A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-04-11 / 15. szám
AZ ORVOS VÁLASZOL Eszméletvesztés Ájulás — "Eléggé labilis egyéniség vagyok, gyakran elveszítem eszméletemet, akaratom ellenére. Az orvosok kizárták az epilepsziás rohamkószsóget, ám az ájulás okait nem tudták megállapítani. Miért fordul elő velem mégis olyan gyakran?" Az eszméletvesztés, azaz az átmeneti tudatvesztés oka az elégtelen agyi vérkeringés. A nem epilepsziás eredetű ájulásnak nincsenek figyelmeztető előjelei, mint amilyen a görcs vagy a vizeletvisszatartási képtelenség. Ellenben eszméletvesztés kerülgetheti a szívbetegeket, idős férfiakat és fiatal nőket. Náluk olyan hirtelenséggel történik az ájulás, amely gyakran néhány másodperces időtartamú csupán, hogy sérüléseket okozhat. Átmeneti tudatvesztés hirtelen Idegrendszeri hatásokra is bekövetkezhet örömre, bánatra, ijedtségre, izgalomra, fájdalomérzetre. Ilyenkor az aránytalan véreloszlás következtében a vér a test alsó részeiben gyűlik össze, s ezáltal az agyba kevesebb jut belőle. Ezt előidézheti erős hőhatás, napsütés is. Az efféle ájulásnak is lehetnek előjelzósszerű tünetei, például hányinger, izzadás, szívdobogás, sápadtság. Vannak olyan egyének, akik képtelenek a gyors alkalmazkodásra bizonyos élethelyzetekben, vagyis szervezetük és tudatuk nem tud megbirkózni a váratlan ideghatásokkal, s az azt követő helytelen véreloszlással. A gyenge értónusú személyek vizelés után, a lassú szíwerésűek pedig bradikardia esetén veszíthetik el eszméletüket. Az ilyen betegeknek a szívritmusszabályozó beépítését is javasolják. Eszméletvesztés következhet be nagyobb folyadékvesztés következtében (hányás, hasmenés) és az érpálya kóros kitágulása során, vagyis vizeletMAGÁNŰGYEK Félelemösztön Madarakon és emlősökön végzett számos megfigyelés azt mutatja, hogy az egyes állatok által a környezet vizsgálására fordított átlagos idő tartama az állatcsoport méretének növekedésével egyenes arányban csökken. Két német kutatóban felmerült a kérdés: vajon érvényes-e ugyanez a szabály az emberekre is? El is végeztek egy vizsgálatot egy egyetemi étkezdében. A 821, legföljebb ötös csoportokat alkotó egyetemista megfigyelése során azt állapították meg, hogy a fiúk több időt TANÁCSADÓ hajtó és értágító gyógyszerek használatakor is, amikor csökken a vérnyomás. Előfordulhat ájulás olyan esetekben is, amikor azt valamilyen szívpanasz előzi meg. Ugyanis egészséges egyén is érezhet eros szívdobogást, szédülést bizonyos szituációkban. Ezek a szívpanaszok nem utalnak kötelezően valamilyen szívbajra, hanem a fizikai megterhelésnek, pajzsmirigytúltengósnek, vérszegénységnek, szorongásnak lehetnek a tünetei. Szívbillentyűhiba, lassú szívverés, ritmuszavar következtében is előfordulhat eszméletvesztés, aminek következtében az agyi vérellátás elégtelen. Szédülés, homályos látás figyel meztethet bennünket az efféle bajokra. Szédüléskor, ájuláskor a betegnek le kell ülnie, és mély lélegzetet kell vennie. Ha állapota nem javul, friss levegőre visszük, lefektetjük, a lábait megemeljük, az arcát hideg vízzel törölgetjük, locsolgatjuk. Ha ezek a kísérletek sem járnak eredménnyel, orvoshoz kell fordulni. Hányás, csuklás Furcsa természetű — "Gyakran küszködöm hányással, csuklással. Orvoshoz