A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-03 / 27. szám

sorsuk? Kassai boltunk megszüntetésén, úgy tűnik, más taktikával kezdtek munkálkodni. Itt a fokozatos leépí­tés, ellehetetlenítés elvét alkalmaz­zák. Első lépésként az üzlet meg­rendeléseit a Szlovák Könyvterjesz­tő Vállalat eperjesi igazgatósága nem vette figyelembe. A tavalyi év folyamán csak egy alkalommal szál­lítottak árut a boltba. Emiatt csök­kent a forgalom, s így arra lehet hivatkozni, hogy az üzlet nem kifizetődő. Jelenleg a bolt már egy hónapja zárva van, állítólag leltáro­zás miatt. Az alkalmazottakat elbo­csátották. Az eperjesi igazgatóság közlése szerint új alkalmazottakkal — akik magyarul is beszélnek — egy hét múlva újra megnyílik a könyvesbolt. Tudatták továbbá az érdeklődő újságírókkal, hogy az elkövetkezőkben az áru már fele­­fele arányban oszlik meg a magyar és a szlovák nyelvű kiadványok között. Nem túl kecsegtető kilátá­sok a jövőt illetően. Valami hasonló megoldás, mint a közös igazgatású iskolák esetében. Első lépésként összevonni, aztán fokozatosan el­sorvasztani a magyar részleget. Ebben az esetben ez nagyon való­színűnek tűnik, mivel nem biztos, hogy az eperjesi igazgatóság által kiválasztott új személyzet szívügyé­nek fogja tekinteni a magyar könyv­árusítás ügyét. Mi sem könnyebb, mint bebizonyítani, hogy a magyar részleg valóban ráfizetéses vállal­kozás, és az adott körülmények között már elviselhetetlen tehertétel a bolt számára. Nem nehéz lehetet­len helyzetbe juttatni egy üzletet, amennyiben a monopolhelyzetben lévő szállító és esetleg az új alkalmazottak is azt akarják. Nem állítom teljes bizonyosság­gal, hogy egy jól szervezett akció­sorozat indult be két nagyvárosunk (mindkét esetben egyetlen) magyar könyvesboltja sorsának szomorú alakulásával. Mindenesetre ezzel az eshetőséggel is számolnunk kell. Annyi nyilvánvaló, hogy hivatalos szerveink nem akarják megtűrni könyvesboltjainkat előnyös, köz­ponti fekvésű, nagyforgalmú helye­ken. Ha első lépésként nem is számolnak teljes likvidálásukkal, legalább szeretnék kiszorítani őket periférikus területekre, ahol nem tudnák a régebbi szinten szolgálni kisebbségünket. Erre utal az a tény is, hogy Kassán a Fö utcából már régebben el akarták távolítani az üzletet. Ne adj Isten, hogy ilyen helyzetbe hozzák a többi járási székhelyün­kön, kisebb városainkban működő könyvesboltjainkat is. Kísérjük éber figyelemmel sorsuk alakulását, és erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten tegyünk meg mindent megóvásuk érdekében. Ne feledjük, nagyon szárnyaszegett, védtelen és kiszol­gáltatott az asszimilációs ráhatá­sokkal szemben az a nemzetiség, amelytől megvonják az írott szót. EGYÜD LÁSZLÓ A pozsonyi Magyar Könyvesbolt megmaradásáért a Madách Ki­adó az Új Szó május 14-i szá­mában aláírási akciót hirdetett. A felhívásra ezidáig rengeteg petíció érkezett a Magyar Köny­vesbolt és a Madách Kiadó címére, kb. 5300 aláírással. Ezek közül adunk közre néhányat S mert levele megírásakor egyik levélírónk sem állt szándékában levelét újságban megjelentetni, a szövegeket természetesen név és cím nélkül közöljük. Megdöbbenéssel yettük tudomá­sul, hogy Pozsony Óvárosi Hivatala ki akarja lakoltatni a főváros egyet­len magyar könyvesboltját minden komolyabb indok nélkül. Elszomo­rító, hogy erre a rendszerváltás utáni demokrácia égisze alatt sor kerülhet. Elfogadhatatlannak tart­juk a polgármesterasszony érveit. Ellenkezőleg, csökönyös magatar­tásában nemzeti érdekeink elleni újabb frontális támadást vélünk felfedezni. Ezért határozottan tilta­kozunk a hivatal álláspontja ellen. 25 aláírás Számunkra egyáltalán nem kö­zömbös a Magyar Könyvesbolt sorsa. Aláírásunkkal szeretnénk támogatni a létét. 162 aláírás Mélységesen felháborít bennünket a pozsonyi Városi Tanács eme nemzetiségellenes intézkedése, ezért a Csemadok érsekújvári alap­szervezete és tagsága az intézke­dés ellen élesen tiltakozik. 291 aláírás A 85/1990-es számú törvény 4. §-ának betartásáért, valamint az áláírások tiszta és becsületes összegyűjtéséért vállalom a fele­lősséget és kezeskedem. Egy dunaszerdahelyi rokkantnyugdíjas leveléből 35 aláírás Nagyon sok könyvet vásároltam az önök boltjában. (...) Nekem már több száz könyvem van, de mivel szomorúan olvastam az Új Szó­ban, hogy el akarják venni ezt az egy magyar könyvesboltot is, talán utoljára rendelek magyar könyve­ket. Igaz, már ón is 77 éves múltam húsvétkor, de a jó könyvet még szeretem olvasni. Még jó, hogy a prágai Magyar Könyvesboltot nem veszik el, igaz ott ott van Havel elnök, aki szintén író, s ezt nem engedné. Hallottam-oivastam, hogy Dobos László a pozsonyi Magyar Könyvesboltért is harcolt, de miránk szegény, senki földjén élő magyarokra már a nap se süthet, mert még azt is irigylik, de mi csak imával kérjük az égben élő Istent, soha ne hagyjon el. (...) Egy nyugdíjas néni leveléből Fotó: Prikler László A HÉT 11

Next

/
Thumbnails
Contents