A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-03-21 / 12. szám
HÍRMONDÓ Bölcsője Dánia 1992. február 22-én a losonci járási Püspökiben a Csemadok Losonci Területi Választmánya, valamint a püspöki, bénái, ragyolci és csákányházi Csemadok-szervezetek közös szervezésében került sor az első népfőiskolát népszerűsitő rendezvényre. A minden tekintetben újszerű rendezvény iránt nagy volt az érdeklődés. A neves magyarországi előadókat Galcsík Károly, a Csemadok Losonci Területi Választmányának titkára üdvözölte, s elmondta, hogy a Területi Választmány nem titkolt szándéka, hogy a népfőiskolái mozgalmat meghonosítsa a járás területén. Pálinkás Júliától, a Salgótarjáni Megyei Művelődési Központ szakelőadójától a hallgató átfogó képet kapott az európai népfőiskolái mozgalmak történetéről, rendeltetéséről. A népfőiskola bölcsője Dánia, nevelési programjának megfogalmazója pedig Nikolaj Frederik Severin Grundtvig (1783—1872) — dán evangélikus lelkész, költő, történész, népművelő — volt. Filozófiájának lényege, hogy a hivatalos oktatási intézmények kiegészítéseként egy hatékony nemzetnevelő intézményt kell létrehozni. A Grundtvig által kidolgozott nevelési filozófia megvalósításában elévülhetetlen érdemeket szerzett Christen Kőid, aki 1844 őszén megszervezte az első dán népfőiskolát. A népfőiskolái mozgalom fokozatosan átterjedt az európai országokba — Svédországba, Finnországba, Hollandiába, Németországba, Franciaországba —, de az Amerikai Egyesült Államokba is. Előadása további részében Pálinkás Júlia a Nógrád megyei népfőiskolái mozgalmak törekvéseiről szólt, s végül biztosította a hallgatóságot, hogy intézménye mindent megtesz a határon túli kezdeményezések támogatása érdekében. A második előadó Árva Vince pálos szerzetes volt Budapestről, aki vázolta a magyarországi katolikus népfőiskola múltját és jelenét. Az egyszerű, de mégis színvonalas előadásból megtudhattuk, hogy a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Népfőiskola elődje a KÁLÓT (Katolikus Agrár Legény Egylet) Magyarországon a két világháború között jött létre, megalapítója Kerkai atya jezsuita páter volt. Az est harmadik előadója, Vida Imre kormányfőtanácsos a volt szocialista országokban végbemenő gazdasági átalakulásokról beszólt. Felhívta a figyelmet egy új fogalomra, a szolidáris piacgazdálkodásra, amely nélkül elképzelhetetlen Európa gazdasági átalakulása. Az előadások után egy rövid, de tartalmas műsor következett, amelyben a salgótarjáni Dűvő zenekar, a Palóc Táncegyüttes és a csákányházi óneklócsoport lépett fel, mindannyiunk örömére. A rendezvény minden tekintetben sikeres volt. Köszönet és elismerés illeti ezért a szervezőket, a polgármestereket és a püspöki Rékai Gábor plébános urat. Ez az összefogás ezen az estén bizonyította, hogy népművelő munkát végezni így és csakis így érdemes. Galcsík Károly, a Csemadok Losonó TV titkára Műépítész — A Vágsellyén élő és alkotó Kollár Pál festőművésznek eddig öt önálló tárlata volt, de szerepelt különböző csoportos kiállításokon is. Kollár Pál trencséni születésű, eredeti foglalkozása műépítész. Rendszeres látogatója volt a vágsellyei művészeti népiskolának, később a pozsonyi Műszaki Főiskolai Műépítészeti Karán tanult Marián Velba festőművész irányításával. Kollár v_____________________________:_____ képzőművész Pál szereti az embereket, a természetet, melyből nem kevés témát merít alkotásaihoz. Képein a lírai elemek realisztikus ábrázolásmóddal párosulnak. Művei mély ember- és tájszeretetről tanúskodnak. Kollár Pál műveivel remélhetőleg rendszeresen találkozhatunk majd egyéni és csoportos kiállításokon egyaránt. Száraz Pál Fotó: Daniel Juráš J r Évzáró a vágfarkasdi nyugdíjasklubban A vágfarkasdi nyugdíjasklub évzáró taggyűlésére szép számban összejött tagokat Ladies Rezső, a nyugdíjasklub elnöke és Szibilla Ilona, a vezetőség tagja köszöntötte. Utána a klub tagjai kultúrműsorral szórakoztatták egymást. Komlósi Júlia Goethe Őszi alkonyat cimű versét mondta el. Czuczor Erzsébet, az óvoda nyugalmazott igazgatónője humoros verseket és énekeket adott elő. A Dunaparti sétány című jelenetet Szabó Ilona és Riska Vilma játszották el. Miskovicsné Matlesz Júlia paródiákkal szerepelt. Ezután Lednecky Mária, a felsőszeli nyugdíjasklub elnöke és Lukács József, a zsigárdi nyugdíjasklub vezetőségi tagja köszöntötte a vágfarkasdi klubtársakat. A műsor és a jókívánságok után Szibilla Ilona szlovákul. Ladies Rezső pedig magyarul számolt be az 1991 -ben végzett sokrétű munkáról Mint elmondták, nagy sikert aratott a klub Kabaré cimű szórakoztató műsora, amelyet hagyományokból állítottak össze. Ebben a műsorban harminc személy szerepelt a színpadon. Húsz személy részvételével társadalmi munkát végeztek a temetőben. A komáromi színházban megnézték a Csókos asszony, majd a Fehér házasság című színműveket. A felsőszeli klub vezetőségének meghívására kiránduláson vettek részt a vágfarkasdi klub állandó látogatói. A felsőszelin kívül a polgárdi nyugdíjasklubbal is baráti kapcsolatot létesítettek, de — "brigádozás" céljából — a helyi termelőszövetkezettel is kapcsolatban vannak: két alkalommal még a felsőszeli klubtársnók is segítettek a helyi szövetkezetben. A klub karácsonyi ünnepségére meghívták a nyugdíjas otthon bentlakóit is, akik csomagot kaptak a klubtársaktól. Köszönet illeti a helyi kiskertészeket — akik egy rádiómagnót és 10 kazettát ajándékoztak a nyugdíjasklubnak —, valamint a Jednota fogyasztási szövetkezet ellenőrző bizottságát, amely ezer koronával járult hozzá a karácsonyi ünnepséghez. Említésre méltó, hogy a vágfarkasdi nyugdíjasklubnak 133 tagja van, s ezt a létszámot az 1992-es évben növelni szeretnék. Egyébként erre az évre is gazdag munkatervet állítottak össze. Teadélutánok, egészségügyi előadások, színházlátogatás, beszélgetés a polgármesterrel, kirándulás, nótaest, iró—olvasó találkozó stb. szerepel a tervükben... Az évzáró gyűlés végén Varga Krisztián teremtett kitűnő hangulatot: villanyorgonáján nagyon szép népdalokat és régi slágereket játszott, a klubtagok végül táncra is perdültek. Balogh Irén A HÉT 9
