A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-31 / 31. szám

taképpen gyarmatterület, melyet bűnös körülmények között tisztá­talan kezek szolgáltattak ki Buka­rest kénye-kedvének. Dühöng, amikor magyar betűt vesz észre, magyar szót hall e tájon, s elfogy minden türelme, s migrén veszi elő, ha belegondol, mikor is lesz e tájék csak és tisztán román nótáktól hangos. Hogy alibi után kapkodó lelkiismeretét, sóvárgó képzeletét megnyugtassa, kiforgat­ja még a történelmet is, átmázolja, feje tetejére állítva a legkézenfek­vőbb tényeket. Gyűlölete, soviniz­musa átitatja a tankönyveket, az egész oktatásügyet, a hírközlést, a tájékoztatást. Gyűlöletszításra időről időre fölhasználja még a televíziót is, hogy alarmírozza a sorsába süppedt legközönyösebb románt is. A rágalomhadjáratot, a megfélemlítés kampányát — a politikai széljárástól függően — folytonos hullámzásban tartja, az­zal a céllal, hogy az útban álló kisebbségnek unos-untalan a tu­domására hozza: békessége, nyugta csak akkor lesz, ha felszí­vódik, ha asszimilálódik vagy fel­kerekedik, miként az erdélyi német, a szász, a bánáti sváb... és akkor, akkor nem lesz tovább lelkiisme­­retfurdalás, megszűnnek a nemzeti epilepsziás rohamok, nem lesz magyar, homogén lesz az ország, a vitatott területek utolsó csücske is eggyéolvad a románság etniku­mával, megszűnik a migrén, meg­szűnik... Csakhogy ez így is, úgy is álom. Vágyálom. Az események más irányt vesznek, másként alakulnak. A magyar, akárcsak a karabahi örmény, a baszk, a korzikai, a gagauz, a tibeti, a dél-tiroli, a nilota, a kecsua... védekezik ősi jussán, ősi földjén. Ösztönösen is, tudato­san is. Sőt talán még valamiféle számonkérésre is képes lenne. S dolgozik, őröl a bűntudat, az into­lerancia, a fanatizmus..., s a román kikiáltja a nagyváradi magyart, a védekező székelyt (akit—a sorban — a legeslegújabb antropológiai és etnográfiai vizsgálatok szerint "elmagyarosodott oláhnak" kell te­kinteni) —kikiáltja összeférhetetlen sovinisztának, hazátlan jöttment­­nek, aki veszélyezteti Nagyrománia integritását..., majd ismét migrén veszi elő, mert átvillan az agyán, hogy talán mégsincs minden rend­ben egyes rónák, tájak, hegyek, völgyek, berkek hovatartozását il­letően. Honnan is? Hát innen ama boszorkány, így vegetál a soviniz­mus: a világ annyi helyén habzó gyűlölség, annyi kisebbséget, annyi kiszolgáltatott s jobb sorsra érdemes lelket nap mint nap alázó, taposó indulat. URBÁN GYÖRGY NYÁRI TOTO Az A Hét és a CO-IMPEX közös versenye Ezt találja ki! Az A Hót szerkesztősége és a CO-IMPEX Kft. nyári versenyt indít, mely öt héten át tartja izgalomban az olvasókat. Minden héten egy-egy érdekes témáról közlünk anyagot, és ezzel kapcsolatos a kérdés is. Mai számunkban a pénzről lesz szó. Azok között, akik helyesen tippeltek a feltett kérdésre, minden héten három dijat sorsolunk ki. A díjakat a komáromi CO-IMPEX Kft. ajánlotta fel. Akik mind az öt szelvényt beküldik, és legalább három jó találatot érnek el, azok között a verseny végén további öt értékes tárgyat sorsolunk ki. Várjuk a helyes tippeket a kivágott szelvénnyel együtt. Jó szórakozást kívánunk! CO-IMPEX Kft. és Az A Hót szerkesztősége ÍROK, akik a pénzt kergettek. A bankár Ritka madár az iroda­lomban, de ilyen is akad. Mikor