A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-16 / 20. szám
Lányi Sándor mexikói sorstársai Nemrégiben fejeződött be e hasábokon Lányi Sándor naplójának közlése. A Hont megyei Zalabáról származó ifjú 1864 nyara és 1867 tavasza közt Habsburg Miksa császárt szolgálta Mexikóban. Miksa, I. Ferenc József öccse, miután lemondott a Habsburg Birodalom trónöröklési jogáról, a mexikói trónnal próbálta magát kárpótolni. Franciaország támogatását élvezve, 1864 nyarán szállt partra Amerikában, hogy az osztrák, magyar és belga önkéntesekből toborzott légió védelme alatt Mexikó császáraként uralkodjék. Mint azt Lányi visszaemlékezéseiből is tudjuk, személyes testőrségét "tekintélyes körszakállal" is rendelkező magyar ifjakból verbuválták. (Egyikükről. Duba Gusztávról, Miksa futárjáról, az Új Szó március 31-i számában olvashattunk Póterfi Szonya Anya és leánya c. riportjában). A légió nemzetiségi összetétele már korántsem volt annyira homogén, ám közöttük is szép számmal akadtak magyarok. Az alábbiakban Lányi két sortársáról ejtünk néhány szót. Egyikük, Kubica Mihály, Lányi földije volt, s talán személyesen is ismerhették egymást. A másik Basch Sámuel, nem volt ugyan magyar, ám Lányi jól ismerte, sőt, visszaemlékezéseiben említi is Basch nevét. Nemzetiségük nem, ám hivatásuk egybeköti Lányi két sorstársát: mindketten orvosok voltak. Kubicza Mihály (1823—?) Kubicza szintén Hont megyében, Szálkán született, a megye e nagy múltú községében — elég csak utalnunk a török idők híres "szálkái viadalára". Szüleiről, gyermekéveiről semmi adatot nem találtunk. Kérésünkre Szalka 20. századi neves szülötte, irodalom-történetírásunk nagy öregje, Turczel Lajos sem tudott szülőfalujában a Kubicza-család nyomára bukkanni — ez irányú fáradozását e sorok írója ez úton is köszöni. így csupán feltételezzük, hogy atyja azonos lehet azzal a Kubicza József nevű szálkái jegyzővel, aki 1846-ban, Sándor nevű másodéves jogtanuló fia számára "oskolai díj elnyeréséért esedezik" Hont megye rendjeihez. Az első hiteles adat a pesti orvosi kar Hógyes-féle Milleniumi emlékkönyvében található. Az 1847—48 iskolaévben végzett 45 orvosdoktor között ott van "Kubicza Mihály, Szálkád (sic!), Hont m." neve is. Olyan nevek közt, mint például az iglóí Bock János, akit ma idősebb Bókay János (1822—1884) néven, mint 19. századi kiváló gyermekgyógyász-tanárt tartunk számon, vagy Pete Zsigmond, a későbbi híres orvosutazó és balneológus. A friss diplomások többsége rövidesen a szó valódi s átvitt értelmében is átesett a tűzkeresztségen. 1848 nyarán a Jellasics ellen szervezkedő honvédségnek nagyszámú orvosra is szüksége volt. Kubicza Mihály 1848. augusztus 2-án alorvosként vonul be a 22. miskolci zászlóaljhoz. Katonaorvosi szerepléséről Zétényi Győző: A magyar szabadságharc honvédorvosai c. monográfiájából az alábbiakat tudtuk meg. Október 1-től alorvos a már említett zászlóaljnál, 1849 januárjában a Guyon-divízió főorvosa, március 24-én az utászkar 1. zászlóaljának főorvosa, később, májusban a kiscelli kórházban dolgozik. A sebesültek s betegek ápolása közben maga is megbetegszik, ám edzett s fiatal szervezete megbirkózik a tífusszal is. Június 21-én már a 45. zászlóaljnál serénykedik. A Zétényi által felkutatott hivatalos levéltári anyagban e dátum után nyoma veszik Kubiczának — nem tudjuk, hol érte őt a világosi fegyverletétel, s milyen büntetésben részesült a szabadságharcban való részvételéért. Csupán annyi bizonyos, hogy az 1850— 51-es iskolaévben a pesti orvosi karon az orvosdoktori cím mellé megszerzi a sebészdoktori címet is. E kettős doktorátus birtokában Selmecbányán telepszik le, városi orvosként. Innen jelentkezik 1864 nyarán a Habsburgok által szervezett légióba, hogy ezúttal — igaz, nem hazai földön, hanem a távoli Amerikában — ne a Habsburgok ellen, hanem azok érdekében szolgáljon. Sajnos, ezzel be is fejeződik a Kubicza-óletút ismertetése. A halála helyén szereplő kérdőjel jelzi, hogy Kubicza további sorsáról semmi biztosat nem tudunk. Lehet, hogy egyike lett annak a sok száz légiósnak, aki a Juárez vezette mexikói gerillák fegyvere által esett el. Samuel Siegfried Karl von Basch (1837—1905) "Reggel 7 órakor őfelsége kikocsikázott a kertek közé, hol Belimek tanárral és Basch orvossal pilangókat, bogarakat, pókokat stb. fogdosott" — olvashatjuk Lányi 1866 végén papírra vetett soraiban. Mint jeleztük, Basch és Kubicza kollégák voltak, ám e hivatásbéli rokonságon s mexikói jelenlétükön túl életútjaik igencsak különböznek. A prágai gettóban felnövő Basch 1862-ben Becsben szerzi meg az orvosi oklevelet. 1865-ben kerül ki Mexikóba, mint a pueblai katonai kórház kórboncnoka. Rövidesen "kiemelik őt" és Miksa személyi orvosa lesz — e tisztjében örökítette meg őt Lányi naplója is. Hűségesen kitart ura mellett, akkor is, amikor nem a pillangók, bogarak felismerésében kell segítenie koronás főnökét. Amikor 1867. június 19-ón a Quertara melletti csata után a mexikói gerillák a fogságukba esett Miksát kivégzik, Basch bebalzsamozza ura kihűlt tetemét és a Novara nevű fregatton Triesztbe, majd onnan Bécsbe szállítja azt. Ferenc József Basch doktor hűségét és szolgálatait a lovagi rendbe való emeléssel jutalmazta meg. Basch hazatérte után rövidesen megírja mexikói élményeit. Könyve 1868-ban jelenik meg Lipcsében Erinnerungen aus Mexiko (Emlékek Mexikóból) c. alatt. Lefordítják a Mexikóban használatos spanyolra is, és Basch könyve mindmáig a Habsburgok "mexikói kalandjának" egyik értékes hiteles dokumentuma. Basch, illetve most már von Basch sorsa a továbbiakban is kedvezően alakul. Rövidesen a bécsi egyetem rendkívüli, majd 1900-tól a kísérleti kórtan rendes tanára. Legfontosabb tudományos sikerét a magas vérnyomás kutatásában érte el. 1869-től kezdődően minden nyáron fürdőorvosként működik a mai Marianske Lázné fürdőben. A saját maga által konstruált vérnyomásmérővel több százezer fürdővendóg vérnyomásának megmérésével elsőként hívta fel a figyelmet a vérnyomás mérésének fontosságára. 1901-ben kiadott monográfiájában elsőként fogalmazza meg a magas vérnyomás szerepét az érelmeszesedés kifejlődésében. S bár azóta a Basch-féle vérnyomásmérőt modernebbek váltották fel, az kétségtelen, hogy Basch érdeme a hipertónia fontosságának felismerésében nem csökkent, sőt, a szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezőinek felismerésével egyre nő. Nem véletlenül temették őt Becsben a másik híres cseh belgyógyász, a hallgatódzás módszerének bevezetője, Škoda mellé. Emlékét Mariánské Láznéban mellszobor őrzi. E két rövid portréval Lányi naplójának információit bővítettük ki. Aki magáról, a "mexikói kalandról" bővebbet kíván megtudni, olvassa el Norbert Frýd kitűnő regényét, mely Mexikó császárnéja címmel 1974-ben jelent meg a Madách Kiadó gondozásában. DR. KISS LÁSZLÓ ÁLLÁSFOGLALÁS 1. A Nyitrai Pedagógiai Kar és a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola közös egyetemmé válásával sajátosan új helyzet teremtődik Nyitrán. Az 1992. július 1-től megalakuló Nyitrai Egyetem eredeti koncepciója a magyar pedagógusképzést az eddiginél is nagyobb mértékben megosztaná és feldarabolná, ami a mintegy 400 magyar pedagógusjelölt számára elfogadhatatlan helyzetet teremtene. Meggyőződésünk, hogy ez a tény a közvéleményt sem érintheti közömbösen. 2. A Szlovák Nemzeti Tanács plénuma 1992. február 27-én határozatot fogadott el, miszerint javasolja a leendő egyetemen egy további kar, a Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Karának létrehozását, s egyben megbízza az iskolaügyi minisztert az ügy személyes kezdeményezésében. Ez azt jelenti, hogy a Szlovák Köztársaság legfelsőbb politikai testületé fejezte ki akaratát a kar megalapítása érdekében. 3. A Diákönkormányzat a nyitrai magyar diákság képviseletében támogatja e kar létrehozását, valamint lehetőségeihez mérten kezdeményezőleg lép fel annak megvalósításában. Úgy véljük, hogy ez a megoldás reális lehetőséget nyújthat mind a magyar, mind a többi nemzeti kisebbség és etnikum pedagógusképzésének és kultúrájának fejlesztésére. A Nyitrai Pedagógiai Kar Magyar Tagozatának Diákönkormányzata A HÉT 9
