A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-10 / 28. szám
SZÓL A RÁDIÓ ■■ ■ 111 ■■ ■ 1 ■■■ 1,11 ' 1 "■ 11 11 —" "LÁTJÁTOK FELEIM SZÜMTÜKKEL..." A túlfűtött, zaklatott belpolitikai történések közepette június 6-án, a választások második napján egy templom hűvösébe invitálta az Új Hullámhossz riportere a kedves hallgatót. A cím, a Halotti Beszéd első szavai, a beavatottak számára már jelzik, adeáki római katolikus templomról volt szó, amely nem csak szűkebb hazánk egyik legszebb, legértékesebb műemléke. A híres kéttornyú templom mellett bizony sokszor elmegyünk, pedig, itt igazán érvényes lehetne az "állj meg, vándor" felszólítás. A deáki "Isten háza" arról is nevezetes, hogy az évezred elején egy ideig itt őrizték a Halotti Beszéd eredetijét. Kalauzunk Merva Arnold helytörténész volt. Azt mondják róla, hogy amit ő nem tud a deáki templomról, az talán meg sem történt. — Tulajdonképpen mi a magyarázata annak, hogy a Halotti Beszédhez fűződik a templom történetének egy szakasza? — Nos, hát erre aránylag egyszerű a válasz. Hogy érthető legyen, el kell mondani, hogy hol és hogy keletkezett a Halotti Beszéd, amely nem egy önálló írás, hanem része egy kódexnek, egy szertartáskönyvnek, amelyet a katolikus liturgiában használtak. Pray-kódexnek hívják e nevezetes misekönyvet, és 172 lapból áll. Latinul írták, de a 154. oldalára bekerült egy magyar szöveg is. Csaknem az egész oldalt kitölti, ez a nevezetes Halotti Beszéd. — Másolata itt függ a bejárat mögött, szépen bekeretezve. Mikor került ide, és tulajdonképpen miért? — A legújabb kutatások szerint 1151-ben írták valamelyik dunántúli kolostorban. Pár évig a somogyvári kolostorban használták. 1216 után került ide Deákiba, hogy melyik évben azt pontosan nem tudjuk, de azt viszont igen, hogy 1228-ban, a templom felszentelésekor már itt volt, ezt a dátumot ugyanis beleírták. — Idézzük, ami itt a táblán fel lett tüntetve a Halotti Beszéd másolata fölött: "A Halotti Beszéd és Könyörgés, a legősibb összefüggő magyar nyelvemlék másolata a Pray-kódex 154. lapjáról, amelyet a deáki templomban használtak a 13. században." Merva úr, mióta látható itt a Halotti Beszéd másolata és mi, vagy ki adta az ötletet? — Pár esztendeje van itt. Egyszer egy turistacsoport vezetője kifogásolta, miért nincs nyoma annak a történelmi ténynek, hogy itt őrizték és használták. Akkor határoztam el, hogy lemásolom egy kópiáról, és kifüggesztjük ide, hogy aki már egyszer eljön, annak legalább valami fogalma legyen arról, hogy is nézett ki, hogyan írtak akkoriban. Aki akarja, kibetűzheti, igaz ez nem olyan egyszerű, ez a régies írásmód nem olvasható egykönnyen. Én már tudom fejből, nekem már könyv nélkül megy. (A riporter legnagyobb bámulatára Merva Arnold az egész Halotti Beszédet egy szuszra elmondta.) — A deáki templomról azt mondják, hogy a Felvidék egyik legszebb, és leghíresebb temploma, de nem csak a Halotti Beszéd miatt. Mit kellene még tudnunk a hallottakon kívül a deáki templomról? — Nos, hát a deáki templom közelebbről meghatározva egy román stílusú építmény, bazilika-típusú régi templom. Persze, nem az egész egyformán régi, építésének több szakasza volt. Tulajdonképpen három részből áll. A legrégibb templom még Szent István korában, a 11. században épült. Erről sajnos korabeli dokumentumunk nincs. A legkorábbi írásos feljegyzés 1103-ból származik, II. Paszkál pápa egyik levelében említi. Ez itt kérem bencés birtok volt. Valószínű, hogy ők építették a templomot, de hangsúlyozom, ez csak feltételezés. Az első kis templom az ő művük, ez egy kicsi építmény, mindössze 8 méter hosszú, 5 méter széles. Talán nyolcvan ember fórt el egyszerre benne. Az akkori időknek megfelelően román stílusban épült. Jelenleg, a nagy templom viszonylatában ez a legősibb rósz most tulajdonképpen egy oldalkápolna. A templom első része egy csarnoktemplom, az 1220-as években épült. 1228- ban szentelte fel Jakab nyitrai püspök. — Merva úr, ha turistacsoport jön ide, és elég gyakran jönnek, akkor még mire hívja fel a figyelmüket? — A templom legnagyobb érdekessége az, hogy emeletes. Tehát az alsó rész felett egy kolostor helyezkedik el. Azért volt erre szükség, hogy legyen hol élniük a szerzeteseknek. — Milyen állapotban vannak e templom ősi részei? — A legrégibb templom oltárképének maradványai még ma is láthatóak, igaz, rettenetesen megrongálódott állapotban van az egész, hisz az Istenen kívül arra az elmúlt 800 esztendő alatt más nem nagyon vigyázott. Volt egy másik kép is, ón azt még gyermekkoromban láttam, de az mára teljesen megsemmisült. A templommal egyébként foglalkozott műveiben a 18. században Bél Mátyás is. Az ő munkájából is sokat megtudhatunk egyik legrégibb templomunkról. — Amikor erre a riportra készültem, egyértelműen Önt ajánlották azzal, hogy a templomról Ön mindent vagy majdnem mindent tud. így van ez? — Rendkívül hízelgő ez a számomra, persze, ón azt mondom jó lenne, ha mindent tudnék, ám ez messze nincs így. Szeretnék sokat tudni, és nemcsak a templomról, hanem a faluról, szülőfalumról, Deákiról is. Azt csak rám fogják, hogy mindent tudok a templomról. — Egyezzünk meg talán abban, hogy ha nem is mindent, de sokat tud, már ami a múltját illeti. Milyen viszont a deáki templom jelene? — Ezt a templomot olyan jól megépítették, hogy átvészelte az évszázadokat. Az épületen nem látni, hogy több mint 800 éves. Sajnos, az utóbbi negyven évben alaposan csökkent a kihasználtsága. Azelőtt, az én gyerekkoromban a falu népe még járt a templomba, mindig zsúfolva volt. A háború és az azt követő évek aztán próbára tették mind hitbélileg, mind nemzetiségileg az itt élőket. Persze, most a változások után, vasárnaponként már kót-háromszázan eljönnek. Nem is beszélve a nagy ünnepekről, a búcsúról, húsvótról és a karácsonyról, amikor azért jóval többen vagyunk. (Új Hullámhossz, 1992. június 6.) POLÁK LÁSZLÓ Fotó: Prikler László 4 A HÉT
