A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-06 / 45. szám
A HCA múltjáról, jelenéről r m mm // ■ r r r m es jovojerol Amikor a hivatalos politika megbukik, jönnek a polgárjogi mozgalmak AZ UTÓBBI IDŐBEN EGYRE GYAKRABBAN TALÁLKOZUNK A HELSINKI CITIZENS’ASSEMBLY (HCA), MAGYARUL HELSINKI POLGÁROK GYÜLEKEZETÉNEK NEVÉVEL KÜLÖNBÖZŐ NAGYGYŰLÉSEK, S EGYÉB RENDEZVÉNYEK KAPCSÁN. ÖK SZERVEZTÉK TÖBBEK KÖZÖTT A MÁRCIUSI BUDAPESTI KISEBBSÉGI ÉS EMBERJOGI KONFERENCIÁT, AZ ÚJ FALAK EURÓPÁBAN: NACIONALIZMUS ÉS RASSZIZMUS — CIVIL MEGOLDÁSOK CÍMET VISELŐ NEMZETKÖZI KONFERENCIÁT POZSONYBAN, S AZ Ö NEVÜKHÖZ FŰZŐDIK A BÉKEKARAVÁN ÉS BÉKEZÓNÁK LÉTESÍTÉSE JUGOSZLÁVIÁBAN. Mátrai Juliannát, a HCA prágai székhelyű Nemzetközi Titkárságának munkatársát elsőként a szervezet létrejöttének előzményeiről kérdeztem. — A Helsinki Citizens’Assembly a kelet- és nyugat-európai polgárjogi mozgalmaknak a nyolcvanas évek elején kezdődő együttműködéséből nőtt ki. A Charta 77 megalakulása, majd 1980-ban a lengyelországi Szolidaritás mozgalom hatására szorosabb együttműködés alakult ki a kelet-európai országok ellenzékei között. Körülbelül ugyanerre az időszakra tehető Nyugat-Európában az Európai Nukleáris Leszerelési Mozgalom (END) kiteljesedése. Ez volt az első, valóban baloldali hátterű kezdeményezés, amely felismerte, lehetetlen a béke és a leszerelés problémáit a demokráciától, az alapvető emberi és kisebbségi jogoktól és az ökológiai kérdésektől elhatároltan kezelni. Az END nemzetközi együttműködésre szólította fel a különböző "single issue" mozgalmakat, globális kontextusba helyezve ezzel a leszerelés kérdését. Az END évi konferenciáin nyílt a kelet-európai ellenzéknek először lehetősége arra, hogy nemzetközi környezetben támogatást keressen főképpen emberjogi természetű kérdéseire. • Milyen volt az END kapcsolata a kelet-európai ellenzékkel? — Az END-en belül a Kelet—Nyugat Párbeszéd Európai Hálózata fordított különös figyelmet a keleteurópai problémára. Ez a nyugatberlini, illetve hágai központú szervezet kifejezetten elutasította a beszivárogni próbáló hivatalos béketanácsokkal való együttműködést, ugyanakkor közvetlen kapcsolatot tartott fenn a kelet-európai ellenzékkel. Tulajdonképpen ennek az együttműködésnek a keretén belül merült fel a Helsinki Citizens'Assembly, pontosabban egy polgári (civil) helsinki folyamat megalakításának gondolata. A kezdeményezés lényegében a Charta 77 mozgalomból ered, mely 1985-ös prágai felhívásában egy civil Európa-parlament összehívásának szükségességét hangsúlyozta, a helsinki folyamatban való közvetlen polgári részvétel biztosítására. A felhívást több előkészítő találkozó követte. Ezeken egyetértés alakult ki az Assembly programját illetően, amit később az 1990-es Prágai Felhívásban fogalmaztak meg. Ebben a dokumentumban hangsúlyozzák a civil társadalom szerepét egy demokratikus és békés Égyesült Európa kialakításában, az emberi és kisebbségi jogok érvényesítésében. A hidegháború utáni helyzetet elemezve felhívja a figyelmet a katonai fenyegetettséget felváltó új gazdasági, politikai, társadalmi és ökológiai megosztottságra és együttműködésre szólítja fel Európa polgárait mindezek megelőzésére. • Mikor alakult meg hivatalosan a HCA? — Az alakuló gyűlés 1990 októberében volt Prágában, amelyen mintegy ezer részvevő volt Európa huszonhárom országából és Észak- Amerikából. Olyan neves személyiségek jelentek meg ott, mint Václav Havel, Jorge Semprun és Oskar Lafontaine. A vitákban már ekkor meghatározó szerepet kapott a jugoszláv válság, a Szovjetunió és a balti államok kérdése és a növekvő nacionalizmusok problémája. • Az alakuló gyűlés után milyen tevékenységet fejtett ki a HCA? — Szeminárium-sorozatot szervezett Európai integráció, civil társadalom, európai intézmények címmel Strassbourgban, Moszkvában, Torinóban. A vajdasági Szabadkán felállított egy etnikai konfliktuskezelő központot. Kutatási programot indított a hadiipar átalakításával és a privatizációban való közvetlen társadalmi részvétellel kapcsolatban. Az Assembly-n belül több regionális kezdeményezés is indult: a Mediterrán Párbeszéd, a Balkán Hálózat, a Nemzetközi Hálózat a Demokratikus Szolidaritásért (kelet-európai kezdeményezés) és egy közel-keleti projekt. A szükségakciók sorába tartozik egy HCA-küldöttség Moszkvába és a balti államokba 1991. január 22—26-án; egy nemzetközi és jugoszláv találkozó Belgrádban 1991. június 7-én, amit 8-án egy delegáció követett Ljublanába. Itt született meg annak a nemzetközi békekaravánnak az ötlete, amely tavaly szeptember 25. és 29. között bejárta egész Jugoszláviát. Legutóbb felhívást adott ki, melyben békezónák létrehozását javasolta Jugoszláviában, s egyben vállalja, hogy nyomást gyakorol a nemzetközi intézményekre (pl. az Európai Biztonsági és Együttműködése Értekezletre) a zónák támogatása érdekében. • Milyen a szerkezeti felépítése a Helsinki Polgári Gyülekezetnek? — Az Assembly-nek van egy nemzetközi titkársága és nemzeti bizottságai, amelyek harminc országban működnek. Két társelnökünk van Sonja Licht és Mary Kaldor Kanadából. • Miből gazdálkodik a HCA? — Pénzünk alapítványokból van. Az első lépéseknél főleg a Rockefeller Alapítvány támogatott bennünket. • Milyen a tömegbázisuk? — Ezt nehéz megmondani. Az adatbázisunkban jelenleg háromezer név szerepel, ezek a kulcsemberek, akik tartják a kapcsolatot a HCA Nemzetközi Titkársága és a nemzeti bizottságok munkájába bekapcsolódott polgárok között. Egyegy akciónk ennél jóval több embert megmozgat. • Végezetül egy szokványos kérdés: mi a legközelebbi tervük? — Az idén valószínűleg a legnagyobb rendezvényünk az egyre szaporodó békezónák részvételével egy Polgári Békekonferencia lesz, amelyre ősszel kerülne sor. KAMONCZA MÁRTA 14 A HÉT
