A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-03-14 / 11. szám

találkoztak. Sebő Alajos barátjától, báró Jósika Miklóstól, a forradalmi eszmék egyik apostolától kapta a friss hazai híreket. Jósika törött lábbal, ágyhoz kötve átkozta a körülményeket, melyek hazatérését lehetetlenné tették. Sebőre is átragadt a forradalmi lelkesedés. Amikor 1848 márciusában Bécsbe is eljutott Kossuth hívó szava, Sebő egy percig sem habozott. Éjjel, titkon nyeregbe szállt huszára­ival, s mire megvirradt, már útban voltak hazafelé. A szökésükről értesült császár tajté­­kozott dühében, s a rebellis Sebő kapitány kézre kerítésével magát Riesedel őrnagyot bízta meg. Az őrnagy örömmel vállalta a megbízatást, s két század báni huszárral indult a szökevények után, megígérve a császárnak, hogy Sebőt élve vagy halva kézre keríti. így kezdődött el az az életre halálra menő híres hajsza, melynek nem akadt párja az akkori hadtörténelemben. Sebő kapitány vesz­teség nélkül vezette huszárszázadát az osztrák sereg megszállta területen át, egészen Szol­nokig. Ehhez már nemcsak bátorság és szerencse kellett, hanem rendkívüli hadvezéri képesség is. Görgey fővezér is csóválta a fejét, amikor Šebô érkezéséről tájékoztatták. Az érkezőket saját seregébe osztotta, Sebőt pedig Kossuthhoz terjesztette fel kitüntetésre. így lett a császár kedvenc kapitányából Kossuth Lajos alezredese. Nem sokkal ezután ismét hallatott magáról Sebő Alajos, és nem is akármilyen eseménnyel kapcsolatban. 1848 áprilisa elején a magyar sereg Buda felszabadítására indult. Damjanich és Klapka egyesült seregei Szolnok és Hatvan térségében Jellasics seregével készültek leszámolni. Tá­­pióbicskénél április 4-én véres csata alakult ki a honvédseregek és a császáriak között. A harc kimenetelét Görgey időben érkezett serege döntötte el. Különösen bátran harcolt egy honvéd tüzórüteg, előnyös hadállása révén érzékeny veszteséget okozva a támadó osztrák gyalogságnak. Az üteg védelmével Görgey két század huszárral Sebő alezredest bízta meg. A huszárcsapat egy kis nyirfásban rejtőzve foglalt állást, felkészülve a védelemre. Rastics, az ellenfél vezére látva az ágyúk okozta veszélyt, parancsot adott Riesedel őrnagynak, hogy báni huszáraival csapjon le az ütegre, s némítsa el az ágyúkat. A hatalmas termetű tiszt elszántan vágtatott lovasai élén az ágyúk felé. Sebő is felkészült a harcra. Csatarendbe állította huszárjait, hogy méltó fogadtatásban részesítse az érkezőket. Megigazította csák­óját, és kardot rántva a harcra kész huszárok elé ugratott. Akkor még az "Utánam!" és nem az "Előre!" vezényszó dívott. Csak egy kőha­­jításnyi volt a távolság a két csapat között, amikor Riesedel báró visszarántva lova kan­társzárát megállt. Felismerte Sebőt, a régi vetélytársat. Sebő is megtorpant, farkasszemet nézett egymással a két huszártiszt, a hajdani bajtársak. Riesedel felállt nehéz vértezetű lova nyergében, és kétélű, széles pengéjű ulánus kardjával Sebő felé intett: "Állj ki velem, egy szál kardra, ha van bátorságod!" Sebő is felismerte kihívóját. Tudta, hogy az osztrák sereg legjobb vívójával, hírhedt párbajhőssel áll szemben, de nem habozott. Magán érezte huszárjai és a váratlanul kialakult helyzetre felfigyelő vezérek tekintetét. Itt nem volt helye a gyávaságnak. Csak két lehetőség maradt — győzni, vagy meghalni. Riesedel várt, magabiztosan, fölényesen, biztos győzelme tudatában. És a következő pillanatban elkezdődött a hadtörténelem utolsó, igazi hadipárbaja... Összecsaptak. Vágtak, KINCSÜNK AZ ANYANYELV védtek, kétszer, sokszor. Sebőnek a karja, Riesedelnek a lova látszott fáradtabbnak. Aztán mindkét csapás talált, az egyik halálosan. Riesedel őrnagy széthasított fejjel, holtan bukott le a lováról. Sebő jobb alsó karját is elborította a vér — kardja markolatát is szétzúzta az irtózatos vágás, de nyeregben maradt, s a honvédek üdvrivalgása közepette tért vissza csapatához. A megdöbbent osztrá­kok gyorsan elszállították Riesedel holttestét a küzdőtérről, és visszavonultak. A fellelkesült honvédeket nem lehetett többé feltartóztatni — a csata fényes győzelemmel végződött. Görgey fővezér személyesen tűzte Sebő mellére az aranykoszorús vitézségi érmet. Kossuth pedig a győztes párbaj emlékére díszövet és kardot küldött a bicskei csata hősének. Ma is őrzik a győri múzeumban. A szabadságharc bukása után nehéz időket élt át a Sebő család. A császár gazdagon jutalmazta a szabadságharc