A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-05 / 23. szám
ÉLŐ MÚLT Czinha Panna az a híred... Nálunk Gömörországban ez a régi nóta. Delejes fényben csillan fel a prímások szeme, ha valaki halkan dúdolni kezdi, és ilyenkor lehunyt szemmel ríkatják meg a szárazfára kifeszített bűvös erejű négy húrt. Kőből legyen annak a szíve, aki ezt lélekrezdülós nélkül végig bírja hallgatni. Czinka Panna az a híred, Hogy kőből van a te szíved, Kő a szived, jég az ajkad, A szerelem nem fog rajtad, Cigány Panna... Ki is volt tulajdonképpen Czinka Panna? A közvélemény nagy általánosságban úgy tudja, hogy Czinka Panna II. Rákóczi Ferenc zenésze volt. Sajnos, ez nem egészen így van! Ez a téves hiedelem elsősorban Jókai Mór "Szeretve mind a vérpadig" című romantikus regénye alapján terjedt el, amelyben Jókai színes és jóakaraté fantáziával két emberöltővel "áthelyezte", a kuruc szabadságharc idejébe plántálta e népszerű cigányprímást. A különféle források és eddigi kutatások eredményei szerint a cigányok őshazája India. Életmódjuk, viselkedésük, nyelvük, zenéjük alapmotívumaiban még ma is jól felismerhetők az őshaza nyomai. Maga ez a szó is: Czinka — egy titkos ősi törzset jelent. A törzs tagjai egymásnak titkos jeleket hagytak a keresztutaknál, a forrásoknál. Pl. ágra kötött színes rongyot, földbe dugott hasított ágat, fakéregbe vésett "jelet", illetve "szinkát". Erről a "szinkáról" nevezi még ma is a magyar nyelv azokat, akik titkosan egymáshoz szegődtek "cinkosoknak". Ezek után szinte kézenfekvő a következtetés: a mai cigány szavunk tehát a régi "szinka", "cinka" fogalomból ered. Erre utalnak azok a feljegyzések is, amelyek szerint Thököly, Bercsényi és Rákóczi zenészei között is volt többek között egy Czinka Ferencz nevű zenész is, aki a Nagyságos fejedelmet Rodostóba elkísérte, és ott is halt meg. Ennek a Czinka Ferencnek két fia volt: Sándor és Ferenc. A Ferenc házasságából született 1711-ben a híres sajógömöri Czinka Panna. Tárgyilagosan el kell ismernünk, hogy születési helye körül sokáig vitatkoztak a népzenekutatók. Pongrácz Zoltán az 1965-ben kiadott Népzenészek könyvében határozottan Sajógömör mellett teszi le a garast: "Az öreg Czinka Sándor a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferencnek volt kedvelt muzsikusa. Czinka Sándornak "Luczi" nevű fia (?) Lányi János sajógömöri földbirtokosnak volt kuriális cigánya. Ennek leánya volt Panna, aki Lányi költségén rozsnyói zenetanítóktól tanult hegedülni". Anna, vagy mint ahogy a környezete becézte — Panna —, örökölte ősei zenei tehetségét, és nagyszerű tanítványnak bizonyult. Rövidesen túlszárnyalta mestereit. Ősei szokásának és forró vérének engedelmeskedve nagyon fiatalon, tizennégy éves korában férjhez ment egy kisbőgőshöz, aki mellesleg a kovács mesterséget is űzte. Férjével és annak két fivérével — az egyik kontrás, a másik cimbalmos —, oly kiváló bandát szervezett, amelynek híre napról napra terjedt. Ünnepek alkalmával húsz—harminc mérföldre is elvitték őket. Földesura a Sajó partján nemcsak egy szobából és műhelyből álló takaros házat építtetett számára, hanem neki és bandájának minden második esztendőben új, kuruc kori szabású és színösszeállítású egyenruhát csináltatott. Pongrácz Zoltán szerint