A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-08-09 / 32. szám
KINCSŐNK AZ ANYANYELV Apja A nyelv egy adott nép, nemzet közös tulajdona. Eredete — mint mondani szoktuk — a történelem homályába vész. Vannak azonban a nyelvben olyan szavak, kifejezések is, melyek keletkezésének körülményei ismertek: tudjuk, ki és mikor alkotta őket; képzeletbeli születési anyakönyvi kivonatukban tehát kitölthetnónk az "apja neve" rovatot (azért ezt, mert a szóalkotásban eleddig főleg a férfiak jeleskedtek). Az ilymódon létrejött szavak egy része — főleg a poetizmusok — nem is kerülnek be a mindennapi nyelvhasználatba, hiszen olyannyira kötődnek alkotójukhoz, hogy használatuk szinte idézetnek számít. Ilyen például a Petőfi alkotta lángsugarú melléknév vagy Ady Endre híres összetételei — a héja-nász, a rózse-dalok stb. —, de említhetnénk Juhász Ferenc jellegzetes "szókígyóit" is. A konkrét személyekhez köthető szavak között azonban szép számmal vannak olyanok is, melyeket a nyelvközösség befogadott, közkinccsé váltak. Ezek az előbbi csoporttól, az általában metaforikus vagy metonimikus jellegű költői kifejezésektől abban is különböznek, hogy alkotóik valamilyen, korábban idegen szóval megnevezett közismertfogalom magyar nevének létrehozására törekedtek. A köztudatban ezzel kapcsolatban a Kazinczy-fóle nyelvújítás mint egyszeri esemény él, pedig tudatos szóalkotásról korábbról és későbbről, is vannak adataink. Még jóval Kazinneve: czyék fellépése előtt, a 17—18. században megindult a latin szakterminológia magyarítása, mely a magyar nyelvű tudományosság iránti igénnyel függött össze. Apáczai Csere Jánosnak az 1653-ban megjelent Magyar Encyklopaedia című művében találkozunk például először az átmérő és középpont szavakkal. A 18. századi nyelvtanok szerzőitől származik több, ma is használatos nyelvtani szakszó. A nyelvművelés sem mai találmány, Révai Miklós nyelvtudós alkotta meg a 18. század végén, éspedig a földművelés mintájára. Sok új kifejezés fűződik Baróti Szabó Dávid nevéhez is: az 1784-ben, majd 1792-ben kiadott Kisded Szótárában olvashatjuk először a következő szavakat: anyag, szöveg, hitelez, újságol, szörny stb. Rengeteg új szó, kifejezés születik természetesen a nyelvújítás idején, sőt az egész múlt században. Kazinczy mellett más költőink, íróink is alkottak új — s nemcsak költői — szavakat, például a hatáskör és a gyógyász Kisfaludy Károly "találmánya", az ütem pedig Arany Jánosé. Ma már ismeretlen előttünk Sándor István és Bugát Pál neve, pedig mindketten lelkes szógyártók voltak; Bugát Pálnak köszönhető számtalan magyar orvosi szakkifejezés. A felsorolásból nem hagyhatjuk ki Széchenyi István nevét sem. A "legnagyobtjljnagyar" nemcsak olyan közgazdasági és politikai szakkifejezések alkotója, mint például az alapítvány, 6 a szülőatyja felszínes és közszellem szavainknak is. A következő nagy szómagyarító és nyelvújító hullám a két világháború közötti időszakra esik, akkor jött létre például a magyar sportnyelv; a korábban használatos német és angol kifejezéseket akkor váltották fel az ilyen magyar szavak: mez, edző, rajt, hátvéd stb. S hogy napjainkból is hozzunk példát, idézhetjük Péter László cikkét az Édes Anyanyelvűnk tavalyi első számából; ebben a szerző megállapítja, hogy az utóbbi években olyannyira divatos begyűrűzés szót először Nyers Rezső használta, mégpedig a Népszabadság 1973. december 31 -i számában. Tanulságos végigkövetni az ilymódon keletkezett szavak sorsát. Puky Ferenc 1810-ben a Hazai Tudósítások című lapban 50 forint jutalmat tűzött ki a latin "spiritus" szó lefordítására. Kazinczy Ferenc a szellemmel pályázott, s bár ez a pályabíráknak nem tetszett, mégis elterjedt, s ma is él. A Szarvas Gábor alkotta nyelvőr-1 Volf György kollégája nómetesnek tartotta, s erősen bírálta. Kosztolányi Dezső egyik 1926-os cikkében lelkesen üdvözli a fellegjáró szót, melyet a fantasztikus pótlására alkotott a Pesti Hírlap-beli pályázat egyik résztvevője. Kosztolányi a szót életképesnek tartotta, mégsem gyökeresedett meg a nyelvhasználatban. Valójában nagyon nehéz választ adni arra a kérdésre, mitől függ egy szó elterjedése. Kétségtelenül szerepet játszik ebben például rövidsége: valószínűleg még ma is idegen szóval neveznénk meg a mozi-1, ha Heltai Jenő nem rövidíti így le a mozgóképszínház szót. Egy-egy szó elterjesztését a hírközlő eszközök is segíthetik. A harmincas, negyvenes években a magyar sportnyelv megismertetésében például nagy szerepet vállaltak a rádióriporterek, mivel következetesen használták az új magyar megnevezéseket. Az elmondottak ellenére mégis Kosztolányival kell egyetértenünk, aki arra a kérdésre, hogy mitől függ egy-egy új szó elterjedése, így felelt: "A szeszélytől, a szél járásától, a napfénytől. Megannyi rossz szó honosodik meg, s megannyi jó szó senyved el. Száz és száz magot kell elhintenünk, hogy egy-kettő gyökeret fogjon." Szabómihály Gizella 14 A HÉT
