A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-10-30 / 44. szám
KRÓNIKA TELEPÜLÉSLEXIKON MAGYAROK NYOMÁBAN — ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁS KAMOCSA (Komoča) Vág és Nyitra folyó menti község Lukács Pálnak, a 'magyar Andersennek" a szülőhelye. A honfoglalás idején Örvény néven szerepel. I. István kunokkal és szászokkal telepíti be, majd az Esztergomi Érsekség birtokába jut. 1241-ben a tatárok pusztítják el, s egyedül csak a mocsarak közé bújt lakosság menekül meg. 1281-ben a Szemere törzsbeli Bertalan lesz a község birtokosa. 1311—13-ban Csák Máté sem tud a mocsarakon áthatolni. 1349-ben Mária királynő a település körül földvárakat emeltet. A község életében határkövet jelent a husziták letelepedése, amely — a kálvinizmusnak nyitott utat. A törők dúlás idején a környező falvak mind elpusztulnak, de Kamocsa hozzáférhetetlensége miatt sértetlen marad. 1663-ban pestisjárvány pusztítja. 1664-ben Újvár elfoglalása után a török utat talált a faluba, 1669-ben az újvári Kücsüg az adó megtagadása miatt kirabolja és felperzseli a községet. 1703—10-es években a kuruc háború idején a katonaság éléstára volt. A község alapiskoláját a 80-as években megszüntették, a diákok Szímőre jártak iskolába. 1991-ben újra megnyílt a magyar iskola 1—4. évfolyama, óvoda is van a faluban. A község polgármestere Lukács Vince. A Csemadok alapszervezetének elnöke Takács Zsuzsanna. A temetőben vörösmárvány sírkő őrzi Lukács Pál emlékét. Népszámlálási adatok: 1980: 1135 lakosból 1029 maagyar (90,7%) 1991: 990 lakosból 977 magyar (91,61 %) KÉMÉND (Kamenín) Marcus Aurelius római császár uralkodásának idején római erősség állott a helyén. A honfoglalás után Szent István Hunt fia Bénynek adományozta, de birtokot nyert itt az esztergomi káptalan is. 1311-ben Csák Máté hadai elfoglalták és az Esztergomi Érsekség csak 1320-ban szerezte vissza s azóta az érsekség uradalmához tartozott. Határában a szabadságharcban a magyar honvédek fényes győzelmet arattak az osztrákokon. A községben máig fennmaradtak az avar sáncok. Találtak itt különféle kőedényeket, nyilat, sarkantyút és egyéb tárgyakat, amelyek az esztergomi magánkutatók tulajdonába kerültek. A községhez tartozik a Kéméndi puszta. Véres harcok folytak itt a II. világháborúban is. Éz a Garam menti nagyközség a kurtaszoknyás falvak egyike, 15 évvel ezelőtt pezsgő kulturális életet élt. A gyönyörű környezetben rendezték a Csemadok dal- és táncünnepélyeit. Éneklőcsoportja, tánccsoportja, vegyes kórusa volt; a 84 éves Tóth llus néni megkapta a Csemadok Népművészet Mestere kitüntetését. A községnek évtizedek óta nincs kultúrháza — talán ezért is a teljes passzivitás —, a sok éve épülő mindenes ház (melyben talán a kultúrának is lenne helye) nehezen jut el a befejezéshez. A községnek 8 osztályos magyar iskolája és óvodája van. A Csemadok alapszervezete átalakulóban van, elnöke Mácsadi János mérnök. A község polgármestere Kelecsényi Pál. A községben körzeti egészségügyi központ működik. Sajnos a 10 évvel ezelőtt összegyűjtött értékes néprajzi anyag tönkrement és a tervezett tájház sem jött létre a mai napig. Népszámlálási adatok: 1980: 1685 lakosból 1535 magyar (91,0 %) 1991: 1573 lakosból 1434 magyar (91,16 %) KICSIND (Malá nad Hronom) Kisközség a Garam partján. Az okiratok 1523-ban említik először. Az 1613. évi összeírásban az esztergomi káptalan szerepel földesuraként. A XVII. század második felében elpusztult. