A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-09-25 / 39. szám

ZSIBVÁSÁR "Gina Nazionale" Gina Loilobrigida, aki nemrégiben töltötte be 65. életévét, maga is bevallja, hogy szívesen forgatna még, pedig az elmúlt húsz esztendőben alig állt a kamera elé. Igaz viszont, hogy fotósként figyelemre méltó kar­riert ért el, sőt, képzőművészként is megcsillogtatta tehetségét. "Gina Na­zionale" ma az olasz film "emlékmű­ve". 1927-ben született egy elszegé­nyedett bútorkészítő leányaként. A háború után Rómában szobrászatot és festészetet tanult. 1947-ben — ekkor lett az olasz szépségverseny második helyezettje — figyelt fel rá Mario Costa filmrendező, és felaján­lotta neki Az opera bolondjai című film egyik szerepét. Életében döntő­nek bizonyult az 1949-es év, amikor egybekelt Mirco Scofič jugoszláv or­vossal, aki a menedzsere lett. Ugyan­ebben az évben aratta első nagy sikerét a Harangok című filmjével. Az ötvenes években René Clair filmjei, a Királylány a feleségem és Az éjszaka szépei meghozták számára a nemzetközi elismerést is, míg a Kenyér, szerelem, fantázia elsősor­ban hazájában tette népszerűvé. — Hatvannál több filmet forgattam, de távolról sem vagyok elégedett a pályámmal — nyilatkozta Loilobrigida néhány évvel ezelőtt. A nálánál 7 évvel fiatalabb titkos vetélytárssal, Sofia Lorennel ellentétben neki soha­sem sikerült teljesen az évek múlá­sával szexszimbólumból "anyává" át­lényegülnie. A kritika nem túlságosan lelkesedett az Alberto Moravia re­gény, A római lány újabb változatában nyújtott alakításáért. Míg 27 évesen nagy sikerrel játszotta benne a naiv utcalányt, addig 60 esztendősen nem volt képes meggyőzően alakítani a társadalmi felemelkedésért küzdő édesanyát. A világ legszebb asszonya (ez volt egyik filmjének a címe) a fotóművó­­szettel kárpótolta magát a nem egé­szen önkéntes "visszavonulásért". Lollobrigidának Jack Lang akkori francia kultuszminiszter 1985-ben A művészet és tudomány tiszti kereszt­jét adományozta művészi portréiért. Hatvanötödik születésnapja előtt — ezúttal mint képzőművész — Gina Loilobrigida a viták kereszttüzébe került. A politikusok ugyanis felhábo­rodtak egyik kisplasztikáján, a Repülő puttón, amelyet eredetileg a sevillai világkiállítás olasz pavilonjának egyik látványosságául szántak. Ennek a szobornak semmi keresnivalója egy ilyen hírneves szemlén — vélték egyesek. A filmsztár ezt a kritikát is hidegvérrel tudomásul vette. Rendhagyó halál Pamplonában Nem bika, hanem egy utcaseprő gép gázolt halálra egy embert Pamploná­ban, a híres spanyolországi bikafut­tatás színhelyén. A baleset következ­tében egy másik személy, egy 23 éves spanyol fiatalember súlyosan megsérült. Az évszázados múltra visszatekintő Ernest Hemingway Fi­esta cimű regényében is szereplő fesztiválra tízezrek érkeznek Spanyol­­ország határain túlról is, hogy bizo­nyítsák bátorságukat és ügyességü­ket a szarvaikat előreszegező bikák elől futva. Minden évben több tucat sebesültje van a futamoknak. Nem­régiben kilenc ember sérült meg. A balesetek oka többnyire az indulók egy részének tapasztalatlansága és a hatalmas tülekedés a szűk utcákon. Az utcaseprő gép okozta balesetnek is közvetve a nagy tömeg volt az oka, mivel a szállodák sorra-rendre meg­telnek, sokan az utcán és a parkokban töltik az éjszakát. így történhetett, hogy az utcaseprő gép elgázolta az utcán éjszakázó fiatalokat. A spanyolországi Pamplonában San Fermin ünnepén az egyik bika nem jól kanyarodott, megcsúszott, s ez négy fiesztázó kórházi kezelését vonta maga után Sean Connery Connerynek ma a golf az első számú szenvedélye, pedig ezt az úri játékot a családjában senki nem gyakorol­hatta, sót, szó is alig eshetett róla. Apja egy bútorszállító cég sofőrjeként, anyja pedig takarítónőként kereste kenyerét. Connery alig múlt tizenöt, amikor abbahagyta az iskolát és munkát vállalt — volt szenesember, koporsópolírozó, dolgozott acélmű­ben, útépítésen és kőművesként is, de volt kidobóember, és fürdőnadrá­gokat is bemutatott. A Mr. Universum versenyen bronzérmet szerzett. Ez már Londonban történt. Színészkép­ző, kisebb filmszerepek, televíziós munkák következtek, majd 1961 hoz­ta meg az áttörést —- mégpedig a 007-es ügynök, James Bond szere­pében. Nemcsak a hatvanas évek akciófilm mintájára született meg, hanem egy hős is, aki eggyé,forrt Sean Connery személyével. Ó az egyik legfoglalkoztatottabb színész — játszott Hitchcock Mamié cimű film­jében, Sidney Lumet Domő-jában, és a hetvenes években már megenged­hette magának, hogy olyan szerepe­ket vállaljon, amelyek kevésbé hősi­esnek tüntetik fel. Később olyan filmslágerekben láthattuk viszont, mint A rózsa neve, A hegylakó, Az érinthetetlen (ebben kapott Oscar-dí­­jat), Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag. Vadászat a Vörös Októberre, legutóbb pedig Michelle Pfeifferrel játszott az Oroszország ház-ban. Hatvanéves volt már, amikor a női magazinok sorra írtak róla, mint a legszexepilesebb férfiról. Bár ma már őszülő haja is gyérebb, igazán el­mondható róla, hogy csúcson van. Ö maga persze azt állítja, hogy sokkal szívesebben lenne Amerika golfbaj­noka, mint hogy még egyszer Oscart kapjon... OR A HFT

Next

/
Thumbnails
Contents