A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-16 / 20. szám
MINERVA NÔH - a törvény árnyéhában A szlovák kormány márciusban minimális szavazatkülönbséggel elfogadta az abortuszról szóló törvenytervezetet. Az egészségügyi minisztérium a tervezetet előzőleg 65 különféle szervezetnek küldte el. Véleményezte többek között a Szlovák monopolellenes Hivatal, a Szlovák Bankhivatal, viszont egyetlen nőszervezet — mint pl. a Szlovák Szülész-nőgyógyász Társaság — sem szólhatott hozza. A törvénytervezet egy része a művi terhességmegszakítás számának riasztó adatain alapul. Abból indul ki, hogy ha megszigorítják az abortusz elvégzésének a feltételeit, a számuk csökken. Nos, legálisan bizonyára. Viszont ki számolja majd össze a kriminális abortuszokat? A törvény kimondja, hogy a nem kívánt terhességet meg kell előzni. Egyrészt megfelelő családi életre való neveléssel, másrészt a fogamzásgátlás különféle módszereinek a felhasználásával. A 6. paragrafus 2. pontja szerint: a) "a terhességmegszakitást a nő írásbeli kérelmére akkor lehet elvégezni, ha megállapítják a magzat fejlődési rendellenességét...", b) "ha a nő további terhessége elkerülhetetlenül veszélyezteti a magzat vagy az anya életét", c) "ha a további terhesség súlyosan és elkerülhetetlenül veszélyezteti a nő egészségi állapotát", d) "ha a terhesség bűntett következménye", e) "szociális okokból". Vajon nem éppen a "szociális okokat" magyarázhatja-e saját belátása szerint a bizottság, sőt, annak minden egyes tagja? A készülő törvénynek tehát azokat a hírhedt etikai bizottságokat kellene felállítania, amelyek a nő számára tulajdonképpen csak adminisztratív és pszichikai hátráltatók. Az öttagú csoportban helyet kapnának a szociálisügyi dolgozók is, s míg az egészségügyieket a törvénytervezet titoktartásra kötelezi, a szociális szféra szakembereire már nem tér ki... xxx Néhány vélemény az abortusztörvényről: Dr. Miroslav Borovský docens, kandidátus, a Zoch utcai szülészet-nőgyógyászat igazgatóhelyettese: "Az az abortusztörvény, amelyik nem teszi lehetővé, hogy a nő szabadon dönthessen magzatáról, kétségbevonható, mert ellentmond annak, ami a világ fejlett országaiban mindenütt biztosított, azazhogy — a nő saját maga dönt a magzatáról. Hogy a nőnek joga van-e a magzatról dönteni, a magzat a nő szervezetének a részét képezi-e, és hogy az élet a fogamzással kezdődik-e — ezek mind-mind elméleti-filozófiai kérdések... Nehezen oldjuk meg őket. Ha azonban abból indulunk ki, hogy a nőnek joga van dönteni, akkor a döntését egy demokratikus társadalomban nem akadályozhatjuk meg adminisztratív úton. Csak azt tehetjük, hogy neveléssel és a megfelelő körülmények kialakításával rávezessük: ezt a demokratikus lehetőséget minél kevesebbszer vegye igénybe. Azt hiszem a leginkább úgy tudjuk rábírni a nőket és a férfiakat, hogy vegyék komolyan a terhessógmegszakítást, és ne cseréljék fel a fogamzásgátlással, ha anyagilat függővé tesszük őket tőle..." Dr. Margita Lukáčová kandidátus, az Egyetemi Kórház klinikai genetika részlegének főorvosa: "A mai diagnosztikai módszerekkel a magzati rendellenességet csak korlátozott számú betegségnél lehet megállapítani. A genetikailag veszélyeztetett családok nagyobb részénél a magzati károsodást nem lehet konkretizálni. És nem csupán nálunk. A törvénytervezet "jóvoltából" így számos család — lelkileg és testileg súlyosan sérült gyermekekkel még rosszabb helyzetbe kerül, mint a szociális szorultságban élő családok..." Dr. Peter Hrabčák, a Ružinovi Kórház szülész-nőgyógyásza: "Vallási okokból kifolyólag ellenzem az abortuszt. Szerencsére a főnököm még a forradalom előtt felmentett ennek végzése alól, noha a törvény akkor még ezt hivatalosan nem tette lehetővé. Tisztában vagyok vele, hogy ez elsősorban társadalmi és gazdasági kérdés. Viszont az