pedig: Vörös nadrág, sárga csizma, aranysújtásos és ezüstgombos mente, rubintkővel díszített kócsagtollas kalpag, ujján gyémántgyűrű. Arcképét dr. Váli Béla fedezte fel Csoltón, 1895-ben. E kép festője ismeretlen. Egy másik kép bandája élére varázsolja, amint Lányi sajógömöri földbirtokosnak muzsikál. (Készítője Greguss Imre, Bpest.) Káldy Gyula szerint Czinka Panna kövérkés és közepes termetű volt, arca erősen barna és kissé himlőhelyes. Nyakán még jókora golyva is díszelgett, de mindezek dacára lénye nem nélkülözte a kellemet. Ragyogó szép szeme, hófehér fogsora, tisztaság, csín a ruházkodásban, és főleg szép magaviseleté természeti hibáit csakhamar elfeledtette. Azonkívül egész életmodorában alig volt valami cigányos. Nemcsak ő, hanem családtagjai is mindig tisztességes öltözetben jártak. Kedvesen tudott beszélgetni még a legmagasabb állású emberekkel is. A magyar nyelvet szépen és tisztán beszélte. (E mondat egyben azt is jelenti, hogy egymás közt cigányul beszéltek. GKI) Ewa Lajos (1875: A cigányok) azt írja róla, hogy "Szinka Panna a legszebb cigányasszony volt fülönfüggőivel és Amati hegedűjével." Magánéletében, gyermekei felnevelésében a jó anyák példaképe volt. (Egyes feljegyzések szerint több mint tíz gyermeke volt, mások szerint viszont csak öt. Az igazság tehát az lesz, hogy több mint tíz gyermeket hozott a világra, de az akkori egészségügyi viszonyok között a fele csecsemő korában elhalhatott. Hisz a múltban még a nemcigányoknál is nagy volt a gyermekhalandóság.) Népszerű bandáját később a fiai alkották. Sikert sikerre halmoztak. Megfordultak a legelőkelőbb méltóságok udvarában is. Feljegyzésekből tudjuk, hogy Panna gróf Csáky Imrétől — Magyarbélen — ajándékba kapta nevezetes hegedűjét. A Pálffyak Szene környéki kastélyában 1767. szeptember 20-án ők muzsikáltak egy híres esküvőn, később a pozsonyi Balassi-palotában, sőt, egyszer Mária Terézia előtt is bemutathatták művészetüket. Megfordultak Szentpéterváron is. Nemcsak kurucdalokat, hanem népdalokat, hallgatókat is játszottak. Czinka Panna maga is több nótát szerzett. Pl.: A háromszáz özvegy nótája, Ősapáink dala, Halottak tánca. Élete végéig buzgó híve volt a református vallásnak. Panna, ha nem muzsikált, varrt, mosott, kenyeret" sütött — vagy ha a szükség úgy kívánta, a férjének is segített a kovácsmesterségben. (Szeget, kutacsot, s egyéb apró vasdolgokat kovácsoltak.) Panna hűséges feleség volt. Sokan udvaroltak neki fiatal korában, de mind eredménytelenül! Ezért is született róla a máig közismert, fentebb idézett dal: Czinka Panna az a híred... Őseitől a "híres" Panna nemcsak páratlan zenei hajlamokat, hanem egy-két rossz szokást is örökölt, feltűnően sokat dohányzott! (méghozzá pipázott!) és a benne szunnyadó nomád ösztönöket csak télen át tudta a meleg házikóba beszorítani. Nyáron ugyanis az egész család kihurcolkodott a Sajó partjára, és ott zöld posztóból kialakított sátorban tanyáztak egészen késő őszig. Előttünk, sajógömöriek előtt most felvetődik a kérdés, vajon hol állt Czinka Panna háza? A hatvanas években végleg eltűnt Dobra nevű cigánytelepen semmi esetre sem! Miért? Innen a Sajó partra nem költözködhetett, már csak azért sem, mert az ide messze van! Körülbelül egy kilométer. 14 A HÉT
