A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-10-02 / 40. szám
SOKFÉLE SZEMBENÉZÉS Hivatalos medicina kontra természetgyógyászat? Nem. Nem így képzeljük el a természetgyógyászatot, hogy a hivatalos medicina ellen dolgozzék, mert csak kiegészíteni szeretné a hivatalos medicinát. Sajnos, még csak az út kezdetén vagyunk, és a természetgyógyászat helyzete sem jogilag, sem szakmailag nincs tisztázva. Sőt, egyesek nagyon sajátságosán értelmezik a természetgyógyászatot — elolvasnak egy szimpatikus könyvet, a témát nagyon érdekesnek találják, és már azt gondolják, hogy értenek hozzá. A baj ott van, hogy ezek az emberek természetgyógyászoknak tartják magukat, és minden betegséget kezelnek. Az orvosok az ilyen természetgyógyászatot elutasítják. Az igazi természetgyógyászok sem fogadhatják el őket, mert rossz nevet szereznek az ügynek. Legjobb lenne leülni egy kerekasztal-beszólgetósre, ahol az egyik oldalon a konzervatív orvosok és a másik oldalon a természetgyógyászorvosok, gyógyszerészek, biológusok ülnének. Nem járási, hanem minisztériumi szintű beszélgetésre gondolok, ahol a természetgyógyászati vezetők és az orvosprofesszorok folytatnának beszélgetést. Többször jelen lehettem Magyarországon a Népjóléti Minisztérium által szervezett hasonló összejövetelen, ahol végezetül kikristályosodott egy alapgondolat, amely szerint tovább dolgozhat a két tábor. A következő megállapodásra jutottak, amely talán ránk is érvényes. A hivatalos medicina elismerte, hogy a természetgyógyászat csatát nyert a hivatalos medicinával szemben. Ez viszont nem azt jelenti, hogy most már mindenki csakis a természetgyógyászoktól fogja várni a megváltást, hanem azt, hogy jó lenne, ha az orvosok is úgy gondolkodnának, mint a természetgyógyászok. Jó lenne, ha érvényesülne az az igyekezet és valóság, hogy ORVOSKÉZZEL A TERMÉSZET GYÓGYÍT. Magyarországon már megjelentek az első előjelei annak, hogyan kellene ezt megoldani. A szegedi orvosi egyetemen már két éve tanítják a természetgyógyászatot mint alternatív tantárgyat. A budapesti egyetem orvosi karán most akarják bevezetni. A természetgyógyászat mint tantárgy nem kötelező, de ennek van jövője. A medikus "orvos-természetgyógyász" szakosítást kap, és a gyakorló orvosoknak 3 hónapos továbbképzést terveznek, ahol megszerezhetik az "orvos-természetgyógyász" szakosítást. Jogosan feltehetik azt a kérdést, hogy mit tervez a természetgyógyászok vezetősége a laikusok számára. Meg kell vallanom, hogy ez a legnehezebb kérdés, és még nehezebb erre válaszolni. A Magyar Természetgyógyászok Vezetősége és a Szlovákiai Alternatív Medicina Társaság (Spoločnosť pre alternatívnu medicínu na Slovensku — személy szerint nekem az Alternatívna medicína kifejezés nem tetszik, mert a magyar elnevezés — Természetgyógyászat — jobban kifejezi a lényegét) vezetősége is úgy tervezi, hogy a laikusok számára létrehoznak egy kétéves főiskolát. Sok itt a gond és a megoldásra váró probléma. Először is egyesek azt szeretnék, ha már holnap meglenne ez a főiskola, hogy az elvégzése után megkapják az oklevelet. Sajnos, ez nem megy olyan gyorsan. Nem az az ok, hogy nincsenek szakemberek, akik ezeken az iskolákon tanítanának. Először is törvényesen tisztázni kell ennek a jogi kérdését, és nagyon jól tudjuk, hogy jelenleg más gondokkal van elfoglalva a kormány és az egészségügyi minisztérium. Addig, amíg ez nem tisztázódik, maradnak a "természetgyógyászati tanfolyamok". Magyarországon mintegy 10—20-féle tanfolyam létezik. Nálunk még csak a fitoterápiás és a talpmasszázsos tanfolyam volt, és sok helyen lezajlott az "Agykontrolltanfolyam". A természetgyógyászok újabb tanfolyamokat is terveznek, amelyeknek az a céljuk, hogy egyes természetgyógyászati irányzatokban tisztázzák a téves nézeteket, de a lényeg az, hogy azok, akik elvégzik és levizsgáznak, azoknak a tanfolyamot már elismerik a kétéves főiskolán. Tény ugyanakkor, hogy e téren még nagyon sok a tisztázatlan kérdés. Egy viszont bizonyos, hogy éppen a laikusok sorából "rukkolnak a hamis próféták is", vagyis a magukat kinevező természetgyógyászok, népgyógyászok, füvesemberek. Nem ott van a gond, hogy nem akarjuk a laikusokat a gyógyításhoz hozzáengedni, hanem arról van szó, hogy sokszor olyan irodalom szerint gyógyítanak, amely szakmailag hibás vagy nem elégséges. Egyesek minden betegséget szeretnének gyógyítani, de ma "polihisztor" nem létezik. Elhiszem, hogy a teremtő egyeseknek megadta a gyógyítás kegyelmét, de mi van azokkal, akik téves információk alapján, saját "megérzéseik" szerint gyógyítanak? Itt rendet kell teremtenil Az igazi természetgyógyász — legyen az szakember vagy laikus — nem fél a rendtől, sőt, nagyon jól tudja, hogy minden előrehaladásnak a rend az alapja. Itt nem adminisztratív rendelkezésekre gondolok, hanem szakmai vonatkozásokra. Nézzünk egy konkrét példát: Sokan Maria Treben könyveit veszik alapul, és ezek szerint gyógyítanak. Igaz, hogy műveinek nagyon sok pozitívuma is van — szép kivitelezésűek, szuggesztív módon íródtak, és felkeltették a lakosság érdeklődését a gyógynövények iránt. Be kell vallanom, hogy sokan Treben könyveit az egyedüli szakkönyvnek tartják. De ha megkérdezünk egy igazi szakembert, például a Gyógyszerészeti Kar tanszékvezető docensét, dr. Suchýt, hogy mit szól Treben könyveihez, azt válaszolja, hogy nem ír róla szakvéleményt, mert nem foglalkozik szakmailag hibás írásokkal. Azonban nagyon sokan bújják M. Treben könyvét, s e szerint akarják gyógyítani magukat, megpróbálok legalább részben foglalkozni vele, mivel a teljes szakmai elemzés ebben az Írásban lehetetlen. Maria Treben nem volt orvos, gyógyszerész, sem biológus. Több éven át egy nyomdában dolgozott, és ott találkozott a középkori gyógymódokkal. Mivel mélyen hívő ember volt, nemcsak saját magán, hanem másokon is segíteni akart. Természetesen a sikerek nem maradtak el. Egy újságíró felfigyelt rá, és írt róla egy cikket. A cikk megjelenése után özönlöttek hozzá a betegek. Treben először csak előadásokat tartott, majd a könyvei elárasztották Közóp-Európát, és népszerűvé váltak! Ez a popularitás igazolódik pl. a kankalinnál, ahol Treben ezt írja: "a szomszéd faluban jártam, és itt egy jólelkű gazdasszony panaszkodott, hogy nem tud aludni. Kankalinteát ajánlottam neki. Bizonyos idő múlva találkoztam vele, és elújságolta, hogy már tud aludni a teától." Itt nem a kankalintea használt, hanem az, hogy 18 A HÉT
