A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-05 / 23. szám
KRONIKA TELEPÜLÉSLEXIKON MAGYAROK NYOMÁBAN — KASSA-VIDÉKI JÁRÁS Abaújszina (Seňa) A települést először 1332-ben említik az okiratok. Királyi birtok volt, városi kiváltságokkal. Városi jellegét a 17. században veszítette el. A községben van r. kát. és református templom is, a magyar iskola viszont már megszűnt. A polgármester Smid Ferenc, a Csemadok a. sz. elnöke Erős Attila. A falunak 1920-ban 1616 lakosa volt, zömében magyarok. Az 1980-as népszámláláskor 1947 személy élt itt, ebből 266 fő (13,7 %) volt magyar. Az 1991 -es népszámlálás 2364 lakost talált, közülük 470 fő (19,88 %) vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Alsólánc (Nižný Lanec) A feljegyzések 1298-ban említik először a községet, pontosabban egyik határrészét Mokalanch alakban. A Gönyűimajd pedig a Perényi-család birtokolta. A faluban zömmel reformátusok élnek, templomuk is van. Működik a magyar óvoda és az alsótagozatos iskola. A polgármester Hangácsi Írén, a Csemadok a. sz. elnöke Szitás Sándor mérnök. Alsóláncnak 1920-ban 299, 1939-ben 340 lakosa volt, valamennyien magyarok. Az 1980-as népszámláláskor a 393 lakosból 373 fő (94,9 %) volt magyar. Az 1991-es népszámlálás szerint 383- an laktak itt, közülük 327-en (85,38 %) vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Áj (Háj) A település neve — Ag, Ayh alakban — 1357-ben szerepel először az okiratokban. Ebben az időben királyi birtok volt. Református és r. kát. temploma van. Polgármestere Farkas Rózsa, a Csemadok a. sz. elnöke Kalász Valéria. 1939-ben 421 lakosa volt a községnek, ebből 396 fő volt magyar. Az 1980-as népszámlálás idején (Torna részeként) a központi statisztikák nem mutatták ki az ott élők adatait. Az 1991-es népszámlálás 334 lakost talált itt, ebből 246 fő (73,65 %) volt magyar. Bodolló (Budulov) 1314-ben említik először. Egykor létezett Kisbodolló és Nagybodolló is. A település a Bq/Tc-nemzetség birtoka volt. R. kát. temploma van. Ma Szepsi része, ezért saját polgármestere nincs, a Csemadok a. sz. elnöke Takács Éva. 1939-ben az 519 lakos közül csak 10 volt szlovák nemzetiségű. Az 1980-as népszámlálás idején az 533 lakos közül 407 személy (76,4 %) vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Az 1991-es népszámláláskor már Szepsi része volt, így a központi statisztikákban nem szerepel. Bódvavendégi (Host’ovce) Először a 14. században említik az okiratok. Az Aba-nemzetség birtoka volt. Polgármestere Eperjesi László, a Csemadok a. sz. elnöke Haraszti Imre. 1939-ben 419 lakosa volt, ebből 416 volt a magyar. Az 1980-as népszámlálás idején a Nová Bodva néven kialakított közigazgatási egység része volt, így a központi statisztikákban nem szerepelt. Az 1991-es népszámlálás 241 lakost számlált, ebből 236 fő (97,93 %) vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Buzita (Buzica) Már a bronzkorban lakott terület volt. Az okiratok 1248-ban említik először az Aba-nemzetség birtokaként. A település neve Bosica és Bozitha alakban is előfordul. A tatárjárást követően németeket is telepítettek ide. Később a Szemere-család birtoka volt. Van r. kát. és református temploma. A polgármester Török Imre, a Csemadok a. sz. elnöke Schreiber Antal. A községben működik magyar óvoda és iskola. 1939-ben az 1065 lakosból 1060 személy volt magyar. Az 1980-as népszámlálás idején az 1136 lakosból 844 fő (74,3 %) volt magyar. Az 1991-es népszámláláskor 1056 lakosa volt a településnek, ebből 811 személy (76,80 %) vallotta magát magyar nemzetiségűnek. (A romák száma hivatalosan 30 fő.) Csécs (Čečejovce) Az okiratok — Chech alakban — 1317-ben említik először. A középkorban a Perány/'-család birtoka volt. A török uralom idején szinte teljesen elnéptelenedett. A Szirmay-család birtokába kerülvén népesült be a község ismét. R. kát. temploma van. A polgármester Štefan Magoši, a Csemadok a. sz. elnöke Snyír József. Magyar iskolája a második világháború után már nem nyílt. 1939-ben az 1057 lakosból 944 volt magyar. Az 1980-as népszámláláskor 1573 lakosa volt, ebből 267 fő (17,0 %) volt magyar. Az 1991-es népszámlálás idején az 1781 lakosból 549-en (30,83 %) vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Debrőd (Debrad) A jászói premontrei prépostság birtokaként — Debred, Debreg alakban — 1255-ben említik először. R. kát. temploma van. Van magyar óvodája. A magyar iskolát 1975-ben megszüntették, de az 1991/92-es tanévben az alsó tagozaton újra indult a tanítás. A polgármester és a Csemadok a. sz. elnöke Papp Anna. 1939-ben 621 lakosa volt, zömmel magyar nemzetiségű. Az 1980-as népszámlálás 492 lakost talált, ebből 356 személy (72,4 %) volt magyar. Az 1991-es népszámláláskor 405 lakosa volt a községnek, a magyarok száma 357 (88,15 %). Felsőlánc (Vyšný Lanec) Történelme szorosan kötődik Alsóláncéhoz. Az okiratok 1298-ban említik először. Van r. kát. és református temploma. Saját polgármestere nincs, közigazgatásilag Perényhez tartozik; a Csemadok a. sz. elnöke Karaffa Sándor. 1939-ben a községnek 365 lakosa volt, öt személy kivételével magyar nemzetiségű. Az 1980-as népszámláláskor a 322 lakosból 228 személy (70,8 %) vallotta magát magyarnak. Az 1991 -es népszámlálás 276 lakost talált, ebből 201 fő (72,83 %) volt magyar. Hím (Chym) Az egyko.ri iratok — Hem, Heem alakban — 1332-ben említik először. Birtokosa a Hihm-család volt. A 18. században ruténeket is letelepítettek itt, ezzel magyarázható, hogy a r. kát. templom mellett görögkatolikus temploma is van a községnek. A falunak van magyar óvodája. Közigazgatásilag Perényhez tartozik, így saját polgármestere nincs, a Csemadok a. sz. elnöke Krózser Éva. 1939-ben a 297 lakos túlnyomó többsége magyarnak vallotta magát. Az 1991-es népszámláláskor a 388 lakosból 236 fő (60,8 %) volt magyar. Összeállította: G. S. (Folytatjuk) A HÉT 11
