A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-09-25 / 39. szám
KRONIKA Településlexihon MAGYAROK NYOMÁBAN — TÓKETEREBESI JÁRÁS SZENTMÁRIA (Svätá Mária) (1960—1990 között Bodrog) (Bodrogszentmária) Neve 1261-től ismeretes mint az egri püspökség tulajdona — "Villa Sanctae Maria". Ma lényegében két községet egyesít — az említetten kívül része még az egykori Pálfölde, melynek neve 1229-ből ismert (Villa Paul, Pal-Feölde). Mindkét község a középkorban több birtokos tulajdona volt, és fejlődésüket többször megakasztotta az árvíz és a járványok. Temploma, amely egykor a Ticce túlsó partján épült (eredetileg ott volt a község), igen régi eredetű, de a többszöri átépítés következtében nem őrizte meg a régi korok emlékeit — sajnos századunk hetvenes éveiben lebontották, mert csak így engedélyezték az akkori hatalmasságok az új, modern templom felszentelését. A faluban alsó tagozatos magyar tanítási nyelvű alapiskola működik. Szentmária polgármestere Majkrics Barna, a Csemadok-alapszervezet elnöke Zselenák Mária. Népszámlálási adatok: 1980: 703 lakosból 611 magyar (87 %) 1991: 602 lakosból 567 magyar (94 %) SZINYÉR (Svinice) Első említései a XIV. század elejéről származnak "Scynereg, Seiner, Zyner" stb. formában. Az apró község földjein és portáin a középkorban több nemesi család osztozott, ezeknek bizonyára megfelelt az áradásoktól mentes, egykori folyóhát, a Ticce partja mentén. A XVIII. században a Soós-család szerzi meg a község kizárólagos birtoklási jogát. Emléküket ma is őrzi egy már romos malom a harangláb mellett. Szinyérben a régebbi időkben templom nem épült, csak napjainkban — a római katolikus és református az 1968-as évet követően. Magyar tanítási nyelvű, alsó tagozatos alapiskolája 1975-ben szűnt meg, utolsó tanítója Kocsis Béla volt. Szinyér polgármestere Bagos Bertalan, a Csemadok-alapszervezet elnöke Kondás Magdolna. Népszámlálási adatok: 1980: 356 lakosból 340 magyar (96 %) 1991: 263 lakosból 257 magyar (98 %) SZIRÉNFALVA (Ptrukša) Első említése a XIII. századból van — ekkor még lakatlan volt — "Pupsa". Később a XV. századtól követhető történelme és kialakul az 1913-ig használt neve — Pruksa, Ptruksa, amelyet ekkor a közeli Szirén patakból kiindulva, magyarosítanak. A kora középkorban a Puxay-család uralta, majd a Csicseriek és Oroszok birtokolták. A XVIII. században jelentős ruszin betelepülés történik, ennek emlékét őrzi több lakos görög katolikus hite és temploma. A kisközséget még a századunkban is olykor szinte hetekre körbevette a víz, így elterjedt volt a halászat és általános a csónak használata. A mai református templom 1906 után épült, amikor egy tűzvészben a régi fatemplom megsemmisült. Magyar tanítási nyelvű, alsó tagozatos alapiskolája 1975-ig működött, ekkor körzetesítéssel megszüntették. Utolsó tanítója Veres Judit volt. Szirénfalva polgármestere Tóbiás Lajos, a Csemadokalapszervezet elnöke Illés Benjámin. Népszámlálási adatok: 1980: 644 lakosból 619 magyar (96 %) 1991: 574 lakosból 566 magyar (98 %) SZOLNOCSKA (Solniöka) A Ticce menti kisközség neve 1358-ban bukkan fel először az okiratokban "Zulnok" néven mint a Szerdahelyi család birtoka. Később a Barkócziak, Vinnayak és Soósok is uralták. 