A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-11-22 / 47. szám
INTERJÚ M IT T E H E T A R É G IÓ? Beszélgetés Pázmány Péterrel, a Csallóközi Régió titkárával — Szomorú tény, de az a drágulási folyamat, ami Magyarországon zajlik, ami sajnos mindenre kiterjed, így az általunk forgalmazott könyvekre, hírlapokra és folyóiratokra, hanglemezekre és művészeti termékekre is, közvetlenül érint bennünket, s nagyon nehezíti munkánkat. Fennállásunk legkegyetlenebb csapását tavaly szenvedtük végig, amikor is hírlap- és folyóirat- terjesztésünk az előbb ötszörös, majd újra háromszoros áremelkedéstől összeroppant, 35 ezer előfizetőnknek okozva szörnyű csalódást, kiábrándulást. A könyvek árai is gyorsan emelkednek, ezért egyre több könyv válik itt eladhatatlanná, köztük értékes, fontos, hasznos alapművek is. — Magyarországon jól bevált egy-egy <alkalommal a könyvek árának leszállítása. Nem terveznek hasonló könyvkiárusítást? — Del Mi is mérlegeljük a könyvek, hanglemezek árusítását árengedményes akció keretében. Meg is kezdtük ezt, az idén először fennállásunk óta. Sok könnyűzenei hanglemezt kínáltunk a Vasárnap-ban féláron. Igen nagy sikere és visszhangja volt az akciónakl Tájékoztatóinkban megismételtük és kiegészítettük azzal, hogy értékes könyveket árengedménnyel kínáltuk rendkívüli ajánlatként. Tájékozóinkat tizenötezer címre juttattuk el, de reméljük, hogy egymás kezére adva több családhoz jut el és rendelésre ösztönzi őket. Örülünk annak, hogy népszerű kis tájékoztatónkat sikerült tartalmasabbá, szebbé és jobban olvashatóvá tennünk. Az árleszállítást azonban korlátozza az a tény, hogy nekünk is egyre nehezedő körülmények között kell keresnünk életbenmaradásunk lehetőségeit. Mégpedig az adott engedmények csökkentik bevételünket. — Elegendők a hirdetések, a könyvtájékoztatók eljuttatása egy-egy nyilvántartott olvasóhoz, vagy az említetteken kívül terveznek még más formákat, megoldásokat is? — Már említettem, hogy szeretnénk közelebb kerülni vásárlóinkhoz. Foglalkozunk azzal a gondolattal és megszervezzük a Magyar Kultúra Baráti Kört, szerény éves tagsági díjjal és ennek ellenében többféle juttatással, kedvezménnyel... — Köszönöm a beszélgetést. MOTESÍKY ÁRPÁD (A szerző felvétele) — Újsághirdetésből tudom, hogy irodavezetőt keres a Csallóközi Falvak és Városok Szövetsége. Helyes a következtetés, hogy ez a régió már nem embrionális állapotban létezik? Máris intézményesült? — Legfőbb ideje, hogy intézményesüljön. Hiszen már egy esztendeje megalakult. Irodavezetőre a tevékenység koordinálása végett van szükség. A régió gondjai közül a gazdasági gondok a legégetőbbek. Ezért ezek megoldása, vagy enyhítése egyik fő feladatunk. Ez a terület zömmel mezőgazdasági termelésből ól. A feldolgozó ipar hiánya mindannyiunkat egyformán érint. Részben e célból is, de egyéb területen is konkretizálni akarjuk a szomszédos Győri Régióval felvett kapcsolatainkat és rajtuk keresztül kiszélesíteni az együttműködés területét a Burgenlandra is. Az előzetes tárgyalásokon már túl vagyunk. — Volt-e már konkrét példa az együttműködésre? — Volt. A vállalkozók részt vettek a vásárokon. A mieink Győrben, a győriek nálunk, Dunaszerdahelyen. — Milyen nagy ez a régió? Hány községet tömörít? — Az egész Csallóköz területéről, mintegy 170 ezer ember képviseletében 48 község lépett a régió kötelékébe. Ez az egész Dunaszerdahelyi járás, a Komáromi járás egy része és a Pozsony-vidéki járásnak is egy része. — Nemrég vettük annak is hírét, hogy megalakult az Együttélés Politikai Mozgalom Központi Önkormányzati Tanácsa. Van-e valamilyen szoms kapcsolat a Csallóközi Falvak és Városok Szövetsége, valamint az említett önkormányzati tanács között? — Ez a tanács csak nemrég alakult meg. Egyelőre nincs kapcsolat. De azt tudni kell, hogy a Csallóközi Régiónak több olyan polgármestere van, aki tagja a Központi Önkormányzati Tanácsnak. Tény, hogy a mi régiónk sem párt-alapon szerveződik és az Együttéléses Központi Önkormányzati Tanács sem zárja ki a más pártbelieket. — Milyen a kapcsolata a Csallóközi Régiónak a Szlovákiai Falvak és Városok Szövetségével (ZMOS)? Netán része ennek a szövetségnek? — A Csallóközi Régióba tömörült községek között van olyan, amelyik tagja a SzFVSz-nek. Mivel ezt a kettős tagságot semmi sem akadályozza. Minden község maga dönti el, hogy mi felel meg legjobban az érdekeinek. A Csallóközi Falvak és Városok Szövetsége intézmónyileg nem tartozik a SzFVSz-hez. A mi szövetségünk önkéntes alapon szerveződött, úgy ahogyan a községekről szóló törvény előírja, a saját érdekeink képviselete és megvédése céljából. — Volt-e már példa az érdekképviseletre? — Ennek legmarkánsabb példája a bősi vízlépcső eredeti tervek szerinti felépítése elleni tiltakozás. A régió községei egy emberként álltak a tiltakozók oldalára. Tiltakozásunk nyomán látványos eredmény nem született, de reményt keltő a prágai parlament erőművel kapcsolatos legutóbbi döntése, amikor is a tiltakozók sok-sok követelése közül többet már figyelembe vett. Egy másik jelentős ügyben, a területi átszervezés ügyében is hallatta hangját a Csallóközi Régió. A Szlovák köztársaság kormányelnökóhez küldött levelünkben kértük, hogy a várható területi átszervezés megvalósításakor vegyék figyelembe az általunk kialakított természetes szerveződések határait, hogy az állampolgárok ily módon egy észszerű és elfogadható közigazgatási rendszerben élhessenek. Síkra szálltunk az önkormányzatok jogállásának megerősítése mellett. A nemzeti bizottságok idejében jellemző parancsuralmi és utasításos irányítási módot elvetettük. Úgy gondoljuk, hogy az állami szervek és az önkormányzatok között egyedül a törvény és a jog alapján kell a választóvonalat meghúzni. Nézetünk szerint az új, demokratikus társadalomban az önrendelkező falu és az önrendelkező város jogállása semmivel sem helyettesíthető. — Van-e arra példa Szlovákiában, hogy valamely földrajzi terület községei szövetségbe tömörülnek? — Hogyne lennel Ilyen a Záhorák Régió és a Szepességi Régió. Ezek a földrajzi területek nem véletlenül váltak egységes fogalommá. Össze köti őket az azonos éghajlat, azonos termelési (főleg mezőgazdasági) feltételek, a hasonló tradíciók, szokások, az emberek mentalitása. — Milyen eredménnyel járt az említett Tevéi? — Eredmény lehet már az is, hogy területi átszervezés eddig nem történt. Közkézen forog többféle átszervezési térkép, ezek egyike sem tekinti egységes önigazgatási területnek a Csallóközt. Újból tiltakoztunk, A Csallóközi Falvak és Városok Szövetségének Tanácsa ezt a tiltakozást egyhangúlag elfogadta. Demokratikus berendezkedésű országban, jogállamban, önkormányzatokra épített közigazgatásban — és ezeket az elveket minden parlamenti párt és mozgalom vallja — nem lehet figyelmen kívül hagyni az állampolgárok akaratát. Reméljük, hogy az elvek nem csak választási hadjáratban pufogtatott szólamok voltak. A Csallóközi Régióba tömörült községek ösztönösen keresték egymáshoz az utat. Közösek a gazdasági, az ökológiai, a szociális és a kutlurális érdekeik. Az érdekek megvédése, a közös fellépés viszont már tudatos. Hát ennyit tehet a régiói FISTER MAGDA A HÉT 7
