A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-06 / 45. szám
FINTOR Szélhámosság vagy lehetőség? A minap egy nő telefonált. Elmondta, hogy valaki az én telefonszámomat hagyta meg az üzenetrögzítőjén azzal az üzenettel, hogy érdekel a külföldi munkalehetőség. S most a hölgy azért hív, hogyha még mindig érdekel a dolog, menjek el a volt Szakszervezetek Házába hétfőn este fél hétkor, ott lesz ő is, és majd megbeszéljük a részleteket. Bevallom, kicsit meglepett az egész. Ugyanis sem ón, sem a család más tagja nem telefonált semmilyen munkaügyben, dehát ha már egyszer így alakult, kíváncsiságból elmentem a megadott helyre. Rajtam kívül több tíz érdeklődő várt a nagy lehetőségre. A hölgy — aki nekem is telefonált — röviden elmondta, hogy most hallunk majd egy másfél órás előadást arról a cégről, amelynek, reméli valamennyien a munkatársai leszünk. Az előadás egy videofilmmel kezdődött. A filmben szó volt arról, mennyire egészségtelen életformát kövei a rna embere. Idegeskedik, lót-fut, sok kávét, alkoholt fogyaszt, rengeteg húst eszik, s ez mind aztán az egészség nagyon korai rombolásához vezet. De még nincs minden veszve! Az egészséges életmód kialakítható úgy is, hogyha továbbra is a régi, megszokott életmódunkat folytatjuk, de rendszeresen szedünk biotablettát. Ezek a biotabletták aztán helyrehozzák a szervezetben a koleszterinszintet, ha kell lefogyasztanak, ha kell felhizlalnak, s remek közérzetet biztosítanak. Bevallom, nekem ez picit hihetetlennek tűnt. A film végén egy jól öltözött fiatalember elmondta, hogy mindaz, amit a filmen láttunk a biotablettákról — igaz. S hogy ne legyen okunk még a legkisebb kételyekre sem, most négy olyan hölgy beszél majd a biotablettákról, akik itt Szlovákiában már kipróbálták. Ekkor négy hölgy felsorakozott, s hasonlóan, mint az Always intimbetét reklámjában elmondták, mennyire nagyszerűen érzik magukat most, hogy beszedtek pár doboz biotablettát. Az egyik hölgy a tabletták segítségével egy hónap alatt tíz kilót lefogyott, s megszűntek a hátgerincfájdalmai is. A másik hölgynek a látásában segítettek a biotabletták. A harmadik elmondta, hogy állandó harcot vívott a felesleges kilók ellen. Számtalan fogyókúrával próbálkozott, de mindeddig eredménytelenül. Aztán felfedezte a biotablettákat, amelyek segítségével alig három hét alatt nyolc kilót fogyott s azóta is remekül érzi magát, jó a közérzete, nem fáradékony. A negyedik mindehhez hozzátette, hogy ő világéletében betegesen sovány volt, már letett arról, hogy valaha is sikerül neki pár kilót felszednie, amikor az egyik ismerőse a figyelmébe ajánlotta a biotabletták jótékony hatását. Két hétig szedte a tablettákat és csodák csodájára hízni kezdett, felszedett öt kilót. Régebben naponta négy-öt kávét ivott, hogy összpontosítani tudjon a munkájára; ma már egyáltalán nem iszik kávét, ezzel szemben nőtt a munkabírása, s jelentősen javult a közérzete. A négy nő kiselőadása után egy ötödik lépett a színre és nagyjából vázolni hatalmas kezdte a biotablettákat forgalmazó cég marketingtervét. Eszerint a cég munkatársai havonta akár 5—10—15 ezer, sőt néha még ettől is több dollárt kereshetnek. Nos, mindezek után, már alaposan gyanússá vált a dolog. Nem igazán értettem, hogy egy cég, amelyik ilyen hatalmas kereseti lehetőséget tud biztosítani, miért szorul arra, hogy hirdetések útján keressen munkatársakat. A hölgy elmondta azt is, hogy a cég minden egyes forgalmazójának ajándékoz a termékeiből. Majd hozzátette: valamennyiünkkel, akik a teremben ülünk a cég mint forgalmazókkal számol, s reméli, hogy mihamarabb megkezdjük a munkát. Ehhez azonban be kell fizetnünk kétszer ötszáz koronát, s azután megkapjuk az engedélyt a biotabletta forgalmazására. Négy doboz tabletta ára 3000 korona, de mi a jövendő forgalmazók ezt bizonyos számú doboz után 25 %-kal, 30 %-kal, sőt bizonyos esetekben 50 %-kal olcsóbban kapjuk a gyártótól. Ennyi a történet. Lehet, rosszul tettem, hogy elvonultam a teremből és nem fizettem be a kétszer ötszáz koronát. Ha belegondolok, hogy pár doboz biotabletta eladása után 5—10—15 ezer dollár ütné a markomat, hát... Persze a kérdés csak az, hogy a mai ínséges gazdasági helyzetben vajon ki áldoz háromezer koronát egy doboz tablettára, mégha az — a film és a hölgyek elbeszélése szerint — csodákra képes. Nekem minderről egy ismerősöm jutott eszembe, aki nem is olyan régen szintén egy külföldi munkalehetőséget kínáló hirdetésre jelentkezett. A feladók azt ígérték, hogy heteken belül szereznek neki munkát Németországban, ha sürgősen befizet 50 márkát. Az ismerősöm rögtön odaadta az ötven márkát. Azóta közel fél év telt el, az ismerősöm még mindig bízik abban, hogy sikerül munkát szereznie valahol Németországban. A hirdetők ugyanis — azt talán mondanom sem kellene — azóta sem jelentkeztek... KAMONCZA MÁRTA A HÉT 7
