A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-02 / 18. szám
I KÉPRIPORT ! IM Kalózzászló és olajág A fent említett tárgyakat — a halálfejes kalózlobogót és a béke olajágát — ugyan nem láttam, de biztosan ott lapultak az eladásra váró holmik között. Mert ahol annyi minden van, mint az ungvári piacon, ott az említett két dolog sem hiányozhat. Ezen a kemény februári szombat reggelen rengetegen tolongtak a piactérül szolgáló ungvári stadionban. A betonteknő külső körén két, de néhol három sorban helyezkedtek el a magyar, orosz, ruszin, cseh, szlovák, szlovákiai magyar meg a kelet-közép-európai embernél barnább árusok. Volt itt minden. Cipőpertli és gőzös vasaló. Akkumulátor és fél pár cipő (a párja biztosan az asztal alatt lapult). Szotyola és karóra. Cigaretta és ruhanemű minden mennyiségben. Ismerőseim szerint a hangulat és a kínálat kísértetiesen hasonlít a kassai piac hangulatához és kínálatához. A fán sportcipő lóg és rádió. Valószínűleg még éretlenek, mert nem veszi őket senki. Amott bundát öltött a kerítés. Hát csoda ebben a zimankóban? Az üzletek guggolva és állva köttetnek. Meg olyat is láttam, amit idáig sehol: igazi ponyváról, földre, akarom mondani hóra terített ponyváról kínálták a könyvet. Gazdára talál minden: borotva és lejárt garanciájú film... Itt elfogadják a rubelt, másutt csak a kopejkát. Aki ad magára az talont kér (két rubel volt egy talon). Emitt a forint kell, amott nem kell a dollár sem. Viszont fix a márka. És néha megteszi a korona is... Sült hal, sült kolbász, sült fasírozott, sült nem tudom micsoda illata terjeng a levegőben, és csalogatja az ember négylábú barátainak hadát. Mint mondjak, itt sem hajigálják őket agyon kolbászokkal. Nem baj, majd ha bont a piac, nyaldoshatják a zsíros havat... Már éppen indulni akartunk kifelé, amikor ismerőst fedeztünk fel. Le is fényképeztem gyorsan. S ha a termelő úgy gondolja, hogy ez számára jó reklám, akkor az "illető" néhány hozzátartozóját elküldheti a szerkesztőségbe. Az sem baj, ha nem egyidősek (akarom mondani egy évjáratúak). Mert a lukanényei bor (ő volt az ismerős) fiatalabbja és öregebbje is jó. (Az írás vége vicc, a többi remélem igaz.) (görföl) A szerző felvételei 10 A HÉT
