A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-03-28 / 13. szám
INTERJÚ CSEMART-SIRATÓ BAUER GYŐZŐ SI DÓ ZOLTÁN Lapunk múlt heti számában közöltük a Csemart két vezetőjével, Gyurcsis Imre igazgatóval (akit a Csemadok OV Vezetősége felfüggesztett tisztségéből) és Mozgay Béla igazgatóhelyettessel készült interjút a vállalat helyzetéről és jövőjéről. Mivel a Csemartot a Csemadok Országos Választmánya hozta létre és a beszélgetés során több bírálat is érte a Csemadok vezetését, úgy láttam tisztességesnek, hogy Bauer Győző, a Csemadok OV elnöke és Sidó Zoltán, a Csemadok OV főtitkára is kifejthesse véleményét az ügyről. — A Csemart jelenleg felfüggesztett igazgatója, Gyurcsis Imre azzal vádolja a Csemadok vezetését, hogy nem ismerte fel a Csemartban rejlő lehetőségeket, és azért türelmetlen vele szemben, mert nincs tisztában a gazdasági folyamatok bonyolultságával. Sidó Zoltán: Én erre azt mondanám, hogy ismerjük viszont a végeredményt. Ebből pedig az következik, hogy a Csemart vezetése nem ismerte fel időben, csak úgy lehet gazdálkodni, ha pontosan kimutatjuk a nyereséget és a veszteséget, valamint felderítjük a veszteség okait és ezeket a tényezőket kiiktatjuk az üzletvitelből. Sajnos a Csemart vezetése több mint fél év elteltével sem tudta kimutatni, hogy mekkora remittendája van az általa terjesztett lapokból. Ha kimutatta volna és az előírásoknak megfelelően járt volna el, akkor ez a remittenda leírható lett volna az adóból is, a rendeléseket pedig úgy eszközölte volna, hogy a remittenda csökkenjen, hiszen mindenhol ezt teszik, ahol lapterjesztéssel foglalkoznak. Bauer Győző: A Csemadok országos vezetését illető vádak már csak azért is megalapozatlanok, hiszen a Csemart létrehozása nem Gyurcsis úr magánakciója volt, hanem a Csemadok OV Vezetősége kezdeményezte. Ha az akkori vezetőség maradi lett volna, eszébe sem jutott volna a Csemart megalapításának az ötlete. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a Csemadok nem támogatta eléggé a Csemartot. Gyurcsis Imre korábban a Csemadok gazdasági osztályát vezette, tehát tudnia kellett, milyenek a Csemadok anyagi lehetőségei. Az induláshoz adott 300 ezer korona a maximum volt. Emellett azért a Csemadok más módon is segítette a Csemartot. Az első évben nem kellett bért fizetnie a helyiségekért, ingyen használhatta a Csemadok telefonjait és gépkocsijait, sőt, a Csemadok járási titkárságainak dolgozói munkaidejük egy részében a Csemart ügyeit intézték a Csemadok által folyósított bérért. A teljesség kedvéért azt is el kell mondani, hogy amikor a Csemart nehéz anyagi helyzetbe került, akkor a Csemadok segített áthidalni a Csemart fizetésképtelenségét. Gyurcsis Imre azt ígérte, hogy néhány héten belül törleszteni tudják a Csemadokkal szembeni adósságukat. Milyen jellegű adósságok voltak ezek? B. Gy.: Az adósságok egy része újságadósság volt. Abból fakadt, hogy a Csemart vezetői nagyon előnytelen szerződést kötöttek a lapok behozatalára. Nem mérték fel kellőképp a piacot, sokkal több újságot hoztak be, mint amennyit el tudtak adni, egyre több lett a remittendájuk, ráadásul a szerződést az év végéig nem lehetett felmondani. A külföldi adósságállomány olyan mértékűre duzzadt, hogy emiatt nem lehetett beruházni. A másik veszteséggel zárult vállalkozás a porcelánüzlet volt. Eredetileg csak közvetítésről volt szó Magyarország felé, aztán kiderült, hogy valójában vásárlás történt, s a részleteket talán még most is törleszti a Csemart. Az áru végül a Csemart nyakán maradt, mert a magyarországi partner elállt az üzlettől. A porcelán most a raktárkészletet gyarapítja. A tárolás pénzbe kerül, ráadásul az áruban le van kötve az a forgótőke is, amellyel újabb vállalkozásokba lehetne kezdeni. Még az is jobb lenne, ha bankba helyezték volna a pénzt, mert ott legalább kamatozna. Summa summárum: bár Gyurcsis úr megígérte, hogy néhány héten belül rendezi az adósságot, még a mai napig nem fizetett a Csemadoknak. Jelenleg, az indulásra adott 300 ezret is beleszámítva mintegy 900 ezer koronával tartozik a Csemadoknak a Csemart. — A Csemadok OV Vezetősége egy évig kivárt... B. Gy.: Valóban kivárt. Egy év elteltével jött el az az idő, amikor azt mondtuk: a Csernartnak a saját lábára kell állnia. Egy gazdasági vállalkozás nem lehet veszteséges, hiszen épp azért hozták létre, hogy a Csemadokot anyagilag támogassa. Eleinte a Csemadokon ólősködött a Csemart, de mi ezt pozitív parazitizmusnak tekintettük, mert úgy láttuk, hogy a Csemartból kinőhet egy profitáló vállalat. Amikor aztán nyilvánvalóvá vált, hogy ez a profitáló cég nem jön létre, a gondok csak súlyosbodnak, a Csemadok kénytelen volt reálisan szembenézni a helyzettel. — Eredetileg szó volt arról is, hogy a Csemart hozzájárul azoknak a Csemadok-alkalmazottaknak a béréhez, akik a Csemart ügyeivel is foglalkoztak. Ebből miért nem lett semmi? S. Z.: A Csemart a kezdet kezdetén csakis egy olyan hálózatra építhette a lapterjesztést, amely már adva volt, és ez a területi választmányaink rendszere volt. A területi választmányaink titkárságai nagyon sokat vállaltak ebből a munkából. A külföldi lapokat is a titkárságainkon helyeztük el, ezeket számba kellett venni, majd a magánterjesztőknek ki kellett adni. Ez óriási többletmunka volt, viszont a terjesz-6 A HÉT
