A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-03-28 / 13. szám

ÉVFORDULÓ 400 éve sz "Az ember a legtökéletesebb, felülmúlha­tatlan teremtmény”. Az emberekhez inté­zett himnuszában írta ezt Jan Amos Komenský, akinek születése 400. évfor­dulójára a tanítók napjává lett március 28-án emlékezünk. Jan Amos Komenskýt — latinosán Johan Amos Comeniust — újabban a Szeges névvel is Illetik. Milada Blekastad, a cseh származású norvég történész a Clamores Eliare nevű Comenius-napló­­ban talált rá a Szeges névre. A nagy pedagógus 1670-ben, életének utolsó évében írta le sajátkezűleg a következő­képpen a nevét: "... Jan Amos Segeš Nivnicky, akit atyja után Komenskýnek neveznek." Komenský apja Szenei Molnár Albert apjához hasonlóan molnár volt. Szüleit 1604-ben, tizenkét éves korában elvesztette. A morva nemesifjak segítsé­gével jutott el a németországi Herbornba, majd a heidelbergi egyetemre. Itt ismer­kedett meg a pedagógia tudományával, amellyel neve az európai kultúra törté­netében azóta is összeforrott. Hitsorso­­sainak, a cseh-morva testvéreknek előbb lelkészük, majd utolsó püspökük volt. A harmincéves háború idején házát felgyúj­tották, mindene bennégett. Életét is csak meneküléssel tudta megmenteni. Ekkor látta utoljára észak-magyarországi szár­mazású feleségét és két gyermekét. A hazáját elhagyni kényszerült Komens­­kýnak a magyarokhoz való természetes vonzódását bizonyíthatja, hogy öt­vennyolc évesen is szívesen tett eleget II. Rákóczi György meghívásának. 1650. november 20-án érkezett meg második feleségével és családjával Sárospatakra. Ottlétét a sárospataki Kollégium nagy portája alatti emléktábla is megörökítette: "Te látod Isten, mint az édesanya Magzatit a dajka az 6 kisded it, úgy Igyekeztem nevelni Istennek és szegény Hazámnak szolgálatjára." Comenius 1650—1654 A sárospataki Tudományos Gyűjtemé­nyek Múzeumában Comenius szobra is megtekinthető. JOH. AMOS COMENIl ORBIS SENSUA­LIUM PICTUS Q_U ADRILINGUIS. Hoc ríl: Omnium fundamentalium, in mundo ret urn, & in vitá ačhomim, ‘Piflura ŕj> Nomenclature LATINA, GERMANICA, HUNGARICA, & BOH EM ICA Cum Titulorum juxu aujj Voczbulorum indice. §|tŕ fi&töM Ôďt (n Vín Cptttfm. 2lll<c oôrmfynflm tüdtíbinflí/ unöüíbm«; Verrichtungen/ ©orbMunfl? «»b/ ßattinifö«/ Qtutfätj ©nflrffcfcŕ uňtlBoPuu (ujt ftuumunt ©arnpr t men Citchuiib tPórier;Rrgifler. A’ Látható Világ négyféle nyelven. Minden dcrekaílab ez világon lévó dolgoknak és c/élctln' Itkcdetcknck és Deák, Német, MagyarésT óti meg'nevezéfc, a' felly ô I ■ ■>„ , ó fióknak l.yllrj.nS.a ' I.tűrsciiovi.1, typis Sámíiub itEtňx Anno iTS. ©»« SSpóitröltio. t. 0. tPffefbnegobJttfafTmegfJjtf) ©njtiiíawcrv a ftmFi Odnulonnanj/ a n*jTťrm íatinffym/ néiíieefyni/ 9 0'ortcn|?Tm/ gmrnoroani/ 9 ptiöanjm (J/01V.. Kertiéire m. a népek tanítója A népek tanítóját a Rákóczi család három tagjához: Lórántffy Zsuzsannához, I. Rákóczi György özvegyéhez, és két fiához, a fejedelemmé választott II. Rá­kóczi Györgyhöz és Zsigmondhoz fűzte személyes kapcsolat. Komenský iskola­­szervezési gondjai mellett is folytatta tudományos munkásságát. Egyik legje­lentősebb szociológiai és tudományos-po­litikai tanulmányát, a Gentis felicitast a fejedelemnek ajánlotta, amelyben körül­tekintően meghatározta, hogy "... mire van egy népnek általában és a magyarnak különösen közigazgatási, törvényhozási, gazdasági, szociális, vallási és erkölcsi tekintetben szüksége." A Rákóczinak ajánlott Serno secretusban világosan felvázolja társadalmi elképzeléseit. Ebben a művében egy tudományos akadémia felállításának a tervét