A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-04-11 / 15. szám
MINERVA Ki is 1 líreí f a tudomány világából " Szuperrovar" Kaliforniát tavaly nyár óta egy alig 3 milliméteres fehér légy, a Benisia tabaci tartja rettegésben. Valóságos felhőket alkotó rajai fölzabálják a salátát, a brokkolit, a sárgarépát, de még a citromot és a szőlőt is, s támadásai ellen a farmerek csak álarccal tudnak védekezni. E roppant falánk és viharos ütemben szaporodó, "szuperrovar"-nak elnevezett légy ellenáll minden eddig forgalomban lévő rovarölő szernek. A Benisia tabacit eddig üvegházban termesztett virágok ólősködőjeként ismerték. Valószínűleg véletlenül került Kaliforniába, amelynek éghajlata számára a szabadban is eszményi életkörülményeket kínál, s ahol természetes ellensége sincs. Kártevésének csökkenése csak az időjárás hidegebbé válásától várható. Bórsav mint kenőanyag A bórsavat (H3BO3) évtizedek óta használják enyhe antibiotikumként, tűzálló boroszilikát-üvegek ("Pyrex"), bizonyos mosogatóanyagok és különleges cementek adalékanyagaként. Az Argonne Állami Laboratórium (USA) kutatói rájöttek arra, hogy a száraz bórsav súrlódási tényezője nagyon kicsi, majd a további mérések azt mutatták, hogy a vegyület a fogaskerekek vagy golyóscsapágyak kiváló kenőanyaga lehet. Miként a hagyományos szilárd kenőanyagok, amilyen a grafit vagy a molibdón-szulfid, a bórsav is a kristályszerkezetének köszönhetően jó kenőanyag. Ugyanis az egy rétegét alkotó hidrogén-, bór- és oxigénatomok között a kötési energia nagyon erős, míg a rétegek között nagyon gyönge. Ezért a rétegek egymáson könnyen elcsúszhatnak. Például ha golyóscsapágyban a súrlódó felületeket bórsavval vonják be, a fémfelületek közvetlenül nem érintkeznek egymással, ellenben a bórrétegek egymáson elcsúsznak. Ekkor a súrlódás nógyszerte-hatszorta kisebb, mint a hagyományos szilárd kenőanyagokkal. A bórsavat olajokkal, zsírokkal, továbbá grafittal és molibdén-szulfiddal kombinálva, bizonyos célokra kiváltképpen alkalmas kenőanyaghoz jutnak. U S A-monopólium lesz a géntérkép? Az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézetének (NIH) képviselője, Craig Venter tavaly bejelentette, hogy intézménye közzé kívánja tenni annak az összesen mintegy harmincezer nukleinsavnak az adatát, amelyet az agyműködést meghatározó géneken föltérképeztek. A nukleinsav-sorrendeket a Human Genome Project (Emberigenom-terv) keretében azonosították. Venter azt is közölte, hogy a NIH e sorrendek közül havonta mintegy ezret szabadalmaztatni szándékozik. Ha ezt megteszi, a világon egyetlen kutatónak sem lesz majd joga e génszakaszokat bármilyen célra felhasználni anélkül, hogy a NIH-nek 30 000—50 000 dollárt ne kellene fizetni! E tervvel szemben az USA-ban is erős az ellenállás, amit jelez a Nobel-díjas James Watsonnak, a Human Genome Project irányítójának az a kijelentése, hogy az őrültség! A Science et Vie francia ismeretterjesztő folyóirat e szabadalmaztatást mint alkalmatlant és erkölcstelent bélyegzi meg. Alkalmatlannak ítéli, mert a világon más kutatók is feltérképeztek ilyen géneket, s hosszú ideig tartana ezeket összevetni azokkal, amelyekre a NIH szabadalmi oltalmat követel. Ha az amerikai terv megvalósul, akkor nem folytathatnák a kutatásaikat például a kiotói (Japán) egyetem szakemberei, akik nemrég olyan gént különítettek el, amely egy, az emlékezetben szerepet betöltő receptorfehérjének a képződését határozza meg. De alkalmatlan az azért is, mert gátolná a génkutatást a világ többi részén, hiszen akkor az ilyan — egyébként is költséges — kutatásokat az amerikai szabadalmi díj is terhelné. Az pedig a folyóirat szerint erkölcstelen, hogy bárki is a tulajdonába vehesse az emberi vagy akár az állati vagy a növényi nukleinsav-sorrendről való ismeretet, amelyből új gyógyszerek és gyógyeljárások születhetnek. A folyóirat ezt azzal hasonlítja össze, mintha egy hanglemezgyártó vállalat nemcsak a madarak hangjáról készített hangfelvételt, hanem magukat a madárhangokat is szerzői joggal védené. A Science et Vie szerint a tengeren túl a piaci törvények diktálta konkurencia erősebben érvényesül, mint Európában, ahol az állami intézmények, a "tudomány kapitalistáinak" nem adnak ekkora szabadságot, s a lap az egész közvéleményt tiltakozásra hívja fel. Ravasz szúnyogcsapda Honoluluban egy egyszerű és olcsó szerkezetet fejlesztettek ki a szúnyogok és más rovarok elpusztítására. Hozzá a kellemetlen és esetleg betegséget terjesztő rovarokat ibolyántúli sugarakkal vonzzák, ahol is egy szűrő mögé helyezett ventilátor beszívja őket. A kegyelemdöfést a szitára merőleges tengely körül gyorsan forgó nejlonszáltól kapják. Ez, a szita felületét súrolva, az útjába kerülő szúnyogokat stb. agyoncsapja. Az elpusztult állatok ezután beleesnek a csapda alatt elhelyezett tartályba. Helyiségekben az eszköz ventilátorának átmérője mintegy 50 centiméter, a szabadban használté elérheti az 1,5 métert. r Uj elnevezések a Naprendszerben Az IAU tavalyi Buenos Aires-i kongresszusán jóváhagyták a Naprendszer néhány, a közelmúltban felfedezett égitestjének elnevezését. Ennek értelmében a Szaturnusz 18., az Enckerésben keringő holdja a Pan nevet kapta. (A Szaturnusz 17. holdjának felfedezése után szó esett hat újabb hold felfedezéséről, ezeket azonban nem erősítették meg, így jelenleg a Szaturnusz körül 18 holdat tartunk nyilván — a legtöbbet a Naprendszerben.) A Voyager—2 1989 nyarán hat új holdat talált a Neptunusz körül; ezek a bolygótól való távolságuk sorrendjében a Naiad, a Thalassa, a Despina, a Galatea, a Larissa és a Protenus neveket kapták. A Neptunusz három gyűrűjét a bolygó felfedezőiről nevezték el (Galle, Leverriez, Adams). Az Adamsgyűrűben látható három fényes ívdarab nem hivatalosan a Liberté, Egalité és Fraternité (Szabadság, Egyenlőség, Testvériség) neveket kapták. 20 A HÉT
