A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-08-14 / 33. szám

SORSOK A kiránduláson EgymániáHus rémtettei Szörnyűségek a sátortáborban — Viszontlátásra parancsnok úr! — búcsú­zott Péter a börtönőrtől, aki a fogház kapujában teljesített szolgálatot. — Inkább Isten veledl — válaszolta a főhadnagy. Valahogy az volt az érzése, hogy Péténél még találkozik. Húsz éve dolgozott a börtönben, és jól ismerte "ügyfeleit". — Nem, ez nem az a becses kivétel, aki képes a fegyházban megjavulni — morfondírozott. — Tolvajok, csalók vagy a betörők még úgy-ahogy. De olyan delikvensek, akiknek kedvtelésükké váltak a kislányok, átnevel­­hetetlenek. Mint Péter. Hét és fél évet leült — lecsalogatott a pincébe egy kilencéves kislányt, megverte, aztán tapogatni kezdte, és végül megerőszakolta. A kislány majdnem belehalt. Majd adnék ón neki hét és fél olyan évet, hogy azt is megbánná, hogy a világra jött... — Gondolataiból Péter zavarta fel, aki a kezét nyújtotta. A főhadnagy úgy tett, mintha nem is venné észre, és gyorsan becsukta utána a kaput. Nyolc hónap múlva Péter az építkezésről igyekezett a munkás­­szállás felé, amikor valaki hátulról megtapo­gatta a vállát. — Szevasz, seriff — szólította meg egy fiatal lány. — Csao, Ágnes — válaszolta Péter, de nem állt meg. Ágnes követte a munkásszállásra, bár jól tudta, mi vár rá. Vagy éppen azért. Húsz perc múlva már meztelenül feküdt a fiú heverőjén, és ostorcsapásai alatt kéjesen nyögdócselt. — Még mindig kedved leled ebben — mondta a fiúnak, miután végeztek, és kisebbzett hátát a nedves törülköző hűsítette. — Ugyanúgy csinálod, mint akkor ott, abban a sátorban. Csakhogy ón akkor tizenhárom éves voltam, te meg huszonhét. Istenem, hogy fájt akkor ez nekem. Emlékszel? Péter az emlékektől ellágyult. Azok voltak a szép idők. Az egész nomád tábor főnöke voltam, és válogathattam. Most meg már... Hirtelen sajnálni kezdte magát. Mert tudta, hogy Ágnes mindig ráharap az ilyen érzel­gősségekre. Leányéveinek bálványa, aki őt (és még további tizenkét fiatal lányt) egyetlen hét alatt megszabadított szüzességétől, és mazochistát csinált belőle — most segítségre van szüksége. — Jól van hát — döntött hirtelen. — Egyelőre veled maradok, aztán meglátjuk. Másnap Ágnes meglátogatta egyik legjobb barátnőjét, aki a helyi iskolában tanított. És néhány nap múlva már a szertárban ott állt vele szemben Péter is, hiszen Ágnestől a legjobb ajánlást kapta. Irénnek megtetszett ez a csendes, szerény férfi, rábízta az ötödikes és hatodikos lányok turisztikai körének vezetését. Az első természetjáró kirándulást be is tervezte a következő hétvégére... Egy évvel később Nyár végén a kisvárosban és a környékén egyre gyakrabban lehetett hallani egy isme­retlen fantomról, aki kiskorú leányok nemi megrontására specializálta magát, szadista jellegű tettek kíséretében. A nyomozás vezetője már alig győzte nyilvántartani az ismeretlen tettes elleni feljelentéseket. Rö­viden legalább a legsúlyosabbakról: Augusztus 19-én és 20-án nemi erőszakot követett el a 11 éves T. Ludmillán édesanyja házában. Augusztus 19-én lecsalta a 9 éves K. Zsuzsannát házuk pincéjébe, ahol egy vadászkéssel megfenyegette, közben le­meztelenítette, és megerőszakolta. Augusztus 20-án kicsalogatta 21 éves K. Ivanát az erdőbe, ahol a nagy vadászkéssel négyszer mellbe szúrta. Holttestét a nyomo­zókutya találta meg. Augusztus 21-én saját lakásán támadta meg a 17 éves B. Jolánt, akit hétszer hátba szúrt. A lány segélykiáltásaira kiszaladt a szomszédos szobából az édesapa, B. Péter, akit a tettes gyomron szúrt. A férfi belehalt sérüléseibe. Augusztus 21-én, a délutáni órákban az épülő lakótelep területére csalogatta ki a 11 éves K. Hannát, akit egy betoncsőben szijjal összekötözött, száját leragasztotta ragasz­tószalaggal, és levetkőztette. Vógigmarko­­lászta testét, hüvelyébe sárgarépát dugott, végül közösülésre kényszerítette. Távozás előtt a nagy vadászkéssel átvágta a torkát. Csak az áldozat gyors felfedezésének és az azonnali orvosi segítségnek köszönhető, hogy az áldozatot sikerült megmenteni. A kisvárosban kitört a pánik: a szülők féltek gyermekeiket az utcára engedni. A rendőrség összevont erőkkel figyelte a büntetett előéletű személyek mozgását. A rendőrség archívumából szerzett anyagok és az életben maradt áldozatok leírása alapján egyértelművé vált, hogy a bűntet­tekkel T. Péter gyanúsítható. Csakhogy őt mintha a föld nyelte volna el... A vakáció végéhez közeledett, és a leányok utolsó éjszakájukra készülődtek az aprócska 18 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents