A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-11-29 / 48. szám
FIGYELŐ Két nyugati fotóművész Októberben — amely elsősorban a pozsonyi Francia Intézetnek köszönhetően volt fővárosunkban "a fénykép hónapja" — több nyugati fotóművész is bemutatkozott közönségünknek, a legnagyobb figyelmet azonban kétségtelenül Alice Springs és Helmut Newton kiállítása keltette. A Párizsban élő ausztrál házaspár művészetének hazai elismeréséről már az a tény is sokat mond, hogy képeiket a Szlovák Nemzeti Galériában állították ki, s a kiállítás megnyitóján Szlovákia kulturális minisztere, Ladislav Snopko is részt vett. Akinek alkalma volt megtekinteni a kiállítást, bizonyára egyetért velem abban, hogy Alice Springs és Helmut Newton művészete valóban megérdemelte a "magas szintű" kiállításnyitást s az előkelő helyszínt. Mi a legszembetűnőbb ebben a művészetben? Szerintem az, hogy noha az alkotóknak kétségtelenül színvonalas "technika" áll rendelkezésükre — ne feledjük: nyugati művészekről van szó, akik A Hétnél jóval gazdagabb folyóiratoknak (Elle, Marie-Claire, Vogue, American Playboy stb.) dolgoznakl — ők (számos ismert, sőt elismert hazai fotóművésztől eltérően) elsősorban a saját szemüket használják, s csak másodsorban a technikát. Alice Springs — aki általában abban a pillanatban kapja lencsevégre "alanyait", amikor azok megfeledkeznek róla, hogy őket most fényképezik, nekik most pózolniuk kellene — ráadásul a szívéből is belead a képeibe egy darabkát... Mindketten tiszta — kimondottan fotós — eszközökkel dolgoznak, szemmel láthatóan kerülik a fényképészettől idegen elemek alkalmazását. Talán ezért is merjük az ő munkájukat habozás nélkül — s akár nagy kezdőbetűvel — Művészetnek nevezni. A művész legfontosabb ismertetőjele ugyanis a művekben megvalósított egyéniség (esetünkben az egyéni látás), nem pedig a művész által alkalmazott — s bárki által elsajátítható, "betanulható" — technika. — ver — • Prikler László felvétele a kiállítás megnyitóján készült: Ladislav Snopko társaságában Helmut Newton és Alice Springs látható. Sétálni ment három kalap----------------------------------------------------------------------------------------■■■ ■ -............... A Szlovák Rádió magyar adásának egy, a közelmúltban elhangzott műsora kapcsán kerestem fel Dusík Gábort és Hegedűs Istvánt,* hogy legújabb munkájuk felől érdeklődjem. A csehszlovákiai magyarság, s főleg a fiatalok körében valószínűleg ismerősen cseng a két név, hiszen az említettek első kisebbségi profi rockegyüttesünk alapítói és oszlopos tagjai voltak. De ezúttal nem a rockról, hanem megzenésített gyermekversekről lesz szó. — Műfajváltásra készültök talán? Dusík Gábor: — Nem, ennek a kazettának semmi köze a Gravishoz, illetve majdnem semmi köze. Az anyagot Hegedűs Pista, Varga Frigyes és jómagam vettük fel, de ez nem Gravis produkció. Hegedűs István: — Gáborék valamikor az Ars Musicában versek megzenésítésével foglalkoztak. Később pl. a csákányi gyermekotthonban tett látogatásukkor ón is együtt muzsikáltam velük. Dusík Gábor: — Már akkor is szerettem volna egy gyerekeknek szóló lemezt készíteni, de erre akkor valahogy nem jutott időnk. S mikor Pista és Frid barátaim úgy döntöttek, hogy kiadót alapítanak, újból felmerült a régi ötlet. Melyik korosztályhoz szól ez a zene? Hegedűs István: — Elsősorban az óvodásokra és kisiskolásokra gondoltunk, de reméljük, hogy vannak dalok, mint például a Szellő, Tavasz, Kunok, melyek a nagyobbak tetszését is elnyerhetik majd. Dusík Gábor: — Ha már konkrét dalokat említettél, akkor mondjuk el azt is. hogy a Sétálni ment három kalap című kazetta 14 dala Dénes György, Tóth Elemér, Kövesdi Károly, Simkó Tibor verseinek megzenésítésével készült, s hogy a gyerekek könynyebben megtanulhassák a nekik legjobban tetszőket, a borító valamennyi megzenésített vers szövegét is tartalmazza. — Mikor és hol került sor a felvételre? Dusík Gábor: — A dalok komponálását júliusban fejeztem be, Pista augusztus első felében elkészült a hangszereléssel, s így az anyagot augusztus második felében már fel is vehettük. Hegedűs István: — Remélem nem tűnik önreklámozásnak, de kiadónk a legjobb minőséget szeretné nyújtani, s ezért az Opus stúdióját béreltük ki, mely köztudomásúlag az ország legjobb stúdiója. — Végül a legfontosabb kérdés — mikor kerül a kazetta az üzletekbe? Hegedűs István: — Ezekben a napokban kezdjük a terjesztést, s mire ez a beszélgetés megjelenik, talán már kapható lesz valamennyi magyar könyvesboltban és terjesztőnél, aki érdeklődést mutat a kazetta iránt. — nan — 14 A HÉT
