A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-08-28 / 35. szám

SOKFÉLE filmjeiben nincs mit keresnie a szerelemnek, és főként nem a szexszel kapcsolatban. Az ő film­jeiben a szexhez a halál társul. — Ismerniük kellene Sharon Stone-t, mert akkor Önök is tud­nák, hogy ennek a nőnek nem kellett a szerepét tanulnia. Ke­mény, egyenes és tisztességes. Olyan nő, aki bombát tesz az ember tenyerébe, és azt mondja: viszlát! Ezért szeretem — vallja Verhoe­­ven. A harminchárom éves Sharon Stone tizenkét évig várt erre a lehetőségre. A Basic Instinct előtti szerepekben naivákat, hullákat vagy szeretőket játszott. Tudatában van annak, hogy ezt a szerepet csak azért kapta meg, mert az olyan csillagok, mint Julia Roberts, Mi­chelle Pfeiffer vagy Ellen Barldn visszautasították a szexjelenetek miatt. Sharonnak ez volt az utolsó lehetősége, különben otthagyta volna ä filmipart. Sharon Stone egy új nőtípust testesít meg. A férfiakat ő ellenőr­zi, mert ismeri a fegyvereiket. De ez nem csupán a szexre vonatko­zik. Sharon elsősorban intelligen­sebb, mint a férfiak. — Elvállaltam a szerepet, mert azt szerettem volna, ha végre olyan film születik, amelyik a szexualitás árnyoldalait is bemutatja. Egy olyan film, amelyik az ember legmélyebbre süllyedését is felfedi — mondta Sharon az egyik vele készített interjúban. A férfi főszereplő sem sokat törődött az erkölcsi értékekkel, Michael Douglas semmilyen poli­tikailag korrekt filmet sem akar készíteni. Szerinte az egyetlen, amit a thriller elbír, hogy elgon­dolkoztassa, elbűvölje és lekösse a nézőket Paul Verhoeven úgy gondolja, hogy a művészetnek nemcsak örö­met kellene szereznie az emberek­nek, hanem el kellene őket gon­dolkodtatnia is. Kétségtelen, hogy ez a rendező a filmalkotók új generációjához tartozik. Az olyan rendezők, mint Martin Scorsese, Jonathan Demme és David Lynch mindig egyre magasabbra teszik a mércét. Verhoeven viszont a leg­többször túllő a célon, s ilyenkor a filmjeit meg kell vágni, hogy az amerikai cenzúrának is megfelel­jenek. Ezek a kivágott másodper­cek azonban Verhoeven tromfjai­hoz tartoznak. TÓTH EDIT (A Basic Instinct című filmet mozijainkban az Interama Rt. jó­voltából vetítik) Tökéletes férj Mike Hammer alakítója, Stacy Keach csábosán mosolyog mali búi villája teraszán, és ugyanolyan szenve­déllyel beszél a tengerről mint He­mingway. Stacy Keach a Hemingway című négyrészes tévésorozatban kül sőre is döbbenetes hasonlóságot mutat a híres íróval. "A maszkmes­terem tökéletes munkát végzett" — mondja a színész, aki a szerep kedvéért vagy húsz kilót is felszedett magára Mióta Stacy Keach családos ember (felesége Magosia Tomassi, kisfiúkat Shannont pedig örökbe fogadták), véget értek a vad évek. A színészt 1984-ben a londoni repülőtéren ká­bítószer-csempészés miatt letartóz­tatták. "A kilenc hónap alatt volt időm végiggondolni az életemet. Mindent megfontoltam. Teljesen egyértelműé vált a számomra hogy ez így nem mehet tovább. Mivel családot szerettem volna, végleg szakítottam a múltammal ’ Keach az idén ötvenéves. "Bizony egy kicsit soká tartott, amíg betörtem, de talán ezért vagyok olyan tökéletes férj" — vallja a filmszínész. Barbara Eden színésznő akár a Qj rekordok könyvébe is bekerülhetne, , hiszen 1965 óta sztárja egy tévéso­rozatnak Az első széria I dream of Jeannie (Jeannie-röl álmodom) cím­űi mel öt esztendőn át tartott, bár azóta a tévénézők újabb nemzedékei is QJ megismerkedhettek vele. Azután az 1 dream of Jeannie 15 years later I . (Jeannie-röl álmodom 15 évvel ké­­^ sőbb) újra felélesztette a hősnőt. Barbarának a sorozat szinte örökif­­jóságot adott, különösen azóta, hogy tavaly újra visszatért az I still dream of Jeannie (Még Jeannie-röl álmo- Lh dóm) alkalmából Az évtizedeket nem Qj töltötte tétlenül Barbara Eden. Té­­iyi véfilmek tévésorozatok, mozifilmek ^ Las Vegas-i show-k következtek a & pályáján. Hiába... ötvenhét észtén- PQ dőbe sok minden belefér. Szeretné, ha hívnák A svéd film­rendező, Ing­mar Bergman egy beszélge­tés kapcsán el­árulta kiadó­jának és ba­rátjának Las­se Bergström­­nek hogy ját­szadozik a visszavonulás gondolatával. — Az lesz az abszolút sza­badság, ami­kor a nap bár­mely szakában itt ülhetek majd a faröi házamban, és olvashatok. Filmeket né­zek majd, az­után sétálok írok egy kicsit. Bergman állítólag min­dig irigyelte írótársait, aki­ket nem nyomasztottak határidők s ki­mondhatatlanul örül, hogy szabadabb lesz, és csak a felesége lesz a közelében. Szavaiból viszont az is érződött, hogy szívesen fogadná, ha fiatal színészek hívnák tanítsa őket. A HÉT 19

Next

/
Thumbnails
Contents