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a nagyszombati Szent István királyról elnevezett papnevelőintézet birtoka. Ekkor már önálló plébániája volt, de Szent Móric tiszteletére emelt temploma csak egyszerűen sövényfonásból készült. Volt itt katolikus olvasókör és gazdakör. Ma a község lakossága igen megfogyatkozott. Az 1970-es években iskoláját megszüntették, csak félnapos óvoda működik. A gyerekek Kéméndre járnak iskolába. A Csemadok alapszervezet munkája az utóbbi időben fellendült. Elnöke ifj. Szalai János. Több párt, mozgalom is megalakult, a legaktívabb az Együttélés PM. 1991 ősze óta Tamasi Aladár a polgármester. Népszámlálási adatok: 1980: 561 lakosból 542 magyar (96,6 %) 1991: 427 lakosból 412 magyar (96,48 %) KISGYARMAT (Sikenička) 1135-ben a bozóki prépostság birtoka. Ekkor Praedium Garmoth néven írják. A XIII. század legvégén Pussessio Gormot néven említi egy oklevél. Későbbi századairól semmiféle okirat nem maradt. A XIII. század óta a herceg Pálffy család birtoka. A község történelmi becsű emléke a XIV. században épült r.k. temploma. Iskoláját 1977-ben megszüntették. Utolsó tanítója Kullák Irma volt. Azóta a kulturális élet is visszaesett. Egykor élénk Csemadokélet volt a községben. Jelenleg a szervezet elnöke Mészáros Júlia. A községben megalakult az EPM. Polgármestere Blaskó Mária. Népszámlálási adatok: 1980: 1065 lakosból 1040 magyar (97,7 %) 1991: 505 lakosból 490 magyar (97,02 %) KISÚJFALU (Nová Vieska) A 14. századból találjuk első írásos nyomát, de kétségtelen, hogy már előbb lakott hely volt. 1531-ben Báthory István nádor a földesura, 1613-ban a Kerlevich család birtoka. 1696-ban Bottyán János kuruc tábornoké. A törökök kiűzése után is sokat szenvedett a szövetséges lengyel sereg túlkapásaitól. A 18. századtól kétszáz éven keresztül a Pálffy család birtoka. Még 1918-ban is Pálffy Miklós herceg és Bródy Samu örökösei a birtokosok. A községnek már a 30-as években 8 osztályos iskolája volt. A község iskoláját 1977-ben bezárták, a gyerekek Köbölkútra jártak. 1991-ben újra visszakerült az 1—4. évfolyam a községbe. A politikai mozgalmak közül az FMK és az EPM alakult meg. A falu polgármestere Udvardi András. A lakosok református vallásúak. A Csemadok alapszervezetének elnöke Fábrik Gyula. Népszámlálási adatok: 1980: 965 lakosból 833 magyar (86,3 %) 1991: 878 lakosból 796 magyar (90,66 %) KÖBÖLKÚT (Gbelce) A XIII. század közepén a Torda nemzetség birtoka; egyik tagja Péter 1245-ben Köbölkúti néven fordul elő. 1332—37-ben már plébániája volt. 1355—60-ban Köbölkúti László fiai Jakab és János szerepelnek itt. 1531— 1532 táján a Báthoryak birtokában volt. A török időkben elpusztult s új tulajdonosa, Bottyán János újratelepítette. Később (1732- től) a Pálffyak birtoka lett. Iskoláját 1701-ben említik. A községhez tartozó téglagyár egykor Srutsy János tulajdona volt. A községnek magyar és szlovák alapiskolája (1—8. évf.), valamint óvodája van. Nagyban fellendült a magánvállalkozás. Hosszú passzivitás után az utóbbi két évben a Csemadok is újraszerveződve élénk kulturális munkát végez. Az utóbbi időben fellendült a falu társadalmi élete is. Ez főleg a helyi önkormányzatnak köszönhető, melynek élén Kovács Ferenc mérnök polgármester áll, aki a Csemadok alapszervezet elnöke is. Népszámlálási adatok: 1980: 2588 lakosból 2068 magyar (79.9 %) 1991: 2373 lakosból 1936 magyar (81.58 %) Összeállította: Dániel Erzsébet (folytatjuk) A HÉT 13