árulóit, és kegyet­lenül leszámolt ellenségeivel. Sebő Alajos is hadbíróság elé került. Sok éven át raboskodott a munkácsi várbörtönben. Hányatott életét a balonyi anyakönyv adatai szerint Győrött fejezte be 1882. október 10-én. Ismerősei élete végéig a szabadságharc nagy veteránjaként tisztelték. Végakaratának meg­felelően szülőfalujában, Csiliznyáradon temet­ték el. Sírját egyszerű, szürke márványból készült obeliszk jelzi, amelyen egy ismeretlen szerző alábbi sorai olvashatók: "Hős/ erény volt az / Amidőn a bicskei mezőt / Pengéddel festék vér színre / A szörnyű csapások / Neked a hon minden / S te hazádnak hű fia voltál / Itt az anya kebelén / Emlékedet őrzi örökre /"-tt-LEHET-E ADÓT CSALNI? Az adó az állampolgároknak pénzben vagy természetben adott hozzájárulása a köz­szükségletek fedezéséhez és az állam vagy közület fenntartási költségeihez. így szokták meghatározni az adót, amelyről általában elismerjük ugyan, hogy szükséges, de azért majdnem mindenki viszolyog tőle egy kicsit. Itt most nem azzal akarunk foglalkozni, hányféle adó van, vagy igazságos-e az állampolgárnak az ilyen vagy olyan mértékű megadóztatása, hanem egy kifejezésmód­dal, amely szorosan összefügg az adózás­sal. Nemegyszer hallhatunk különféle szak­értőktől az adózással foglalkozó előadások­ban ilyen véleményeket: "Az adott körülmé­nyek közt a vállalkozó szinte kénytelen adót csalnŕ; Az érdekelt állampolgárok szinte természetesnek tartják, hogy adót csaljanak; "Az adóhivatal már eleve számításba veszi, hogy a polgárok adót csalnak”-, stb. A kérdés tehát az, lehet-e adót csalni, más szóval: helyes e az adót csal szerkezet. Hogy ezt eldönthessük, először is annak kell utána­néznünk, hogy mit jelent a csal ige. A csal ige jelentései a következők: 1. személyt, dolgot folyamatosan, többször félrevezet, megtéveszt, ámít, illetve tévedést okoz — például: csalja a világot; a látszat csal; 2. valaki, hogy magának vagy másnak jogtalan anyagi hasznot szerezzen, valakit ismételten tévedésbe ejt, tévedésben tart, s ezzel másnak anyagi kárt okoz, illetőleg csalást követ el — például: a boltos rendszeresen csalta a vevőit; börtönbe került, mert csalt, lopott, sikkasztott; 3. valaki az ellenőrzést kijátszva vét a megállapodá­sok, szabályok ellen, hogy ezzel magának előnyt szerezzen, vagy másoknak kárt okozzon — például: csal a játékban, csal a dolgozatíráskor; stb.; 4. csal valakit, azaz valaki iránti szerelmi vagy házastársi hűségét ismételten vagy folyamatosan megszegi — például: éveken át csalta a feleségét; 5. csal valahova, azaz hízelgő szavakkal, ígéretek­kel elhív, hogy megkárosítsa, bántalmazza, esetleg megölje — például: tőrbe, kelepcébe csal, vagy: valakit elcsábít valamire, hogy a hasznosabb tevékenységtől elvonja — pél­dául: nem tudott dolgozni, mert egyre csalta az ágy; illetve: édesgetéssel, ígéretekkel hív valakit valahova, de nem ártó szándékkal —- például: színházba csalta a barátait; 6. valamely érzelemnyilvánítást, szót, dalt, színt kedvesen felszínre hoz, előidéz — például: az öröm mosolyt csalt az arcára; a szomorú történet könnyeket csalt a szemébe. Mindebből kiderül, hogy a csal tárgyas ige, tehát amint a példákból láthattuk, lehet valakit vagy valamit csalni. Csakhogy ez a szerkezet: adót csal nem azt jelenti, amit ki akartak vele fejezni. Az adót csal pontos jelentése: félrevezeti, becsapja, megtéveszti az adót, holott esetünkben természetesen nem erről van szó, hanem arról, hogy valaki csalást követ el, vagy ha úgy tetszik, csal, azért, azzal a céllal, hogy kevesebb adót kelljen fizetnie, vagyis becsapja, félrevezeti az adóhatóságot s rajta keresztül az államot vagy más adót kivető közületet. Ennek a cselekedetnek a helyes megnevezése: adó­csalás. Tehát: aki valamilyen módon kivonja magát az adózás kötelessége alól, például hamis adóbevallást nyújt be, az nem adót csal, hanem adócsalást követ el. Az adót csal hibás szerkezet talán azért keletkezett, mert az adócsalás összetett főnevet egyesek tárgyas összetételnek vélik, holott néni az. Tárgyas összetétel például az adófizetés, adóbehajtás, az adóellenőrzés, hiszen az adót fizetik, az adót hajtják be, az adót ellenőrzik. Ám az adót nem csalják, hanem vele, általa csalnak — már akik csalnak —, s ezzel adócsalást követnek el. Ugyanígy nem lehet például bért, jegyet, vámot csalni, csak bércsalást, jegycsalást, vámcsalást elkövetni. MAYER JUDIT A HÉT 15

Next

/
Thumbnails
Contents