A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-21 / 8. szám
INTERJÚ .’OM———I MI AZ EGÉSZ CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR NÉP PÁRTJA AKARUNK LENNI (Beszélgetés dr. Popély Gyulával, az MNP elnökével) — Mondjon valamit szülőföldjéről, szőkébb pátriájáról és arról, mit jelent az Ön számára az anyanyelv? — A történelmi Zemplén vármegyének egyik legősibb falujából, Abaráról, származom. Itt születtem 1945-ben, itt éltem 18 éves koromig. Utána pozsonyi egyetemi évek következtek, majd az előbb csak ideiglenesnek tekintett, de végül is tartósnak bizonyuló pozsonyi megtelepülés. Igazi otthonomnak azonban mindmáig Abarát tekintem. Ott élnek szüleim, rokonaim, őseim csontjai is a helyi temetőben porladnak. Szülőfalum a magyar—szlovák nyelvhatáron van, de lakosai konok kálvinista kitartással őrzik őseik hitét és nyelvét. Számomra is mindig az anyanyelv volt az a közösségteremtő, hagyományokat őrző, országhatárokat nem ismerő, sőt, ha kell, tilalmakkal is dacoló erő, amelyet emberi mivoltom leginkább meghatározó tényezőjének tekintettem és tekintek ma is. Számomra az anyanyelv jelenti a Hazát, egyúttal ez lelki és szellemi otthonom. — Mikor ötlött fel Önben a pártalapítás gondolata? — Amikor magyar mozgalmaink Szlovák Nemzeti Tanácsbeli képviselőinek többsége 1990. október 25-én megszavazta a nemzeti kisebbségeket diszkrimináló nyelvtörvényt, igencsak elszomorodtam. Eleinte azonban még reménykedtem, bíztam benne, hogy idővel belátják tévedésüket. Ez azonban nem következett be, sőt, éppen fordítva: újabb melléfogásokat tapasztalhattunk. Úgy láttam, hogy laza struktúrájú ellenzéki mozgalmaink nem képesek "kézben tartani" saját képviselőiket, s erre talán nem is törekednek. 1991 nyár elejére már kialakult bennem a pártalapítás gondolata. Az volt a meggyőződésem, hogy egy kötöttebben, vagyis fegyelmezettebben politizáló magyar párt bizonyára képes lesz következetesebben kiállni nemzeti kisebbségünk érdekeiért. — Miért kapta a párt a Magyar Néppárt nevet? — Kérem, mi az egész csehszlovákiai magyar nép pártja akarunk lenni, mindenkié, aki egyetért célkitűzéseinkkel, s aki fegyelmezetten és önzetlenül tenni akar valamit itteni nemzetrószünk érdekében. — Az első országos közgyűlésen többször is megfogalmazódott a kérdés, vajon bal- vagy jobboldali párt lesz-e az MNP? Erről mi az Ön véleménye? — Nézze, nekünk óvakodnunk kell a szélsőséges kilengésektől. Az MNP programjának négy alappillére a keresz6 A HÉT tény erkölcsiség, a nemzeti megbékélés eszméje, a környezetkímélő szociális piacgazdaság és a demokrácia. Hogy valójában milyenek is leszünk, az végül is csak utólag derül majd ki rólunk. — A tisztánlátás kedvéért megkérdezem: volt Ön kommunista? — Viccelődik? Már hogyan lehettem volna. Számomra ez is mindvégig erkölcsi kérdés volt, minthogy azt is erkölcsi kérdésnek tekintem, hogy most, a kommunista uralom megdőlte után ne "komcsizzunk", "bolsizzunk", úgy, mint ahogy azt éppen néhány volt kommunista teszi. — Az alapszabályzatban ugyan nincs benne, de azért sokakban felmerülhet: az MNP-nek lehetnek volt kommunisták is tagjai? — A prominens kommunista karrieristáktól, de főleg az "estébésektől" óvakodnunk kell. Az egyszerű volt kommunista közembereket, amennyiben saját helyi szervezetük befogadja őket az MNP-be, ón nem tanácsolnám el sorainkból. Elvégre, mindenkinek megvan rá a joga, hogy egyszer vógigmenjen azon a bizonyos damaszkuszi úton. Aktív kommunistákra azonban semmi szükségünk. — Mi lesz a párttagok egymás közti hivatalos megszólítása? — Nem látom szükségét annak, hogy az MNP-ben hivatalos pártmegszólítást vezessünk be. Az ilyesmi már eleve ellenkezne a demokratikus elvekkel. — Vajon tanácskozott-e Ön a pártalapításról a magyar mozgalmak vezető egyéniségeivel? Bizonyára érdekli olvasóinkat, mi volt erről például Duray Miklós véleménye? — A nyár folyamán több ismert magyar politikai személyiséggel is eszmét cseréltem a pártalapítás szükségességéről. Elmodhatom, hogy az egyes emberek véleményei rendkívül eltértek egymástól. A lelkes igenléstől és támogatástól a legmerevebb elzárkózásig mindenféle nézettel találkoztam. Javasolnám azonban, hogy egyes politikusaink véleményét azoktól maguktól próbálja megtudni. — A keleti országrészből az első országos közgyűlésre nem érkeztek küldöttek. Ennek mi volt az oka? — Támogatóink tekintélyes része valóban keleti. Kassán, a Kassa-vidéki, valamint a Tőketerebesi járásban például jóval az átlagon felüli volt támogatóink száma. Sajnos, éppen innen érkeztek közgyűlésünkre a legkevesebben, de ez csakis az utazási nehézségekkel, illetve Komárom aránylag bonyolult vasúti megközelíthetőségével magyarázható. Amennyiben közgyűlésünket például Kassán tartjuk — eredetileg valóban így is terveztük —, a részvételi arány minden bizonnyal a fordított lett volna. — Mikorra várható a II. országos közgyűlés összehívása? — Úgy tervezzük, hogy március második felében összehívjuk II. közgyűlésünket. Ezen szeretnénk majd áttekinteni az addigi szervezési eredményeinket, valamint megvitatni további lehetőségeinket és kilátásainkat — Reálisnak tartja-e egy olyan magyar választási koalició létrehozását, amelyben esetleg a Magyar Néppárt is ott legyen? — Én ezt feltétlenül szükségesnek tartanám, s tudom, a csehszlovákiai magyar választókban már régóta megfogalmazódott az igény az ilyen választási egység iránt. Magyar mozgalmaink vezetőségében is megnyilvánul egy ilyen hajlandóság, bár az is igaz, hogy egyes, csakis önös érdekeket követő mozgalmi vezetőink elzárkóznak a teljes magyar koalíció létrehozásától. A magyar választási egység tehát akkor válik realitássá, ha mozgalmaink vezetőségei önzetlenül és bölcsen fogják mérlegelni a felvidéki magyarság reális érdekeit, s nem a Magyar Néppárttal szemben, hanem azzal együttműködve vetik bele magukat a választási küzdelembe. Mindannyiunknak tudatosítanunk kell, hogy a mozgalom, a párt csak eszköz, a cél: nemzeti kisebbségünk jogainak és érdekeinek minél hatékonyabb védelme és biztosítása. Motesíky Árpád Gyökeres György felvétele
