A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-12-27 / 52. szám
Hja, kérem, fél lábbal a minisztériumban lenni (másikkal a sírban — az éhségtől), rohanni a polgármesterhez, miközben azon kell gondolkodnia, hogy a gazdasági igazgatónak hogyan adja tudtára, hogy ne üljön annyira a pénzen (hiszen napról napra veszít az értékéből), a gyerekek otthon sírnak az apjuk után, a felesége bemutatókon látja csak, és mindennek tetejében a nyakán van 50 ember sorsa, akik folyton fizetésemelésért sírnak! Ennyi gond-baj mellett még legyen ideje enni?! Pedig vannak, akik falnak, zabáinak, szürcsölnek, falatoznak, bekapnak valamit, rágcsálnak, lefetyelnek, amíg ő... De akkor mégis mitől hízik? Elég neki a szellemi táplálék? Váljék egészségére. • A másik nagy divat a tar fő. A kedves férfikollégák nagy élvezettel borotváltatják fejüket. Ok az eleven anti Mr. és Mrs. Hair reklám. Hajhagymák, figyelem! Sztrájkfelhívás! • Fabó Tibi, színházunk Curley-je, Béka Bercije, Felügyelője, Kiss árja... megrögzött spanyoltanuló. Éjjel-nappal, buszban-klubban spanyolul tanul (hogy miért éppen spanyolul?). Ráadásul felesége már egy éve kinn él Angliában, hogy tökéletesítse angol tudását. Szóval ez a nyelvtanulás már odáig fajult, hogy: ... megy az előadás, valaki megállás nélkül duruzsol, előttem. Nini, a Tibi! És fordít. Magyarról spanyolra. Félhangosan. Hogy ez zavarja a kollégát? De hát Tibinek decemberben államvizsgái lesznek spanyolból! Addig is: mindent bele! • Hát láthatják, zajlik az élet a színházban. Még tűzvédelmi tanfolyamra is sor került. Ott megtanulhatták a színház tagjai, hogyan nem szabad tüzet gyújtani. Ma már ott tartanak, hogy egy viilanyégőt sem mernek bekapcsolni Szoplák Zoli műszaki felügyelő (aki félállásban a színház "tűzoltóparancsnoka") tudta nélkül. Némely esetben ez gátolja a színészt munkájában, de a lényeg, hogy minden szabályt tartsunk be, akkor semmi baj. És nem történik semmi. Egyáltalán. Csak tapogatózunk a sötétben. Valakinek ez még jól is esik... • Ízelítőnek ennyit. Hiszen jön Beke Sándor Kassára a Vágy villamosa című darabot megrendezni, és ő mindig gondoskodik róla, hogy ne legyenek unalmasak a hétköznapok a színházban. Addig is a mielőbbi viszont..olvasásra! Rajczi Adrienn Új szövetség llku Marion József festőművész, grafikus 1958-ban végzett a iembergi főiskolán. Jelenleg a főiskola tanára és a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség (LMKSZ) elnöke, valamint az újonnan alakult Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének (UMDSZ) társelnöke. — Először néhány jellemző adatot kérnénk a lembergi szövetségről. — Lemberg, ukránul Lviv, lengyelül Lvov, ez a kilencszázezres város egykor Lengyelország kulturális központja, az Osztrák-Magyar Monarchia alatt pedig Nyugat-Ukrajna művészeti és kulturális centruma volt. Úgy mondják, mai állapotában, szépségében Krakkóra emlékeztet, 1945 után Kárpátalját elszakították Magyarországtól, a határok megváltoztak, és mi a Szovjetunióhoz kerültünk. Ettől fogva a kárpátaljai magyar fiataloknak két lehetőségük volt: az ungvári egyetem, ahol nem nyílott minden szak, és Lemberg, úgyhogy a fiatalok java része ide volt kénytelen utazni. Itt felvételiztek, itt tanultak. S ahogy az már lenni szokott, minden évben ottragadt pár ember — mert vagy jó munkát kapott, vagy megnősült, illetve férjhez ment. Az évek múlásával kialakult a városban egy nagyjából 450 főt számláló magyar közösség. A változások beálltával, a demokratikus folyamatok beindulásával a Kárpátalján szerveződött meg az első magyar kulturális szövetség. Utána mi, lembergiek lettünk a másodikok. Minket a kijeviek követtek, majd az észtországi magyarok tömörültek, és végül megalakult a kazahsztáni magyar egyesület is. Mint említettem Lembergben 450 magyar él, Lemberg megyében —mert mi megyei kulturális szövetség vagyunk — számításaink szerint 7500 a magyarok FIGYELŐ száma. Szövetségünknek a jelen pillanatban 200—220 tagja van. Többségük főiskolát végzett, illetve tanulmányait végző diák. Az állandó lakhellyel rendelkező lembergiek, tehát a letelepült magyarok, köztük tagjaink is, nagyon jó, elismert szakemberek. Egyetemi vagy konzervatóriumi tanárként, vagy más vezető beosztásban dolgoznak. Ez nagyon fontos, hiszen ennek a kis közösségnek nap mint nap ki kell vívnia az elismerést. Sikerrel teszik, megbecsülés vesz körül bennünket. Persze, nem állítom, hogy nagyon szeretnek, de tisztelettel közelítenek felénk. Már csak azért is, mert nekünk, lembergi magyaroknak, nem lehetnek területi követeléseink... — Kérem, mutassa be az új szervezetet... — Október elején találkoztak Kijevben az Ukrajnában hivatalosan is bejegyzett három magyar szövetség képviselői, és megalapították az Ukrajnai Magyarok Demokrata Szövetségét. Ez az érdekvédelmi szervezet azzal a céllal jött létre, hogy az érdekeket összehangolva és központosítva tudjon kivívni bizonyos jogokat. Elsősorban arra gondolok, hogy a helyi, városi és megyei, valamint az országos jellegű hivatalos szervekbe magyar képviselőket juttathassunk. Remélem az a célunk, hogy kéthárom képviselőnk ott legyen az országos szervben is, reális, kivitelezhető. Az új szövetség megközelítőleg háromszázezer embert képvisel. Ezek közül kétszázezren a Kárpátalján, a többiek az egyéb ukrán területeken élnek. — Az UMDSZ már nem viseli nevében a kulturális jelzőt Mennyiben kulturális és mennyiben politikai szerveződés az új szövetség? — Kulturális is, de politikai is. Tisztában keil lenni azzal, hogy aki a politikai porondra lép, tehát például a választásokon képviselőket indít, annak a kulturális tevékenység mellett sokkal jobban oda kell figyelnie az időszerű politikai kérdésekre is. Végsősoron kultúránk sorsa, jövője is politikai kérdés. (görföl) A HÉT 15
