A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-03 / 1. szám
HÍRMONDÓ "Reménnyé váljon az emlékezet" 1991 novemberének vége feló, egy derűsen-őszi hangulatú vasárnap délelőttön, az istentisztelet után népes közönség gyülekezett Rimaszombat főterén, a református parókia melletti emeletes háznál. Debrecenből jött vendégek, valamint az ottani Déri Múzeum és Református Kollégium képviselői. Nemcsak a rendezőség, hanem Rimaszombat egész lakossága számára is jelentős esemény kezdődött el: annak az emléktáblának a leleplezési ünnepsége, mellyel a 4. számú Hatvani István Cserkészcsapat állított emléket a csapat névadójának, a város híres szülöttjének. Hatvani István, a nagy természettudós és kiváló professzor Rimaszombatban született 1718. november 21-én, ám ennek a ténynek eddig semmilyen látható nyoma, jele nem volt a városban. A kétnyelvű emléktábla a cserkészcsapat kezdeményezésének eredménye, s avatása csaknem pontosan egybeesett Hatvani születésének évfordulójával. A táblát a Hanva községben élő Igó Attila kőfaragó, a fölötte levő domborművet édesapja, Igó Aladár szobrász készítette. Hatvani István a középiskola elvégzése után 1738-ban Debrecen kollégiumába iratkozott be, ahonnan az egyháztanács támogatásával Bázelbe ment, gyalog és postakocsin. 1747- ben filozófiából doktorált, s 1748-ban orvosi oklevelet nyert egy értekezésével, melyben a betegségeknek az arcról való felismerését tárgyalja, bizonyítva, hogy a 18. századi orvosok körében nem volt idegen a lélek és test egységének elve (amit azután a modem gyógyászat fedezett fel újra). Hatvani Istvánnak külföldön több helyütt tanári széket kínáltak, de a meghívásokat nem fogadta el, visszatért a debreceni kollégiumba, ahol harminchét éven át filozófiát és matematikát tanított. Életét és munkásságát népe művelésének és fölemelkedésének szentelte. Mint kora legtöbb tudósa, ő is polihisztor volt, orvostudománnyal, fizikával, csillagászattal foglalkozott. 1757-ben megírt önéletrajza szerint ontológiát, kozmológiát, kísérleti fizikát, botanikát, földrajzot, mechanikát és természetjogot is tanított. Magyarországon ő kezdett először kémiát tanítani. Mint orvost külföldön is ismerték, s országszerte híre járt midenféle "csodás" gyógyításainak. E mondákat irodalmi szinten Jókai Mór dolgozta föl "A magyar Faust" című könyvében. Hatvani István a csillagászati értekezéseivel vált világhírűvé. Széles kapcsolatokat tartott fenn külországi tudósokkai. Hatvani jelentősen hozzájárult a magyar tudomány beillesztéséhez az egyetemes kultúrába. A hazai kartéziánus hagyományokkal szemben inkább Newton követőjének vallotta magát. Abban, hogy Hatvanit a magyar Faustnak emlegették, olthatatlan tudásszomja és a nép babonás tisztelete jutott kifejezésre. 1 786-ban hunyt el Debrecenben, sírjára 1883-ban bukkantak rá. Hatvani Rimaszombatból indult; szülőháza már nincs meg, annak a háznak a telkén állt, melynek falára most az emléktábla került. Az avatóünnepsóg alatt az új táblánál cserkészfiúk és lányok álltak díszőrséget. A műsort a cserkószkórus énekszáma vezette be. Mács Attila üdvözlő szavai után ünnepi beszédek következtek, szlovák nyelven Ján Drugda, a Városi Hivatal kulturális osztályának vezetője, magyar nyelven Vörös Attila cserkószparancsnok méltatta Hatvani munkásságát, kiemelve az emléktábla-állítás fontosságát. Ezt követően Gyürke Etelka latin nyelvű éneklését és Pelle Tímea szavalatát hallhatta a közönség. A cserkész-csapatzászlóval letakart emléktáblát dr. Kálmán László, a körzeti cserkésztanács elnöke leplezte le. Az emlékezés és tisztelet koszorúját elsőként a 4. számú Hatvani István cserkészcsapat helyezte el a tábla alatt, majd Takács Béla, a Debreceni Református Kollégium igazgatója, a Dóri Múzeum nevében pedig dr. Boross Zoltán történész koszorúzott, aki meleg hangú beszédet is mondott, tudatva, hogy Debrecenben is működik egy Hatvani nevét viselő cserkészcsapat, mellyel a rimaszombati csapat baráti kapcsolatot alakíthat ki. A vendégek sorában ott volt Szathmári Ibolya, a múzeum igazgatója is, valamint a Kazincbarcika cserkészcsapatának köszöntését hozó Bibó Imre cserkósztiszt. Az emléktábla készíttetői, az ünnepség rendezői ezúton is köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik az avatáson megjelentek, sőt, a cserkészeket pénzadományokkal is megtisztelték. Köszönet illet mindenkit, aki támogatásával, segítségével hozzájárult ahhoz, hogy Hatvani István végre megérdemelt helyet kapjon a város művelődéstörténetében. Hogy november óta új emléktábla díszíti Rimaszombat főterét. Aki elhalad arra és felnéz reá, az gondolatban bizonyára kegyelettel hajt fejet Hatvani géniusza előtt, miközben eszébe jutnak Arany János szavai: "Reménnyé váljon az emlékezet". Veres János (Előre is köszönet jár azoknak, akik elősegítik adományaikkal, hogy a tábla kifizetéséhez még szükséges öszzeg mielőbb összegyűljön. A cserkészcsapat bankszámlája: SŠS Mestská pobočka v Rimavskej Sobote, 93843-399). 10 A HET
