A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-16 / 20. szám
ZSIBVÁSÁR Mi a lampion? Felakasztható vagy hordozható, használat után harmonikaszerűen összecsukható papírlámpácska, pontosabban lámpaernyőcske. Eredetileg főleg Távol-Keleten, ott is elsősorban Japánban és Kínában kedvelték. Ez az oka, hogy az Európában készült lampionokra máig előszeretettel festenek díszítésül keleti motívumokat. Maga a lampion szó ellenben Itáliából terjedt el, francia és német közvetítéssel. Olaszul ugyanis az utcalámpát is, a lampionhoz hasonlóan hordozható kocsilámpát is lampionénak nevezik. Ám amíg az angolok, a franciák, a németek, a csehek, a magyarok és számos más nép fiai lampion vagy lampion néven tisztelik a papírlámpácskát, a keresztapjává vált olaszok a lampioncino nevet adták neki, tán hogy össze ne tévesszék a változatlanul lampionénak hívott kocsilámpával. A mi kontinensünkön egyébként sokáig csak kerti mulatságokon, bálokon, farsangi vigalmakon használtak lampionokat, amolyan hangulatvilágításként. Akkor még gyertya pislákolt bennük. Ma viszont Nyugat-Európában villanyizzóra húzható lampionokat is gyártanak már, olyan szép kivitelben, hogy sok helyen csillár helyett lampiont akasztanak a mennyezetre. Pusztulnak az elefántok A thaiföldi természetvédők megkongatták a vészharangot, mert az elefántok száma rohamosan csökken. Ennek oka az orvvadászat és a turisztika. Sok szállodatulajdonos azzal csalogatja ide a vendégeket, hogy elefántbébit vásárol — a gyerekek nagy örömére. Csakhogy az elefántbébit akkor lehet elejteni, ha a vadászok először lelövik az elefántmamát. így Thaiföldön egyre kevesebb lesz az elefánt. Az USA 624 versenyzőt indít A világ egyik sportnagyhatalma, az Egyesült Államok már a nyári ötkarikás játékok kezdete előtt rekorddöntésre készül. William Hybl, az olimpiai bizottság elnöke bejelentette, hogy az amerikaiak minden idők legnépesebb csapatával kívánnak részt venni a barcelonai olimpián. Úgy tervezik, hogy 624 versenyzőt — 389 férfit és 235 nőt indítanak. A hatszázas bűvös határt már négy éve, Szöulban is átlépték, de akkor még csak 601 sportolóval állítottak fel új "nemzeti" rekordot. Azt is nyilvánosságra hozták, hogy az edzőkkel, szakvezetőkkel, más hivatalos kísérőkkel együtt az Egyesült Államok küldöttsége 865 tagú lesz. A legnagyobb csapatot az atléták alkotják, 141-en kapnak bizonyítási lehetőséget, utánuk az evezősök (66) és az úszók (52) következnek. A fej sokat kibír Hogy mekkora terhet lehet fejen vinni, kiválóan mutatja a Port-au-Princeben, Haiti fővárosában készült felvétel. Nyúlbűvölés? "Halló, halló! Nagy baj van, kérem, riadó. Eltűnt egy kis manó." Ez a dal a felvezető zenéje a Pumukli nevű úrról szóló, rendkívül népszerű tóvómese-sorozatnak, noha Pumukli nem is manó, hanem koboid. És ha már az ember méreten aluli mesehősnek jön a világra, korántsem mindegy, hol és milyen családba születik bele. Mifelénk például a törpék rendes, dolgos emberkék. A manók lelkében már gonoszság is lakozik. A koboldok meg afféle vásott lurkók, akiknek örökösen a csínytevésen jár az eszük. Másutt persze más aprónép népesíti be a meséket. Az izlandi manók, teszem azt, orvoslásban jártasak. Főleg az erdőn-mezőn megsérült állatokat gyógyítják. A lőtt sebbel hozzájuk menekülő nyulat előbb körtánccal elbűvölik, mintegy hipnotizálják, és amikor már elkábult, megműtik, szépen kiszedvén belőle a golyót. Nagyobb állatok hipnózissal való érzéstelenítése kissé nehezebben megy, de azért azzal is elboldogulnak. Embert már ritkábban gyógykezelnek. Vélhetőleg azért, mert a beteg ember gyorsabban talál orvost, mint manót. Az izlandi manó ugyanis az embertől fél legkiváltképp, ezért ha csak teheti, elrejtőzik előle. Gyerekeken viszont segítenek varázslatos gyógyfüveikkel. De őket is inkább éjjel keresik fel, mint nappal. Rubel helyett uborka a bányászoknak Meglepve látták az egyik oroszországi vasércbánya dolgozói, hogy fizetésük egy részét rubel helyett uborkában és húsban kapják. Tiltakozásul az egyik műszak dolgozói nem voltak hajlandók elhagyni a bánya területét. A különös természetbeni fizetés oka az volt, hogy a helyi banknak nem volt elég készpénze a járandóságok kifizetésére. A város és a bánya illetékesei a tiltakozó akció helyszínére siettek, hogy meggyőzzék a bányászokat: többet ér az ennivaló fizetés, mint a papírpénz. Az eset Moszkvától 360 kilométerre délre, Belgorodban történt. Korábban egyébként szovjet bányászok azért tüntettek, hogy fizetésüket az értéktelen papírpénz helyett inkább természetben kapják. 26 A HÉT