is megemlíti. Komenský a Rákócziaktól várta a törökök kiűzését és hazája felszabadítá­sának megszervezését. Reményei erő­södtek, amikor Rákóczi Zsigmond felesé­gül vette a volt cseh király, Pfalzi Frigyes leányát, Henriettát. A fiatal pár tragikus halála azonban meghiúsította a dédelge­tett tervét. Sárospatakon dolgozta ki az lilustrís Patakianae scholae idea című munkáját, amelynek alapján megnyitották a helyi új szervezésű iskolát. Itt írta az Orbis sensualium pictus című sokáig nagyon elterjedt tankönyvét, amely képekben akart szemléltetni mindent, amit a tanuló a valóságban nem szemlélhetett. Köny­vének képeit Bubenka Jónás lőcsei fametszővel készíttette el. Ezt a "képes gyermeklexikont" az ugyancsak itt írt Nyelvek kapuja című műve követte, melyben kifogásolta a sokoldalú nevelés hiányát, és erélyesen követelte az anya­nyelvi oktatás valóra váltását. Ezért szorgalmazta a magyar nyelvű tan­könyvek elkészítését. A hatalmas lelke­sedéssel, elméleti és gyakorlati pedagó­giai felkészültséggel végzett sárospataki munkája végső eredményével elégedetlen volt. Ennek fő oka abban keresendő, hogy az illetékesek nem fordítottak elegendő anyagi áldozatot az általa elképzelt fel­sőiskola felállítására. Felpanaszolta a környezetében tapasztalható közönyt, s talán ő maga is igen magas célt tűzött ki, és nem számolt a létező valósággal. 1654 májusában diákjaival még egy sikeres színdarabot mutatott be. Nem sokkal ezután, június 2-án megható beszédben búcsúzott Sárospataktól. Lo­­rántffy Zsuzsanna 1654. június 7-én írta alá Komenský elbocsátó okmányát. Születésének négyszázadik évforduló­ján világszerte felidézik e nagy nevelő alakját, aki népe és az egész emberiség sorsáért aggódott. Kevés emberben lehet túlzás nélkül annyi szép vonást felfedezni, mint Komenskýban. Az európai kultúra történetében jelentőségét — elsődlegesen — korszakalkotó pedagógiai munkássága határozza meg. Sokszínű tevékenysége a magyar tudományos életben is mély nyomokat hagyott. Ezt bizonyítja a száz esztendő előtti Komenský-únnepségekkel kapcsolatos megemlékezések, értekezé-Komenský sajátkezű "Emlékezte­­tője" magyar diákok számára ^ sek nagy száma is, amikor nem csupán a szakirodalom, hanem a napi sajtó is teret adott a jelentőségét méltató írások­nak. Ugyancsak 1892-ben adta ki Kva­­csala pozsonyi evangélikus teológus Ko­menský mintegy másfélszáz munkáját és az ezzel kapcsolatos irodalmat: Johan Amos Comenius címen. Szilágyi Sándor­ral együtt csak hiteles adatok, oklevelek nyomán értékelték Komenský életútját, munkálkodását. Közös igyekezetükkel nemzetközi jelleget és rangot adtak a Comenius-filológiának. A legutóbbi időben is több magyar nyelvű tanulmány és cikk foglalkozott Komenský személyével, neveléstörténeti és metodikai tevékenységével. Ide sorol­ható az a vita is, amely a népek tanítójának a származásával kapcsolat­ban lángolt fel, mégpedig magyar részről. Mészáros István: Valóban magyar ember volt Comenius? című vitacikkében például annak a kompromisszumos véleményé­nek ad kifejezést, miszerint "... nem indokolt, hogy Comeniust nyilatkozatai ellenére is magyarnak tartsuk, bár két­ségtelen, hogy távoli ősei között magyarok is voltak." A nagy pedagógus származá­sáról folytatott "Komenský—Szeges" vita szerintünk a népek tanítójának az őszinte megbecsüléséből eredt, s ezért helye van a kultúrtörténetben. Komenskýt azonban a cseh és a magyar népen kívül nemcsak Európa, hanem az egész világ valamennyi népe magáénak érzi. PÁRKÁNY ANTAL A HÉT 13

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents