A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-12-13 / 50. szám
FIGYELŐ 12 perces vastaps Börtönben írta Háy Gyula a Mohácsot. 1957 januárjában tartóztatták le, hat évre ítélték a "forradalom előkészítésében vállalt vezető szerepéért". 1960-ban amnesztiával szabadult, drámáját magyar színpadon csak 1987-ben mutatták be. Ezért vonható párhuzam a mű és születésének kora közé. Háy olyan témát dolgozott fel, melyről szinte mindenki mindent tud. A Mohácsi csata, a magyarság gyásznapja a történet alapja. Az író mégis úgy formálja a főhősét, hogy történelmi előtanulmányok nélkül is beülhetünk a nézőtérre. A vendégdramaturg, Krausz Tivadar az eredeti négyfelvonásos drámából indult ki, semmit nem tett hozzá. A "húzások" után három részben, hét képben került a színmű a nagyérdemű ele. A legszínesebbre, legfeszültebbre az Erdőkép sikeredett, a legdrámaibbra, s ennek következtében a legnehezebbre a Mohácsi mező. Beke Sándor rendező olyan művel találkozott, ahol maga a szövecj is fontos szerephez jut. Aki időt szán a dráma elolvasására, úgy érzi, történelmi esszét tart a kezében. Az ismert történelmi alakokkal szemben meg eleve elvárásai vannak a nézőnek. Á rendezőnek úgy kellett lekötnie a néző figyelmét, hogy megmaradjanak Háy mesteri párbeszédei, monológjai, nehéz, ám veretes szövege, ugyanakkor látványos is legyen az előadás. E két dolgot egyensúlyozandó a rendező II. Lajos és Mária szerelmének hangsúlyozásával láttatja a történetet. így többsíkú lesz az előadás, s a rendezőnek sikerül újszerű hangulatot teremtenie a színpadon. • A legutolsó jelenet. II. Lajos harcba indul. Boldoghy Olivér f. h. Kemény Árpád (m.v.) látványos, célszerű, a társulatot segítő díszleteiben, Papp Judit (m.v.) szomorújátókot idéző jelmezeiben játszanak a színészek. A drámához önmagában is hatásos, megrázó zenét Zsákovics László komponált. Beke Sándor körültekintően mozgatja a nagyjelenetek szereplőit, megannyi jól sikerült történelmi tablót mutat. Különösen vonatkozik ez Dráfi Mátyás (Báthori István nádor), Skronka Tibor (Perónyi Ferenc váradi püspök), Ropog József (Tömöri Pál kalocsai érsek), Bajcsi Lajos (Szálkái László esztergomi érsek),Németh István (Bornemissza János budai várkapitány), Tóth László (Brodarics István kancellár) közös jeleneteire, melyekben a felsorolt művészek külön-kúlön is figyelemreméltó alakításokat nyújtanak. A fent említett rendezői egyensúlyozás következtében odafigyelünk olykor kissé hosszú, s kevesebb kiabálással talán hatásosabb mondandójukra is. Boráros Imre Burgio Antonio pápai követként nagyot alakít. Az évek során tőle megszokott megjelenítési stílus, beszéd, hanghordozás most elemi erővel hat. Szerencsésen találkozott a művész és a szerep. Holocsy István Zápolya Jánosa emlékezetes marad. Kettősük Kovács Ildikóval (Mária, a királyné) a darab egyik leghatásosabb jelenete. A néző szempontjából ez azért fontos, mert az erdélyi vajda, akitől még az osztrák herceg is retteg, csak ebben a képben szerepel, bár az egész történetben hallunk róla. Szemben az oroszlánnal. Nem több és nem kevesebb a királyné tétje a Zápolya-képben. Holocsy István és Kovács Ildikó játéka feszültséggel teli, látványos. Lőrincz Margit Kanizsai Dorottyája amellett, hogy hiteles és megdöbbentő, mélyen emberi. A művésznő felejthetelenné teszi a nagyasszony-szerepet. Pöthe István (udvarmester), Bugár Béla (Bakics vajda), Bugár Gáspár (Csikasz kutyafürösztő) a rendező által színpadra álmodott újszerű eszközökkel ható játék méltó részesei, jól értelmezett és színre vitt szerepeikkel. Vörös Lajos (Ciprusi Hannibál, zsoldoskapitány) is egy más világot, a zsoldosok világát viszi színpadra, ízigvórig sajátos eszközökkel. Koncz István (m.v.; V. Károly császár), Farkas Tamás (m.v.; Ferdinánd, osztrák herceg), Mák Ildikó (Anna, Ferdinánd felesége, Lajos nővére) az Erdő-képben a színimesterség legszebb pillanatait mutatják. Koncz István játéka energikus, szövegmondása, gesztusrendszere, mimikája figyelemreméltó egyedi alakítás. Császára emlékezetes marad. • Az előadás egyik hatásos Jelenete. A király és udvara. Előtérben: Boldoghy Olivér f. h., Tóth László. Hátul Bajcsi Lajos, Dráfi Mátyás, Póthe István és Ropog József 14 A HÉT