abortusz teljes betiltását oly módon, ahogy azt egyes politikai erők akarják, nem tartom reálisnak..." Dr. Anna Boháčiková, a kramárei Dérer Kórház családtervezési osztályának a vezetője: "Másodszor követik el ugyanazt a hibát. Az első hiba akkor történt, amikor az abortusztörvényt anélkül liberalizálták, hogy biztosították volna a megfelelő felvilágosítást a családtervezést és a fogamzásgátlást illetően. Persze a fogamzásgátlók is hiányoztak. A másik hibát most követik el, amikor a kormány elfogadta a törvényjavaslatot, miközben a helyes nópessógpolitika alapkritériumait sem teljesítette. Az Egészségügyi Világszervezet olyan országnak tart bennünket, ahol alig ismert a fogamzásgátlás. Pedig az utóbbi években végre a rendelkezésünkre állnak a külföldi fogamzásgátló szerek, méghozzá aránylag elérhető áron..." xxx Csehországban a hasonló törvény elfogadásával nemigen sietnek. Ráadásul ott a terhessógmegszakításról szóló törvényt csak módosítják, nem készül új törvény. Igaz is, mit érnénk el vele, ha Szlovákiában elfogadnánk az új törvényt, Csehországban meg továbbra is a régi, liberális maradna érvényben? A módosított cseh törvény abból indul ki, hogy a nőnek joga van felmérnie a helyzetét, és joga van dönteni a terhességéről. A két törvény tehát már alapjában különbözik egymástól. A fogamzásgátló szerek és az ezzel összefüggő kivizsgálások térítése a cseh módosító törvényjavaslat szerint az általános betegbiztosításból történne. Ma az ingyenes (természetesen ha az adót nem vesszük figyelembe) orvosi ellátást törvény biztosítja. Ez azt jelenti, hogy az orvosi vényre előírt tabletták ingyenesek. A tapasztalat viszont jobbára azt mutatja — mivel az antibóbi tablettákat külföldről hozzuk be —, hogy az orvos rendszerint ráírja a receptre: a beteg téríti. Úgyhogy például az antibóbi tabletták havonta mintegy 200 koronába kerülnek. Ezzel ellentétben a művi terhessógmegszakítás ingyenes. Mire csábít ez? A felmérések szerint Szlovákiában átlagosan a nők 14,5 százaléka használ fogamzásgátlót. A fővárosban — Pozsonyban — mindössze 9,7. Nem csodálkozhatunk hát azon, ha a WHO antikoncepció nélküli országként tart nyilván bennünket. Talán segítene valamit ezen, ha a fogamzásgátlókhoz a felvilágosítással együtt ingyen juthatnánk hozzá. A szlovák javaslat nem foglalkozik ennek lehetőségével. Ugyanakkor, ha Csehországban érvénybe lép a módosítás, tulajdonképpen a fogamzásgátlók ingyenesek lesznek, es a betegbiztosítási összegből térítődnek. A készülő törvény 6. paragrafusa kimondja: "A nő írásban kérvényezheti a terhessógmegszakítást annál a nőgyógyásznál, akit választ. A ginekológus köteles tájékoztatni a hozzáforduló nőt a művi terhességmegszakítás lényegéről és esetleges következményeiről... és köteles informálni a nem kívánt terhesség megelőzésének alternatív és lehetséges módozatairól." ..."A felvilágosítást írásban is rögzíteni kell, és a nő köteles aláírni." "Abban az esetben, ha a nő a felvilágosítást követően is kitart a terhessógmegszakítás mellett... és ennek elvégzéséhez adottak a feltételek... az orvos kiállítja az orvosi leletet a női osztály számára..." A törvény módosítása továbbá kimondja, hogy a terhessógmegszakítást csak kórházban lehet elvégezni, ott, ahol megvannak a feltételek a szakszerű beavatkozáshoz. A törvény újra a nő védelmét helyezi előtérbe. Nem végzik el az abortuszt abban az esetben, ha az veszélyeztetné a nő életét. Tehát semmilyen bizottság. Csak szakorvosok. Csehországban a művi terhességmegszakítást követően az egészségügyi dolgozók kötelesek felvilágosítani a nőt a fogamzásgátlás módszereiről és fajtáiról. Az ún. abortusz-turisztika megelőzése érdekében annak a nőnek, akinek nincs állandó lakhelye Csehországban, nem végzik el a terhessógmegszakítást. Csak abban az esetben tesznek kivó-20 A HÉT