1663- ban pestisjárvány gyéríti meg az amúgy sem túl népes falu lakosságát. Ezután Kantha János, valamivel később a zétónyi nagybirtokos, Klobusitzky Ferenc is feliratkozik a társbirtokosok listájára. Boly közelsége és a lakosok alacsony száma nem engedi meg saját templom építését, ezért a község túlnyomóan római katolikus hívei csak egy harangláb felállítását tudják elérni. Magyar tanítási nyelvű, alsó tagozatos alapiskolája 1974-ben szűnt meg. Utolsó tanítója Pikó Vera volt. Szolnocska polgármestere Szajkó Mihály, a Csemadok-alapszervezet elnöke Sipos Erika. Népszámlálási adatok: 1980: 352 lakosból 340 magyar (97 %) 1991: 259 lakosból 248 magyar (96 %) SZOMOTOR (Somotor) A mai Szomotor eredetileg három önálló község egységét alkotja. A névadó Szomotor neve először 1263-ban (Zumuthur) olvasható egy adománylevélben, egy ideig a zempléni vár birtoka is volt, majd több nemesé. Ma már egybeépült vele a dombocska keleti lejtőjéhez simuló és a Bodrog felé terjeszkedő Vócs (Bodrogvócs), amely ugyanabban az okiratban szerepel először írott formában, mint a vele 1943-ban egyesített Szomotor. Nevezetesebb birtokosa a Bocskay-család volt. Református temploma 1801-ben épült, klasszicista stílusban, bejárata fölött magyar felirat bizonyítja a tényt. Szomotorral nem nőtt egybe, de hozzátartozik 1964-től Kisújlak (Nová Vieska). Létéről hiteles adatunk 1380-ból van (Kyswylak), mint az Imregiek birtoka, később a zempléni várhoz tartozott. Római katolikus temploma 1658-ban épült. A községben önálló magyar tanítási nyelvű, alsó és felső tagozatos alapiskola működik. Szomotor polgármestere Trója Mária, a Csemadok-alapszervezet jelenleg nem működik. Népszámlálási adatok: 1980: 1771 lakosból 1368 magyar (77 %) 1991: 1648 lakosból 1333 magyar (81 %) SZÖLÖSKE (Viničky) A Bodrog jobb partján, a Zempléni-szigethegység déli, szőlőskertekkel borított lejtőjén fekszik. Neve 1273-tól ismert írott formában — "Zeuleus". A XV. század végén a Rány-család birtoka, gázlójával együtt, később több földesura is van. Középkori templomáról nincs adat, de a XVII. század első felében már erős református egyházközössége is volt, kőtemplommal, sőt, a nem sokkal később itt is pusztító pestis ellenére a község jól fejlődik, hisz a XVIII. század végén református iskolája is van! A XIX. század neves birtokosai az Andrássyak, akik kúriát és templomot is építenek, mivel római katolikusok. A református templom mai klasszicista formáját 1839-ben nyeri el. A falu nagy szülöttje Gonda György vízügyi mérnök, kutató, tervező, miniszteri tanácsos. A falunak magyar tanítási nyelvű alsó tagozatos alapiskolája a II. világháború után nem volt. Szőlőske polgármestere Szeman Mihály, a Csemadok-alapszervezet elnöke Veres Anna. Népszámlálási adatok: 1980: 601 lakosból 404 magyar (67 %) 1991: 501 lakosból 376 magyar (75 %) SZÜRNYEG (Sirník) Első említése ennek a nyelvhatáron fekvő, Ondava menti kisközségnek, a XV. század elejéről van (Zwrnegh, Zurnyeg). Ekkor a Cseke- és Imregicsaládok birtoka. Később a vulkáni dombvonulat alján fekvő földjein igen sok birtokos osztozik. A XVI. században a környék népes települései közé sorolható — bizonyára a rév megléte is fejlesztette. Református temploma 1827-ben épült, a kisebbségi római katolikusok csak a századunk második felében építettek egy aprócska templomot. Magyar tanítási nyelvű, alsó tagozatos alapiskolája az 1950-es évek végén szűnt meg, utolsó tanítója a Mitro házaspár volt. Szürnyeg polgármestere André Imre, Csemadok-alapszervezet nem létesült. Népszámlálási adatok: 1980: 615 lakosból 261 magyar (42 %) 1991: 591 lakosból 213 magyar (36 %) Összeállította: BOGOLY JÁNOS (Folytatjuk) A HÉT 13
