A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-10-16 / 42. szám
FIGYELŐ Az európai gondolkodás műhelye a Szent Ferenc-rendiek kolostora és temploma épült. A ferenceseket Pázmány Péter telepítette itt meg 1631-ben, és a gimnázium tanárai is ők voltak egykor. A kolostor könyvtárában őrizték sokáig az órsekújvári kódexet, kódexirodalmunk egyik drága kincsét, amely a Nemzeti Múzeum könyvtárába került. A középületek közül említést érdemel a két zsinagóga. A vár nélküli Újvár fokozatosan mezővárossá vált, s a kisalföldi magyar és szlovák parasztság egyik kereskedelmi gócpontjává. Az iparágak közül először a csizmadia-, a szűcs- és a szabóipar kezdett virágozni még a XVIII. században. 1850-ben a városon keresztül építették meg az ország legjelentősebb vasútvonalainak egyikét. A század végén ipari üzemágak is keletkeztek: téglagyár, lenfeldolgozó, dohánygyár, bőrgyár stb. 1944 őszén az amerikai légierők szőnyegbombázással a város nagy részét elpusztították, de a háború után teljesen úpépült. Ma a város járási székhely, több szakközépiskolája, szaktanintézete, egy közös igazgatású (szlovák—magyar) gimnáziuma van. Több mint 10 éve adták át a város szólón lévő 1046 férőhelyes kórházat. Üzemei közül az Elektrosvitet külföldön is ismerik. A Művészeti Galéria állandó jellegű kiállítása őrzi a város szülötteinek emlékeit (Kassák Lajosét, akinek mellszobrát Borsos Miklós készítette, Zmeták Ernő festményeit stb.). Itt van az egyetlen önerőből felépült Csemadok-székház, ahol az egész év folyamán különböző rendezvények várják az érdeklődőket. A Csemadoknak több mint ezer tagja van a városban. A szervezet elnöke Csizmadia Béla. A város polgármestere Csanda Endre mérnök. Három magyar óvoda és egy magyar nyelvű alapiskola működik itt közel 1000 diákkal. Népszámlálási adatok: 1980: 34 107 lakosból 9460 magyar (27,7 %) 1991: 42 851 lakosból 13 289 magyar (31,01 %) FÚR (Rúbaň) Egyik legősibb település. Már honfoglaló elődeink is lakott helyként ismerték meg, védtelenebb oldalán földvárszerű védelmi töltésekkel, melyek még a XVIII. században is láthatók voltak. 1631-ben a pestisjárvány majdnem teljesen elnépteleníti, majd tűzvészek is pusztítják. A községben a 70-es években megszüntették az 1—4. évfolyamú magyar iskolát, a tanulók Kürtre jártak. 1990-ben újra megnyílt a kisiskola, s magyar óvoda is működik. A községben szeretetnővórek otthona van. A Csemadok elnöke Benyák Mária tanárnő. Polgármestere: Petrik Imre. Népszámlálási adatok: 1980: 1265 lakosból 1109 magyar (87,7 %) 1991: 1159 lakosból 960 magyar (82,83 %) Összeállította: Dániel Erzsébet (Folytatjuk) Európa egysége, amelytől a megosztottságból és partikularizmusból eredendő, az államok és népek között meglévő ellentétek, konfliktusok megszűnését reméljük, nem valósul meg automatikusan. Az összetett problémakör megoldásának nem lebecsülendő előfeltétele az európai szinten és európai összefüggésekben való gondolkodás. Ami kontinensünk nyugati részében az elmúlt évtizedekben már nagyrészt kikristályosodott, a lebontott vasfüggönytől keletre még csak most kezd csírázni. E zsenge hajtások nagy figyelmet és gondoskodást igényelnek. Ezt tartja szem előtt a Budapesti Európa Intézet, amely felvállalta a feladatot, hogy tevékenységével hozzájáruljon az összeurópai gondolkodás meghonosításához mind Magyarországon, mind Közép- Európában. Az intézet élén a kiváló magyar történész Glatz Ferenc, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója áll, aki a nyolcvanas évek végén magyar művelődési miniszter volt. Az időszerű szükségletek és feladatok tudatában ő kezdeményezte az intézet megalapítását és alakította ki koncepcióját. Az intézet létrehozásának egyik alapelve volt az állami költségvetéstől, illetve támogatástól való teljes függetlenség, ami biztosítja a tudományos gondolkodás szabadságát. Az intézetet a Peter Kaiser Stiftung (Liechtenstein), dr. Herbert Butlineer szenátor (Vaduz) és a budapesti Kultúrbank alapították. Az alapítvány biztosítja az intézet sokoldalú, jelentős anyagiakat igénylő tevékenységét. Az