A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-10 / 28. szám

E humoros felvétel Prágában készült Beküldte Pomiahár Mária szenei olvasónk. (A "10 szelvény — 10 nyeremény" című versenyünkre beérkezett anyagból.) RÉGI—ÚJ LÓFAJ Közel ötven év után Mongóliában újra honos egy valamikor ott ólt lófaj, a Przsevalszkij-ló. Az igen ritka fajta, pónihoz hasonló erőteljes ló egykoron Eurázsia nagyobbik részén fellelhető volt, és a ma honos lovak e.gyik ősének tekinthető. Nevét Közóp-Azsia híres kutatójáról, Nyikolaj Przsevalsz­­kij orosz tábornokról kapta. (Az állat latin neve Equus Caballus Przse­­valszkij.) A lófajta élettere az évszá­zad elejere már csak Mongólia egyes területeire terjedt ki, de 1945 után szabadon már ott sem látták többé. Kizárólag a Mongólián kívüli tenyész­tőknek és a közel száz éve folyó állatkerti szaporításnak köszönhető, hogy egyáltalán még nem pusztultak ki: számuk jelenleg 1200-ra tehető. Mongóliába való visszatelepítésüket egy német vállalkozó szervezte meg. Az első 21 ló a napokban érkezett Ulánbátorba. teket tulajdonított el. Ezek segítségével igazolást állított ki magának arról, hogy ő az örmény rend püspöke. Egészen lebukásáig járta a lengyel városokat, a kolostorokat, ahol püspökként bemu­tatkozván pénzt csalt ki a hiszékeny papoktól és szerzetesektől. Piotrków­­ban például a szerzetesek rangjának kijáró fogadtatásban részesítették a szélhámost, aztán egy arany pecsét­gyűrű és értékes könyvek eltűnése ébresztette rá a vendéglátókat a keserű valóságra. Edward M.-et a bíróság két óv nyolc hónap börtönbüntetéssel "jutalmazta" leleményességéért. BABILÓNIAI LEXIKON A babilóniaiaknak már ötezer évvel ezelőtt voltak olyan —oktatásra szánt — szövegeik, amelyekben az egya­zon fogalomkörbe tartozó tárgyak ékírásos jelei úgy sorakoztak, mint valami lexikonban. A Német Régé­szeti Intézet bagdadi részlegének az Eufrátesz menti Urukban végzett ásatásaiban tárták fel azt a képünkön látható, az ókírás korai szakaszából (az i.e. 3000 tájáról) származó töre­dékes agyagtáblát is, amelynek első harminckilenc mezőjében a fontosabb fák és bokrok nevet jegyezték föl a régi babilóniaiak. A valamennyi mezőben látható fekvő téglalap fát (gis) jelent. Ábránk első hasábjának felső mezejében a pusz­­páng (gis taskarin) áll. Ugyanazon hasáb kilencedik mezejében feltűnik a szőlőnek (gis gestin), jobbra mellette az almafának (gis hashur) a jele. A lexikális felsorolás második része olyan — fából készült — tárgyakat jelöl, mint a fakerék (gis gigir) vagy az asztal (gis bansur). A korai ékírásos jelek nagy részének jelentését az elmúlt években a nyugat­berlini egyetem munkatársai fejtették meg. A botanikai azonosítások, persze, csak föltótelesek. Az olvasásmódban, amely későbbi szövegekre támaszko­dik, nincs egyetértés, mert az ékírás legkorábbi szakaszának nyelvét mind ez ideig nem határozták meg egyértel­műen, jóllehet az valószínűleg sumer volt, vagy a sumer legalábbis egyike volt a bennük használt nyelveknek. MŰTÉTTEL MEGSZÜNTETHETŐ A TENYÉRIZZADÁS Egy helyi érzéstelenítésben elvégez­hető műtét megszabadíthat bennün­ket a kellemetlen tenyérízzadástól. Ennek során átvágják a szimpatikus idegünket a második és a negyedik bordánk között. Ezzel megszűnik a váltak és a karok verejtékmirigyeinek a beidegzése. E beavatkozásnak az a hátránya, hogy jóllehet a tenyér izzadását megszünteti, sok betegnek a mellén és a hasfalán fokozza a verejtékezést. ÖNMAGÁT FELMELEGÍTÓ KONZERVDOBOZ RÁCS MÖGÖTT A LENGYEL ÁLPÜSPÖK Marek Kwiecien, az Egyesült Keresz­tények Egyházának -érseke" után újabb álpüspök került rács mögé Lengyelországban. Az "érsek" nem létező lengyelországi egyháza nevé­ben nagy értékben hozott be vám­mentesen különféle árukat az ország­ba, ahol aztán busás haszonnal túladott a szállítmányokon. Hozzá képest az utóbb lebukott álpap pitiá­ner csaló. A 26 esztendős Edward M. görögka­tolikus szerzetesként jelentkezett be a lengyel katolikus prímás örmény szer­tartási ügyekben illetékes gdanski heiy­­nőkénél, akitől aztán különböző pecsé­Hot-Potnak, azaz forró fazéknak ne­vezik azt a konzervdobozt, amelynek készételtartalmát bárhol — külső hevítőeszköz nélkül—fölmelegíthetik. Egy nagyobb konzervdobozból és az ételt magában foglaló kisebb doboz­ból áll. A kettő közötti résben — egymástól elkülönítve — mész és víz van. Ha az e kettőt elválasztó falat egy tűvel átszúrják, a víz a mészre ömlik. Az ekkor keletkező vegyi folyamat hőtermeléssel jár, s az az ételt mintegy tíz perc alatt fölmelegíti. Az önhevítő konzervdobozt egyszerű dolog kezelni, s az teljesen bizton­ságos. Különösen azok számára ígér­kezik hasznosnak, akik hivatalokban vagy úton gyorsan kívánnak meleg ételhez hozzájutni. 26 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents