882-ben épült. Nagylóton nincs sem magyar óvoda, sem magyar iskola. A falu magyar lakosainak 90 százaléka Csemadok-tag. Lehetőségeikhez mérten jól dolgoznak. Elnökük: Szilágyi Ferenc. Van EPM, a község polgármestere: Ivan Horník mérnök. Népszámlálási adatok: 1980: 2353 lakosból 300 magyar (13,2 %) 1991: 2165 lakosból 247 magyar (11,40 %) NANA (Nána) A község ősidők óta lakptt terület volt. Nána és környéke az Árpád-kortól a Szent István király által alapított Esztergom vármegye területéhez tartozott, amely részben királyi birtokban, részben a település nevét is adó Nána-Beszter nemzetség valószínűleg harcos-jobbágyi eredetű köznemeseinek birtokában volt. Az oklevelek első ízben 1157-ben említik. 1347-ben Nagy Lajos az esztergomi káptalannak adja, 1439-ben Albert király megerősítő levelében Nána a káptalan birtoka, az 1532-es adóösszeírásban ugyancsak a káptalané, de földesura Nyáry Ferenc. A török időkben elpusztult. A XVIII. század elején mint az esztergomi káptalan majorsága (pusztája) éled újjá. Az 1732. évi egyházi vizsgálat megemlíti, hogy láthatók még itt a régi templom falmaradványai. Később egy barokk kápolnát építenek, amelyhez 1791- ben építik Szent Vendel tiszteletére a mai templomot. 1906-ban állítják fel a templom közelében Szent Vendel útszóli kószobrát, melyet 1992-ben újítottak fel. A községet 1960-ban közigazgatásilag a 2 km-re fekvő Párkányhoz csatolták. Önálló iskoláját elvették. 1991 őszéig a párkányi alapiskolának volt itt kihelyezett osztálya a régi iskolaépületben. 1990 őszén a község újra megkapta önállóságát, s a helyi önkormányzat élére Drubits Lászlót választotta A községben az EPM és a DBP létezik, jól működő Csemadok-szervezete van, elnöke Dániel Zoltán. Népszámlálási adatok: 30 évig nem létezett külön statisztikai kimutatás a községről. 1991: 1134 lakosból 944 magyar (83,24 %) PÁRKÁNY (Štúrovo) Már a római korban lakott hely volt, az okiratok Anavum formában említik. Az akkori erődítményt Commodus császár a barbárok kezére juttatta, akik a földdel tették egyenlővé. A honfoglalás utáni első okleveles említés 1075-ből származik Kakath néven, amikor is I. Géza király a garamszentbenedeki apátságnak nagyobb donációt adott itt. 1189-ben III. Béla Kakathon ajándékozza meg a Szentföldre tartó I. Frigyes német császárt és a keresztes lovagokat. I. Géza sóvámot, II. Endre 1215-ben kikötő vámot létesít Kakathon, melyet az esztergomi káptalannak adományoz. 1547-ben a törökök új erődítményt építettek, és Dsigerdelen Parkannak nevezték el. Később ezt a sok vihart megért ősrégi mezővárost a törökök elpusztították. II. Vencel cseh király 1304-ben elfoglalja Kakath várát. 1661-ben Montecuccoli hadseregével Párkánynál vereséget mórt a törökre. Sobiesky János lengyel király 1683-ban fényes győzelmet aratott itt a török felett. A harcban több mint 8000 török esett el, Sobiesky vesztesége 3000 katona volt. Ezzel Párkány örökre beírta nevét az európai történelembe. A Rákóczi-felkelós alatt is véres csaták színhelye volt a helység, maga Rákóczi irányította innen az Esztergom elleni hadműveleteket. III. Károly 1724-ben évi négyszeri vásárjogot biztosít a városnak, melyből a Simon Júda napi máig is él. 1895-ben épült a Dunát átszelő négypilléres Mária Valéria híd, melyet a menekülő német csapatok 1944- ben felrobbantottak. A város 1332- ben már önálló plébániával rendelke-12 A HÉT
