A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-09-11 / 37. szám
SOKFÉLE Meddig élhetnek? Bostoni orvosok egy csoportja érdekes vizsgálódásba kezdett. Komputerrel kiszámolták például Bush, Jelcin, Kohl, Madonna, Liz Taylor, Beckenbauer, Lendl, Graf és Becker várható életkorát. Öszszevetettók az életvezetési sajátosságok pozitív és negatív tényezőit, s ennek eredménye adja meg a várható életkort. George Bush: a 67 éves amerikai elnök rizikói közé tartozik többek között előrehaladott egészségi állapota, rosszullétei, valamint az időzavarok okozta stressz. Pozitív tényezők: a világ legjobb orvosai vigyázzák, tenisz, kocogás, nemdohányzás. A várható életkor 72 év. Borisz Jelcin (61): szívesen és gyakran iszik vodkát, nem sportol (igaz, hogy ez a matuzsálemi kort megért Churchillre is érvényes volt), infarktusos állás. A pozitív tényezők közé tartozik kiegyensúlyozott házassága, szívós és harcias természete, népszerűsége. A várható életkor: 69 év. Helmuth Kohl (61): Nagyon kedveli a zsíros ételeket (disznósajt és májas hurka), negatív tényező továbbá a német egység problematikája és az ellenségeskedés saját táborában. A pozitív tényezők között meg kell említeni állóképességét és türelmét. A várható életkor: 80 év. Madonna (33): Negatív tényezők — kábítószer, alkohol, szexmánia, karriervágy. A pozitívak között szerepel az egészséges táplálkozás, a sport (tánc, kocogás), a temérdek energia, az önbizalom és a gazdagság. A várható életkor: 55 év. Liz Taylor: nemrégiben ünnepelte 60. születésnapját. Sajnos, a számítógépes program nem előlegezte meg neki a hetedik X elérését. Az okok az alkohol- és gyógyszerfogyasztásban, a drasztikus fogyókúrákban és a nyolc házasságba torkolló görcsös szerelemkutatásban keresendők. Élethosszabbító lehet viszont, hogy most egy fiatal férjet szeret... Természetesen a sport nagyjai számíthatnak a leghosszabb életre. Közülük is kiemelkedik a ma 46 éves Franz Beckenbauer (képünkön), aki 102 esztendőre számíthat! Ivan Lendl 89, Steffi Graf 84, Boris Becker pedig 82 esztendős kort érhet meg. Szék, melyből nincs többé felállás "A villamosszék a középkor szellemiségét egyesíti az újkor legnagyobb felfedezésével, az elektromossággar — Irta e komor bútordarabról Egon Erwin Kisch, a száguldó riporter. Az újvilági kivégzőeszköz csakugyan "modem" dolog, hiszen 1890. augusztus 6-án használták először. Azóta viszont többször előfordult, hogy gyors, "humánus" vég helyett irtózatos kínhalál lett az elítélt osztályrésze — amúgy középkoriasan. Az utóbbi oka elsősorban az, hogy nem létezik "villamosszékszabvány", az amerikai büntetés-végrehajtási intézmények onnan elégítik ki efféle szükségleteiket, ahonnan tudják. Például az atmore-i (Alabama állam) Holman börtönben egészen a múlt év nyaráig olyan villamosszéket használtak, amelyet 1926-ban az egyik ott raboskodó fegyenc barkácsolt össze. Ebben a fegyintézetben a "harmincnyolc másodperces halált’ rendszeresítették: ennyi idő alatt bűnhődik meg a halálraítélt. Az első huszonhárom másodpercben 1850 voltos áramot vezetnek a testébe, a következő hétben kilencszáz voltosat, majd újabb nyolc másodpercig ismét 1850 volt következik. A világ egyetlen villamosszókgyártója, bizonyos Fred A. Leuchter szerint a dolog az elítélt számára teljesen fájdalommentes, mert agya, úgymond, egy ezredmásodperc alatt halott, és amit a jelenlévők látnak, csupán fiziológiai jelenség, a székben ülő semmit sem érez Hogy mit látnak? Először még csak a halálraítéltet, szorosan a székbe szíjazva, ezért aztán az utolsó előtti pillanatban legföljebb a szemét és kezének ujjait tudja mozgatni. Egy-egy kivégzés zökkenőmentes lebonyolításához tekintélyes létszámú, tíz-tizenkét fős csapatra van szükség. A villamosszéket kiszolgáló személyzetre egészen a halál beálltáig hatalmas lelki teher nehezedik: sikerül-e műhiba nélkül eleget tenniük feladatuknak? Néha egyegy kivégzés előtt napokon át gyakorolnak. A kivégzéshez a testnek a lehető legmerevebben kell ülnie a székben. A fejen és az alsó lábszáron lévő elektródák semmi körülmények közt nem csúszhatnak el, akkor sem, ha a halálraítélt később az áramütésektől rángatózik Ha a fém és a bőr közt az érintkezés rossz, szikrák képződnek, és súlyos égési sérüléseket okoznak A hóhér segédei ezután függönyt húznak a figyelóablak elé, majd fémburát, aztán pedig egy fekete maszkot illesztenek a halálra ítélt ember fejére. A függönyt ismét félrehúzzák. Az ítéletvégrehajtó bekapcsolja az áramot, az elítélt teste megfeszül, és a harmincnyolc másodperc folyamán végig görcsök rángatják. Ennek elteltével áramtalanltják a berendezést, a test pedig elemyed. Jönnek az orvosok, megállapítják, beállt-e a halál. A kivégzett arca ekkorra megkékül és feldagad. A helyiségben ilyenkor már égett hús szaga terjeng... A fentebb említett 1926-os évjáratú villamosszóket sorozatos üzemzavarok miatt cserélték újabbra. 1983. április 22-én a fehér bőrű Louis Evanst ölelte magához. "Az első áramütés után szikrák és lángok csaptak ki a lábára rögzített elektródából" — mondta utóbb jegyzőkönyvbe az egyik jelenlévő. "Az elektróda ezután leszakadt a tartóhevederéról, és tüzet fogott A fejre illesztett bura alól szikrák csaptak ki, és füst szivárgott. Két orvos lépett be a kamrába, és megállapították, hogy a szív még ver. Az elektródát ismét Evans lábára erősítették A kivégzés tizennégy percig tartott, s végül egy elszenesedett holttest maradt a helyszínen." 1989 júliusában a fekete Horace F. Dunkinsszal szintén csak második nekifutásra sikerült végezni. Vizsgálatot rendeltek el, s megállapították, hogy az első kísérletkor az áramkör nem is záródott, és bár az elitéit eszméletét veszítette, ez alighanem csak rettegésének következménye volt. Az ódon villamosszék ezután nyugállományba vonult, helyét egy új vette át, de arról nincs hír, hogy sor került-e már az első kivégzésre. A HÉT 19
