A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-08-21 / 34. szám

GONDOLKODÓ

Hogyan tovább?

Több mint két hónapja már, hogy a nemzeti és baloldali színezetű pártok magukhoz ragadták a hatalmat Szlovákiában. Ez a tény már önmagában sem kecsegtetett semmi jóval kisebbségünk sorsának alakulását illetően. Aggályaink megalapozottságát igazolják azok a baljós jelek, melyeknek szinte naponta tanúi lehetünk a szlovák közéletben.

Az előző politikai garnitúra kormányzása alatt sem éltünk kisebbségbarát klímában, de most már úgy tűnik: annál is rosszabbat várhatunk. Sosem volt nálunk könnyű kisebbségi politizálást folytatni. Bármilyen nézetkülönbség is volt az egyes politikai erők között, abban, hogy miképpen semmizzenek ki bennünket, mindig szót értettek. Mit várhatunk ezek után, mikor is nyíltan szélsőséges nacionalisták lettek a kormány és a parlament legmagasabbrendű tisztségviselői..

Szlovákia legbefolyásosabb személyisége a kormány régi-új elnöke sem hat megnyugtatólag a kételyekkel vívódó szlovákiai magyarra. Mivel Vladimír Mečiar megítélésem szerint döntő szerepet játszik az ország arculatának alakításában, szeretném az ö személyes tulajdonságain keresztül mérlegelni a várható fejleményeket, különös tekintettel a magyar etnikum helyzetének alakulására. Már rövid belügyminisztersége és előző kormányelnöksége idején is kitűnt gátlástalansága a hatalom mindenáron való megszerzése és megtartása érdekében. Emlékezzünk csak: belügyminisztersége idején visszaélt az ügynöklistákat tartalmazó titkos dossziékkal. Jó nyelvi készségét, magabiztos fellépését, szuggesztív modorát mindig ügyesen kamatoztatta a tömegek szimpátiájának megszerzésére. Nézeteit mindig aszerint változtatja, hogy

az adott időben, az adott körülmények között mi szolgálja legjobban érdekeit. Több alkalommal változott homlokegyenest eltérővé álláspontja ugyanabban a tárgykörben néhány hónap leforgása alatt. Figyelemfelkeltő előadói stílusával úgy tálalja a széles nyilvánosság elé alapjaiban megváltozott nézeteit, hogy a hallgatóság észre sem veszi, hogy egyszer már a témában ellentétes véleményének tapsolt. De ez is egy politikusi adottság. Déli szomszédaink irányában sem volt túlságosan baráti hajlandósággal. Emlékeztetőül: "magyar csapatösszevonások" a szlovák határ mentén. A határ megerősített őrzésének szükségessége a zöld határon folyó csempészés miatt. Kisebbségünket sem zárta maradéktalanul a szívébe, címünkre is tett néhány csípős megjegyzést. Meglátása szerint követeléseink gyakorta túlzók, megalapozatlanok. Arrogáns viselkedésünkkel veszélyeztetjük Del-Szlovákiában a szlovák létet. Néhány alkalommal keményen figyelmeztette a Csemadokot, hogy amennyiben nem hagy fel a politizálással, betiltja a szervezetet. Ugyanakkor a Matica vígan politizál, s teszi ezt ma is. Igazi vezéregyéniséghez méltón kivágja magát abban az esetben is, amikor magánál sokkal felkészültebb, mélyebb tudású partnerrel vitázik. Nem jön zavarba, nem zökken ki szuggesztív modorából, továbbra is magabiztosan érvel, akár teljesen megalapozatlanul is. Természetesen a témában nem eléggé járatos emberek általában neki adnak igazat.

Térjünk ki most néhány mondat erejéig a választási színjátékra. A "trónrajutáshoz" szükségesnek találtatott az ország megváltója, felvirágoztatója szerepében tetszelegni, aki kiemeli Szlovákiát a nagyobb

testvér árnyékából, és a szuverén jogalanyiságú államok közösségébe juttatja. Természetesen önálló külkepviseíettel az egyes országokban és nemzetközi szervezetekben. így az eddig aránylag ismeretien szlovák név hamarosan bekerül a világ köztudatába. E tervek megvalósítását három szakaszban szándékozta véghezvinni: 1. A szuverenitás kinyilvánítása 2. A szlovák alkotmány elfogadása 3. Népszavazás az államjogi elrendezésről. Április elején Bécsben ezt nyilatkozta: A választások után nagy ugrással akarom elérni az önállóságot. Ma viszont már nem kívánja a teljes elszakadást. Állítása szerint a csehek kényszerítették bele az önállóságba. Ez aztán a pálfordulat! A cseh partner valóban komolyan vette önállósulási szándékát, és most szaván fogta. Nem hajlandó társulni csak egy látszatra egységes államalakulatba, amelyben nincs közős alkotmány, és ahol mindkét köztársaság szuverén szubjektumként szerepelne a nemzetközi kapcsolatokban. Lám-lám Mečiar úr ismét gyorsan váltott, miután tudatosította, hogy a gyors és következetes teljes szakítás igen nagy megpróbáltatásokkal, nehézségekkel járná, és ezek a tényezők feltétlenül népszerűsége elvesztését okoznák. Most már taktikázik, húzza az időt.

Sajnálatos módon az új szlovák kormány politikájában erősödnek a centralizációs törekvések. Befolyásos erők új tekintólyuralmi rendszert igyekeznek megalapozni. Magasrangú politikusok nyíltan vagy burkoltan a társadalmi és gazdasági reformok leállítását szorgalmazzák. Nagyon érzékenyen érintenek bennünket a médiák ellenőrzését célzó elképzelések megvalósítására tett kísérletek. Ä szövetségi tévécsatorna, az F-1, továbbá a cseh sajtó elleni kirohanások után az Új Szót vették tűz alá. Igen tanulságos volt számunkra Vladimír Mečiar találkozója a Valós képet Szlovákiáról újságíróklub tagjaival, ahol kijelentette, hogy felforgatónak tekint minden olyan egyént, aki nem fest igaz képet Szlovákiáról. Nyilatkozatában élt a fenyegetés, a megfélemlítés burkoltabb eszközeivel azok címére, akik szerinte nem megfelelő nézetet vallanak. Nem hagy kétséget afelől, ki állapítja meg, milyen is legyen a valós kép. S mint már annyiszor, most ismét hamis adatokból, nem igazolt tényekből indult ki, amikor azzal vádolta a magyar kormányt, hogy elő akarja készíteni a talajt a csehszlovákiai magyarok elszakadásához.

Hosszabb ideje már, hogy a szlovák hivatalos körök a következő alapállásból közelítik jneg a magyar kisebbség problémáit: Állításuk szerint mi az európai normákat magasan meghaladó nemzetiségi jogokat élvezünk, amelyek annyira túlméretezettek, hogy veszélyeztetik a többségi nemzet létét, ezért haladéktalanul meg kell kurtítani. Amulj világ, a kisebb, a gyöngébb, az elesettebb fölfalja az erősebbet! Mivel a hatalomra jutott új politikai elit jóval nemzetibb beállítottságú a megelőző időszak vezető rétegénél, joggal tételezhetjük fel, hogy felerősödnek az ellenünk irányuló támadások.

Mit tehet ilyen helyzetben a kisebbségi