A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-03-21 / 12. szám
OTTJÁRTUNK Képviselőkkel keleten "Negyvennyolcezer ember ól itt, a Bodrogközben és az Ung-vidéken. Ennek a majd félszázezer embernek annyi a gondja — de lehet, hogy több, ezt ki-ki döntse el maga —, mint más tájak lakosainak”. Ezekkel a szavakkal kezdte a Királyhelmecre és környékére látogató képviselők üdvözlését Gyimesi György, aki abban az időben nem volt az Együttélés járási szervezetének elnöke, azóta viszont ismét az lett. Szavait Bauer Edit, Hama István, Rózsa Ernő parlamenti képviselőkhöz és Duka Zólyomi Árpádhoz, az Együttélés alelnökéhez intézte. Dobos László — e táj szülötte — is nagy érdeklődéssel hallgatta; a képviselők közül ő rendelkezhet a legpontosabb információkkal erről a vidékről. A napjait itt múlató ember viszont esetleg másképpen látja a jelenségeket, ezért is volt olyan fontos a látogatást indító eszmecsere. Megtudhattuk, hogy egyre több a munkanélküli a vidéken, s közöttük sok a cigány származású. A vasút és a bútorgyár már rengeteg embert elbocsátott. A vidék szociális gondjainak megoldása, illetve a helyzet javítása sok jót, elhanyagolása sok rosszat hozhat a mozgalmaknak. A bemutatkozás azonban nem volt ilyen rövid, ahogyan a bajok, gondok felsorolása sem. Mert bajban van itt is a mezőgazdaság és nem megy olajozottan a földek privatizációja, reprivatizációja sem. Az ipari üzemek élére pedig — érdemes megfigyelni, állítják — többnyire "kádéhás" ember került. Az önkormányzatok élén a magyarlakta vidéken általában magyar ember van, de ugye őket nem nevezték, hanem választották a posztra. Súrlódások szerencsére nincsenek, mert a gazdasági bajok (persze ez már nem szerencsére, mert kinek hiányzik a gond?) eltompítják a nemzetiségi összetűzéseket. A vidék eléggé elszigetelt. A természetes vonzódásnak, a kapcsolatok építésének déli útjában nagyon prózai ok áll: ajtó-ablak zárva! Nincs határátkelő. (Nem mintha kelet felé olyan sok lenne. De erről majd máskor.) JS a bajokkal rakott szekér tetejébe (ne vegyék zokon az olvasók, de mindegyiket mégsem akarom felsorolni) katonaságot akarnak telepíteni Helmecre! Mindenfajta tiltakozás egyelőre hiábavaló. Az iskolákról azonban még szólhatnánk. Arról, hogy néhány kisikolát sikerült újraindítani, s arról, hogy a helmed gimnázium különválasztásának az esélye nagyon kicsi. A csernői vasutasiskolába pedig még mindig kevés volt a magyar jelentkező. Mivel a vendéglátónk orvos, nem állja meg, hogy ne informáljon: gond az alkoholizmus, az alacsony átlagéletkor, az öngyilkosságok magas száma. A beszámoló nem túloz, ezt mások is állítják. Vóke. Vojka. Az első találkozó színhelye Bauer Edittel és Rózsa Ernővel. Mátyusföldi szemmel nézve kisközség. Nyolcvanban 509, most 437 lakossal. Akkor 469, most 378 magyar lakta, lakja a falut. A két népszámlálás között 111 -el csökkent a számuk. Ez 9,57 százalék. A 12-es listára 183 polgár, a jogosultak 62,88 százaléka szavazott. A két képviselő rövid beszámolót tart, majd lassan elindul a kérdezz-felelek. Magánügy, közügy egyaránt terítékre kerül. De lehet-e pontos határt vonni magánügy és közügy közé? Hiszen minden egyéni gond közös gonddá (is) válhat. A 319-es törvényt emlegetik gyakran, a Szovjetunióba elhurcoltak ügyét. Ki az illetékes, mondják már meg végre! Hiszen kérdőívek, életrajzok, kérvények sokaságát küldték már el mindenfelé! A végső döntés, az eddigi kérvények jogosultságának elbírálása (tehát a sorsok) az Igazságügyi Minisztérium rehabilitádós osztályának kezében van. Ők pedig a törvény értelmében csak azoknak a jogosultságát ismerik el, akiket a mai Szlovákia területéről hurcoltak el. így azután nő a kérvényhegy. Az illetékes persze szeretne megbizonyosodni a dolgok valóságáról, az egykori (és úgy látszik mai) kárvallott pedig egyre megalázóbbnak tartja a helyzetet. Szinte adódik a kérdés: Ki lesz itt az örökös és mikor? Tény, hogy a mai napig senkit nem kárpótoltak. A törvény végrahajtási rendelkezését sem adta ki senki. A Parlament által e célre jóváhagyott 600 millió pedig biztosan kamatozik. Valahol. Visszatérő kérdés: mi lesz a piaccal? Hol értékesíthetik majd a megtermelt árut? Több helyen és többször is elhangzik a transzformációs törvénnyel kapcsolatban a magyarázat: Ha nincs tulajdonosa a földnek, akkor az a földalapba kerül. Bárki kapja ezután haszonbérbe, az adót az államnak fizeti. Abban az esetben, ha igazi gazdára, tulajdonosra lel a föld, a jövedelemadó a falu kasszájába kerül. Ebben az esetben azonban biztosított a pénz célszerűbb, a közösség érdekeit szolgáló felhasználása. A második este Bácskán ér. Találkozó Dobos Lászlóval. 514 lakos, ebből 503 magyar, 98 százalék. A legutóbbi népszámlálás óta itt is — igaz nem sokkal — csökkent a lakosok száma. A helyhatósági választások eredményei: 89 százalék Együttélés, 11 százalék NYEE. Mára már elég szokatlan látványban volt részem Bácskán. Elég pontosan érkeztünk. Szinte percekkel az előadás meghirdetett kezdete előtt sona nyíltak a kapuk, benépesült a művelődési otthonhoz vezető utca, és az érdeklődők be is töltötték a télen szinte kifűthetetlen termet. A kérdések hasonlóak voltak, mint az előző este. Itt azonban arról is értesülhettünk, hogy már tevékenykedik a Földtulajdonosok Társasága, amelynek a faluban 30 tagja van. Szóba kerültek a szövetkezetek is. A mostaniak és a leendő társulások is. így vagy úgy, a mezőgazdaság gondjai, bajai a kamatok reális csökkentése, kamatmentes kölcsön vagy zöldhitel folyósítása nélkül orvosolhatatlanok. Segftség lenne az is, ha az értékesítés arányában húzódhatna el a kölcsönök visszafizetése. A kamat pedig ne legyen kétszámjegyű. A beruházásokra felvett hitelek kamatainak átcsoportosítása vagy teljes elengedése álomszép lenne. Az is elhangzott, hogy kevés az új arc a politikai életben, és néha bizony úgy érzik a választók, hogy nem eléggé hatékony a parlament munkája. Minden elhagzott kérdést — még csoportosítva sem lehet felsorolni. Lehet az is, hogy mindegyikre a jelenlévő képviselők sem adták meg a választ. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mozgalomnak (mozgalmaknak) nem kell azt keresni. . (görföl) Az érdeklődők egy része Bauer Edit magyaráz... A felvételek Vékén készültek 10 A HÉT
