A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-10-02 / 40. szám
HÍRMONDÓ Hídavatás Nagycétényben Napilapjaink (Új Szó, Szabad Újság) már hírt adtak róla, hogy augusztus utolsó vasárnapján, hídavatás történt Nagycótónyben, ünnepélyes keretek között, és az új híd (tizenöt óv után) mint összekötő kapocs, köldökzsinór fonja majd egybe a három községet: Nagycótényt, Nagykórt és Berencset. E három falu lakossága elszigetelten él a szlovákság tengerében, híd nélkül csak húsz kilométeres kerülőkkel tudták megközelíteni egymást az emberek. Pedig a rokonság, sógorságkomaság, nagyanyák és unokák között élni kívánt a kapcsolat. Ám szóljunk néhány szót a Cótónyke folyóról is, amely a Nyitra folyó baloldali mellékága... Privigye felett, a távoli hegyekben, a Kiak nevű hegycsúcs kisebbik testvére a Reván, amelynek oldalában fakad a csobogó patak, a Nyitra. Node, a fenyvesek alatt csörgedező csermely, a róla elnevezett völgyön át, (a Nyitra völgyében) Privigyóhez érvén már komoly folyókónt hömpölyög. Tovább haladván a vizébe sok-sok patak torkollik, és mire a nyitrai vár alá ér, erőteljes folyóvá duzzad. Nyitrától kissé lentebb a Nyitra folyó Alsóköröskónynól kettéhasad. Jobb ága mint Nyitra folytatja útját, a bal oldali ág bővizűbb, medre szélesebb, folyása lankább, ősi idők óta a Cétényke nevet kapta. Egykoron füzesek alatt kanyargó medrében bőven termett a hal, óriási harcsákról és csukákról szólnak az ősrégi halászlegendák. Ám a lanyha folyó tavaszi olvadáskor és nyári, őszi esőzések után szinte megbokrosodott, kilépett medréből, és vitte, ami az útjába került. Ebből adódóan az emberek mindig úgy építkeztek, települtek, hogy a folyó ne tehessen kárt rakott fészkeikben, házaikban. A Cétényke mentén elterülő falvak — Nyitracsehi, Kiscótóny, Nagycótény, Szőlős, Csornok (Óerník), Özdöge (Mojzesovo) és Zsitvafödómes (Úľany n/Žitavou) — úgy települtek, hogy csak a szérűskertek alját érinti a folyó. A Cótónyke aztán Nagysurány alatt, Kisváradnál újra összeölelkezik az anyafolyóval, hogy Nyitraként folytassa útját, mígnem Komáromnál elnyeli a Vág. A nagy halászatokról szóló legendák és a Cétényke kacskaringós folyása is már a múlté, mert egy szép napon, a hatvanas évek vége felé jöttek a kotrógépek, bágerek, földgyaluk, és új mederbe terelték a kényelmes folyót. Akkortájt, valamikor 1967 októberében új tahidat emeltek a folyó fölé, amelynek darabkáit ügyes kezű nyitrai hídépítők, ácsok rakták össze nagy szakértelemmel. Közben megnyílt a szövetkezet kavicsbányája is a folyó jobb oldalán. A hidat váratlan megterhelés érte, nem bírta a naponta áthaladó, friss kaviccsal megrakott teherkocsik súlyát. Egyszerűen megbillent, leszakadt. Alig szolgált tíz esztendőn át a híd, a balesetveszély miatt le kellett bontani. A hetvenes évek végétől híd nélkül maradtak a nagycótónyiek, de mint említettük hiányát súlyosan érezték a nagykériek és a berencsiek is. Azonban az akkori vezetők, a szövetkezet és a tanácsok élenjárói nem tudtak közös nevezőre jutni a hídépítés ügyében. Pedig a kérelmek, beadványok a lakosság részéről lassan-lassan kötetekre rúgtak már. Különösen Kmetyó Miska bácsi harcolt szenvedélyesen a hídért (sajnos az új híd avatását már nem érte meg). Közben más is történt... Az újonnan szabályozott folyót mint Új Nyitrát (Nová Nitra) kezdték jelölni a térképeken, mígnem az "új" jelző is eltűnt, maradt a Nitra. A totalitárius rend urai senkit nem hívtak meg a keresztelőhöz, pedig a folyó menti lakosságnak nyilván lett volna ellenvetése nemzetiségre való tekintet nélkül. Mert a szlovákok is a Cóténykót nyelvükre fordítva Cetínka, sőt, Cítenkaként tisztelik. Ámde demokráciában sem lesz könnyű, jócskán vannak meghökkentő, elutasító, indokolatlan tapasztalataink. Pedig a Cétényke, azaz Cetínka vagy Citenka aligha veszélyezteti a szlovák nyelv szabályait és írásmódját... Kissé ugyan elkanyarodtunk a hídavatástól, de mindenképp szükségesnek tartottam szólni a folyó múltjáról. Kosa János polgármestertől megtudtuk, hogy a múlt esztendőben nyílt alkalom A kép jobb oldalán dr. Gulka Ede berencsl és Bátora Béla nagykéri polgármester látható Kosa János nagycétényi polgármester és György Ferenc plébános úr a hídavatáshoz vonuló menetben 8 A HÉT