még bankár volt, Gustav Meyer néven je­gyezte cégét Prágában. Történt egyszer, hogy fe­leségét egy katonatiszt megsértette. Meyer a tisztet párbajra hívta ki. Köztudo­mású volt róla, hogy félel­metes vívó. A derék kato­nának egyszeribe elfogyott a bátorsága, mindenáron menekülni akart a fenyegető kard elől. Azt terjesztette, hogy Meyer "törvénytelen ágyból’ származott. Ilyenfé­le emberrel pedig egy csá­szári és királyi katonatiszt nem párbajozhat. A bankár rágalmazásáért bepörölte az ezred egész tisztikarát. Óriási botrány! S ekkor a' hadsereg becsületének megmentése érdekében közbelép a rendőrség, pon­tosabban Vencel Olics fő­kapitány-helyettes. Azon a címen, hogy Meyer "tiltott üzleteket” folytat, a főnököt letartóztatja, a bankot pedig bezáratja. Anyagilag telje­sen tönkretéve került ki Meyer a börtönből. Elhagyta Prágát, és Gustav Meyrink néven megjelent az iroda­lomban. Az 1910-es években az ő nevéhez fűződik a ködös, okkult témavilág fokozott irodalmi szerepeltetése. E nemben legismertebb alko­tása: Gólem című regénye. TELEPHONE ( 0042) 0819/00-46 HADOVSKA CESTA 6 50- 48 945 01 KOMÁRNO Pa« ( 0042) 0819/21-69 CZECHO-SLOVAKIA 51- 72 Az aranyásó A téma földrajzi elhelyezke­dése: Amerika. Mark Twa­­int, Jack Londont és O’Neillt, a drámaírót ott találjuk az aranymezőkön. Az "aranylázból" legtöb­bet Jack London profitált. Ő sem aranyat bányászott, egy grammot sem talált, de az aranynál is értékesebb ólmónyanyaggal tért haza. Az alaszkai tömegőrület 1897-ben tört ki. Emberek tízezrei tódultak ide. Jack London is elindult Klondy­­keba szerencsét próbálni. Az út kalandos részleteit, az aranyásók városának poko­li, vad színeit felesége írta meg: Jack London élete ďmu munkájában. Alaszkában a hideg mel­lett a skorbut volt a szeren­csevadászok legnagyobb ellensége. Jack London is megkapta ezt a betegséget, szervezete annyira legyön­gült, hogy haza kellett indul­nia. 1898-ban csónakon vá­gott neki a Yukon folyó 3000 kilométeres víziójának. "Jack most lett igazán író. Az írás vágya ébredt fel benne, de nem azért, hogy pénzt keressen vele, hanem mert szükségét érezte an­nak, hogy amit átélt, azt művészi formába öntse és közölje. Vett egy kis noteszt, és abba olyan naplójegyze­teket írt, amelyek már az író jegyzetei..." Ezekből a ku­sza ceruzasorokból fakadt például a későbbi nagy mű: A vadon szava... A sikertelen aranyásóból így lett a világirodalom klasszikusa. Naszreddin Hodzsa pénzügyeiből Egy kevéske pénzecskéje volt a hodzsának, és félt, hogy el találják tőle lopni. Elrejti a szobája egyik sar­kában, és amikor ki akar menni, visszafordul az ajtó­ból és arrafelé néz, ahová a pénzét dugta volt el. — Más helyre kell eldug­nom — mondja a hodzsa —, mert ha tudom a helyét, hátha ón lopom el? Tolvaj lopózkodik be a hodzsa házába. Éjszaka volt, mindenki aludta az álmát. Miközben keres, ku­tat a tolvaj, felriad a hodzsa az álmából, és észreveszi a szándékot. — Sose fáradj jóember — mondja a tolvajnak —, mert hiábavaló a szándékod. Te azt keresed a sötétben, amit én fényes nappal se találok meg. (Hodzsa Naszreddin tréfáiból — Ford. Kunos Ignác) KÉRDÉS: A felsorolt államok közül melyiknek a pénzneme a korona? 1. Finnország ■ Dái /rifni 'rQ'^y 1. SZELVÉNY: 2. India A HÉT 5

Next

/
Thumbnails
Contents