intézet Kuratóriumát és Tudományos Tanácsát a külföldi és hazai tudományos élet több jelentős képviselője alkotja. Az intézet vezetőségében Glatz Ferenc igazgatón kívül a történész Pók Attila és a nemzetközi kapcsolatok tapasztalt szervezője Kovács György igazgatóhelyettesek tevékenykednek. Az intézet munkája három fő feladatra irányul. Első célkitűzése európai látókörű, humán szakmájú tudományos utánpótlás nevelése. E feladatkör keretében hazai és külföldi, általában fiatal tudományos kutatók számára több hónapos kutatói ösztöndíjat biztosít. Ennek szerves része a pályázati felhívásokban meghirdetett kutatási témák feldolgozása. A kutatáshoz rendelkezésükre áll az ország összes levéltára és tudományos jellegű könyvtára. Konzultálhatnak az intézet vezetőivel és tanácsadó professzoraival, valamint a magyarországi egyetemi tanszékek és akadémiai kutatóintézetek szakembereivel. Az ifjú hazai és külföldi tudósok nevelése, utánképzése úgy válik optimálissá és hatékonnyá, hogy konkrét témákon dolgoznak, ezekhez gyűjtenek levéltári és dokumentációs anyagot. A témák az intézet tudományos programjának célkitűzéseivel vannak összhangban. Ez a tudományos program nem öncélú. Hozzá kíván járulni az európai és közép-európai nemzetközi, társadalmi és politikai konfliktusok feloldásához. A másik fő cél a Magyarországot Európával összekötő kapcsolatok történeti és jelenorientált kérdéskörének kutatása. A harmadik pedig Magyarország és Európa között összekötő kapcsokat teremteni az értelmiség körében és közös kutatásokat végezve tudományos feleletet adni egy kérdéskomplexumra, amely lehetővé teszi a múlt és a jelen jobb megértését, az európai integráció elősegítését. Az Európai Intézet tudományos tevékenységének formái nagyon sokoldalúak. A tudós értelmiségi utánpótlás nevelésén, ösztöndíjak odaítélésén kívül nemzetközi jellegű tudományos konferenciákat, szemináriumokat és előadásokat szervez külföldi és hazai résztvevőkkel. A konferenciák, szakmai kollokviumok magas tudományos színvonalukkal, a felvetett kérdések sokoldalú megvilágításával hozzásegítettek számos összetett vagy kényes társadalmi probléma adekvátabb megítéléséhez. A kollokviumok közül meg kell említeni az európai kisebbségekről, a közép-európai zsidóság történetéről, a középkori Közép-Európa, illetve az Európa-fogalomról, vagy a Corvin Mátyás közép-európai törekvéseikről megtartottakat. Az intézet nagy jelentőséget tulajdonit a térség értelmisége közti érintkezésnek, eszmecseréknek. Ezt szolgálja például a szlovák—magyar értelmiségi fórumok megrendezése, amelyek váltakozva szlovák és magyar területen valósulnak meg és a két nemzetet érintő problémák jobb megértését szolgálják. Az intézetben rendezett nyilvános előadások három típusba sorolhatók. Az elsőbe tartoznak a nagy politikai-értelmiségi nyilvánosságot megmozgató előadások. Ezek közé tartozott Erhard Busek osztrák alkancellár előadása Ausztria alternatíváiról a megváltozott Európában, vagy Habsburg Ottó előadása az Európa Parlament működéséről, a volt szocialista országok felvételének előfeltételeiről. Az előadásokon a szakmai értelmiségen kívül élvonalbeli magyar politikusok és a külföldi képviseletek munkatársai is részt vettek. A második és harmadik típusú előadások a szakmai közönséghez szólnak. Az előadók a hazai és külföldi tudományos élet prominens képviselői. Az intézet gazdag és sokrétű nemzetközi kapcsolatrendszert épített ki. Együttműködik például a bécsi Österreichisches Ost- und Südosteuropa Instituttal, a bmói T. G. Masaryk Egyetemmel, a tübingeni egyetemmel stb. Bekapcsolódott az Európa Mozgalomba is. Az Europa Institut Budapest kettős küldetést vállalt. Egyrészt rátapintva korunk fejlődésének alaptedenciájára igyekszik ezt tudományos eszközökkel megragadni, inherens tartalmát megfogalmazni és tudatosítani. Másrészt mindezt gondolati, eszmei világunkba táplálva valóságformáló erővé, tetteink hajtóerejévé tenni. Ez határozza meg jelentőségét és szerepét Európa és a világ jövendő arculatáért folytatott küzdelemben. Karol Tomis A HÉT 13