A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-28 / 35. szám
KRONIKA TELEPULESLEXIKON MAGYAROK NYOMÁBAN — TÖKETEREBESI JÁRÁS Deregnyő (Drahňov) Az egykor Zemplén megyei, most Ung-vidóki község nevét a XIII. század közepén jegyzik fel először — "Deregne"-kónt. Fontos település volt a középkorban — egy ideig mezővárosi ranggal és vásárjoggal. A Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedik, majd új birtokosa — a Lónya/'-család virágoztatja fel. Az 1645-ben elpusztított új várkastély helyébe 1812-ben új kastélyt ópítetett id. Lónyay Gábor, konzervatív politikus. Mellette épült fel 1828-ban az impozáns református templom. Ifj. Lónyay Gábor jelentős reformkori politikus volt, nagy bibliofil, Kossuth Lajos barátja, támogatója. A községben alsó tagozatos magyar iskola is működik. Deregnyő polgármestere Sémán Miklós. Csorna László ref. lelkész irányításával tanulmányi központ működik itt. Népszámlálási adatok: 1980: 1130 lakosból 800 magyar (71 %) 1991: 979 lakosból 475 magyar (48 %) és 315 roma Dobóruszka (Ruská) Nevét a XIII. században már megtaláljuk egy adománylevélben. Az Ung-vidéki község múltja gazdag, nevében rejti egykori híres gazdája családnevét — Dobó Istvánéi, aki az itteni középkori római katolikus templomban van eltemetve. Kastélya, amely a Buttler-családé volt, már elpusztult. A magyar alsó tagozatos alapiskola 1975-ben szűnt meg, utolsó tanítója Kovács László volt. A község polgármestere Fulajtár János, a jól működő Csemadok szervezet élén Varga László áll. Népszámlálási adatok: 1980: 809 lakosból 765 magyar (95 %) 1991: 592 lakosból 583 magyar (98 %) Dobra, Kisdobra (Dobrá pri Čiernej nad Tisou) Bodrogközi község, Királyhelmec és Tiszacsernő között. A homokdombokon, amelyeken fekszik, egykor települést létesítettek a honfoglaló magyarok, de a község nevével okiratokban csak a XIV. századtól találkozunk. A középkorban több birtokosa volt. A ruszin betelepülés második hullámában (XVIII. sz.) újranépesül, és a lakosság eredetének emlékét őrzi az 1700-as évek végén épült görög katolikus templom. Magyar alsó tagozatos alapiskolája 1975-ben szűnt meg, utolsó tanítója Pekárovics Anna. A község polgármestere Szakszón Géza, a Csemadok szervezet ólén Pekárovics Anna áll. Népszámlálási adatok: 1980: 453 lakosból 422 magyar (93 %) 1991: 363 lakosból 320 magyar (88 %) lm reg (Brehov) Az Ondava, egykor Bodrogkocska folyó jobb partján fekszik a néhai Zemplén megyei község egy hegy lábánál. Nevét a XIV. század végétől leljük az iratokban. Római katolikus temploma kora középkori eredetű, a református újkori. Vára is volt, ma már csak a sánc maradványai láthatók. A templom mellé ferences kolostor települt 1767-ben, ma egyházi szeretetotthon. Udvarán van eltemetve páter Sulyánszky Eusztách, három aradi vértanú gyóntatója. Magyar alsó tagozatos alapiskolája 1974-ben szűnt meg, utolsó tanítói Soltész Mária és llko Márta. A község polgármestere Soltész Dénes, a neves folklórcsoportot támogató Csemadok-szervezetet Soltész Mária vezeti. Népszámlálási adatok: 1980: 823 lakosból 320 magyar (39 %) 1991: 711 lakosból 352 magyar (49,5 %) Iske (Ižkovce) Az apró Ung-vidéki falu a Labore partján fekszik. Kora középkori írott nyomát a XIV. századtól követhetjük a lajstromokban. Több földesúr uralta. Református temploma az egykori fatemplom utódjaként épült a XIX. század végén. Magyar tanítási nyelvű alsó tagozatos iskolája 1975-ig működött, Kőműves Tibor vezetésével. A község polgármestere Révész Éva, a Csemadokalapszervezetet Kaszonyi Sándor vezeti. Népszámlálási adatok: 1980: 202 lakosból 199 magyar (99 %) 1991: 128 lakosból 124 magyar (97 %) Kaposketecsény, Nyarádkelecsény (Kapušanské Kľačany) Összevont Ung-vidóki település, három egykor önálló község alkotja — Kelecsóny, Nyarád és Mocsár. Neveik a XIV. századtól Ismertek. Református temploma klasszicista stílusban épült, 1834-ben, a kisebbségben lévő római katolikusok pedig századunk második felében építettek templomot Alsó tagozatos magyar tanítási nyelvű, összevont osztályú iskolája évtizedek óta működik, jelenleg több mint félszáz tanulóval. Kaposketecsény polgármestere Vass Győző, a Daloló Ung-vidék közismert rendezvényt gondozó Csemadok-szervezet elnöke Molnár Károly. Népszámlálási adatok: 1980: 880 lakosból 852 magyar (97 %) 1991: 762 lakosból 720 magyar (94,5 %) Királyhelmec (Kráľovský Chlmec) A kisváros Bodrogköz természetes és adminisztratív (körzeti) központja. Nevét először 1214-ben említi a leleszi alapítólevél "Helmelyz" formában. Legrégibb eredetű építménye a római katolikus templom 1330 körül keletkezett, a református 1787-ben épült. Várkastélya már a XV. század elején volt, ez többször átépült. Perónyi Péter 1526 után a helység fölötti magaslaton megerősített emeletes lakot építtetett, amelyet 1548-ban leromboltak, és romjait Csonkavár néven ismerjük. Az alatta ma is meglevő, zeneiskolának otthont adó kúriának legnevezetesebb birtokosai Lorántffy Zsuzsanna és II. Rákóczi Ferenc voltak. A város nevezetesebb szülöttei: Helmeczy István ref. teológus, Helmeczy Mihály nyelvújító. Polgármestere Pásztor István, a Csemadok-szervezet elnöke Szabó Imre. Nyolcosztályos magyar tanítási nyelvű iskolája és gimnáziuma van. Népszámlálási adatok: 1980: 6358 lakosból 4850 magyar (76 %) 1991: 7981 lakosból 6422 magyar (80 %) és 209 roma Összeállította: BOGOLY JANOS A HET 13