is fordultam emiatt, továbbá számos házi gyógymódot is kipróbáltam már, de eredménytelenül. Kérem, írjanak ezekneje a jelenségeknek az okairól!" Érdemi választ levélírónk panaszára nem adhatunk, csak felsorolhatjuk a hányás, csuklás okait. A hányás kórlélektana nem tisztázott teljesen. A hányásközpont a nyúltagyvelőben helyezkedik el, számos inger hat rá, amely származhat a tápcsatornából, az agykéregből vagy más külső és belső ingertől. A tápcsatorna, a máj és hasnyálmirigy különféle betegségei, heveny fertőzései előidézhetnek hányingert, de a központi idegrendszertől származó kóros állapotok is, mint amilyen a fokozott koponyaűri nyomás, migrénes fejfájás, mérgezések, sugárhatasok, a belső fül — az egyensúlyközpont betegségei stb. Hányást okozhatnak a belső elválasztásé mirigyek, a nemi és húgyszervek, a szív és érrendszer kóros állapotai is. Ugyanakkor a különféle gyógyszerek, lelki zavarok, fájdalom, félelem, idegesség és még sok egyéb. Kezelés során mindig az alapbetegsógre kell gondolni. Súlyos állapot esetén a folyadék és tápanyagok pótlását is szem előtt kell tartani. A csuklás rendszerint átmeneti, jóindulatú jelenség, de számos betegség is okozhatja, így például a tüdő, a nyelőcső, a hasnyál, a máj, a szív és szívburok gyulladása, a gyomor tágulata, különböző daganatok, az anyagcsere- és idegrendszeri zavarok stb. Néha a csuklást okozó ritmikus reflex megszakítása sikertelen lehet, ilyenkor a jelenség tartós, súlyosabb formát ölt. A kezelésnek vannak házi és gyógyszeres eljárásai. A házi, otthoni eljárásokkal a beteg figyelmét igyekeznek elterelni beszélgetéssel, ijesztgetéssel, kellemetlen ingerek keltésével, lélegzetvisszatartással, jeges víz kortyolgatásával, kristálycukor nyelésével. A gyógyszeres kezelés idegnyugtatókat az orrgarat katéteres ingerlését, helyi érzéstelenítését és szén-dioxid belélegzését irányozza elő. Súlyosabb esetekben, amelyek veszélyeztetik a vitális szervek működését, a rekeszt ellátó ideg bénítását is alkalmazhatják. B. P. töltenek környezetük szemügyre vételével, mint a lányok, és ez az idő mindkét esetben valóban csökkent a csoport növekedtével. A magányos fiú percenként 17,8 másodpercig figyel a környezetére, míg a magányos lány erre csupán 16,5 másodpercet áldoz. Három fős csoportoknál az eredmény már csak 6,7 illetve 5,8 másodperc. Ötös társaságok esetében pedig a környezetre fordított idő már igen csekély, percenként csupán 3, illetve 2 másodperc. Ebből a vizsgálatból azt a tanulságot szűrhetjük le, hogy az embernek vannak olyan magatartásbeli vonásai, amelyeket még valószínűleg azokból az időkből őrzött meg, amikor bármely pillanatban megtámadhatta egy vadállat. A kutatók igencsak támogatják ezt az elképzelést. Megfigyelték ugyanis azt is, hogy az étkezdében a magányosok előszeretettel helyezkednek el úgy, hogy hátukat a falnak vethessék, azok viszont, akik egyedül a tér közepére kerülnek, az átlagosnál sokkal több időt áldoznak a körülnézésre. Persze, lehet más magyarázat is: minél nagyobb társaságban van az ember, ez annál inkább leköti a figyelmét, és így kevesebb idő jut környezete szemlélgetésére. Az állatok megfigyelésekor kapott eredményekkel való egybecsengés azonban mégis elgondolkoztató lehet... A HÉT 23
