A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-11-22 / 47. szám

INTERJÚ M IT T E H E T A R É G IÓ? Beszélgetés Pázmány Péterrel, a Csallóközi Régió titkárával — Szomorú tény, de az a drá­gulási folyamat, ami Magyaror­szágon zajlik, ami sajnos minden­re kiterjed, így az általunk forgal­mazott könyvekre, hírlapokra és folyóiratokra, hanglemezekre és művészeti termékekre is, közvet­lenül érint bennünket, s nagyon nehezíti munkánkat. Fennállá­sunk legkegyetlenebb csapását tavaly szenvedtük végig, amikor is hírlap- és folyóirat- terjeszté­sünk az előbb ötszörös, majd újra háromszoros áremelkedéstől összeroppant, 35 ezer előfize­tőnknek okozva szörnyű csaló­dást, kiábrándulást. A könyvek árai is gyorsan emel­kednek, ezért egyre több könyv válik itt eladhatatlanná, köztük értékes, fontos, hasznos alapmű­vek is. — Magyarországon jól bevált egy-egy <alkalommal a könyvek árának leszállítása. Nem tervez­nek hasonló könyvkiárusítást? — Del Mi is mérlegeljük a köny­vek, hanglemezek árusítását ár­­engedményes akció keretében. Meg is kezdtük ezt, az idén elő­ször fennállásunk óta. Sok könnyűzenei hanglemezt kínál­tunk a Vasárnap-ban féláron. Igen nagy sikere és visszhangja volt az akciónakl Tájékoztató­inkban megismételtük és kiegé­szítettük azzal, hogy értékes könyveket árengedménnyel kí­náltuk rendkívüli ajánlatként. Tá­­jékozóinkat tizenötezer címre jut­tattuk el, de reméljük, hogy egy­más kezére adva több családhoz jut el és rendelésre ösztönzi őket. Örülünk annak, hogy népszerű kis tájékoztatónkat sikerült tartal­masabbá, szebbé és jobban ol­vashatóvá tennünk. Az árleszállí­tást azonban korlátozza az a tény, hogy nekünk is egyre nehe­zedő körülmények között kell ke­resnünk életbenmaradásunk le­hetőségeit. Mégpedig az adott engedmények csökkentik bevé­telünket. — Elegendők a hirdetések, a könyvtájékoztatók eljuttatása egy-egy nyilvántartott olvasóhoz, vagy az említetteken kívül tervez­nek még más formákat, megoldá­sokat is? — Már említettem, hogy szeret­nénk közelebb kerülni vásárlóink­hoz. Foglalkozunk azzal a gondo­lattal és megszervezzük a Ma­gyar Kultúra Baráti Kört, szerény éves tagsági díjjal és ennek elle­nében többféle juttatással, ked­vezménnyel... — Köszönöm a beszélgetést. MOTESÍKY ÁRPÁD (A szerző felvétele) — Újsághirdetésből tudom, hogy irodavezetőt keres a Csallóközi Falvak és Váro­sok Szövetsége. Helyes a következtetés, hogy ez a ré­gió már nem embrionális álla­potban létezik? Máris intéz­ményesült? — Legfőbb ideje, hogy intéz­ményesüljön. Hiszen már egy esztendeje megalakult. Irodavezetőre a tevékenység koordinálása végett van szükség. A régió gondjai kö­zül a gazdasági gondok a legégetőbbek. Ezért ezek megoldása, vagy enyhítése egyik fő feladatunk. Ez a te­rület zömmel mezőgazdasá­gi termelésből ól. A feldolgo­zó ipar hiánya mindannyiun­kat egyformán érint. Rész­ben e célból is, de egyéb területen is konkretizálni akarjuk a szomszédos Győri Régióval felvett kapcsolata­inkat és rajtuk keresztül ki­szélesíteni az együttműkö­dés területét a Burgenlandra is. Az előzetes tárgyalásokon már túl vagyunk. — Volt-e már konkrét példa az együttműködésre? — Volt. A vállalkozók részt vettek a vásárokon. A mieink Győrben, a győriek nálunk, Dunaszerdahelyen. — Milyen nagy ez a régió? Hány községet tömörít? — Az egész Csallóköz terü­letéről, mintegy 170 ezer em­ber képviseletében 48 köz­ség lépett a régió kötelékébe. Ez az egész Dunaszerdahe­­lyi járás, a Komáromi járás egy része és a Pozsony-vi­­déki járásnak is egy része. — Nemrég vettük annak is hírét, hogy megalakult az Együttélés Politikai Mozga­lom Központi Önkormányzati Tanácsa. Van-e valamilyen szoms kapcsolat a Csallókö­zi Falvak és Városok Szövet­sége, valamint az említett ön­­kormányzati tanács között? — Ez a tanács csak nemrég alakult meg. Egyelőre nincs kapcsolat. De azt tudni kell, hogy a Csallóközi Régiónak több olyan polgármestere van, aki tagja a Központi Ön­kormányzati Tanácsnak. Tény, hogy a mi régiónk sem párt-alapon szerveződik és az Együttéléses Központi Önkormányzati Tanács sem zárja ki a más pártbelieket. — Milyen a kapcsolata a Csallóközi Régiónak a Szlo­vákiai Falvak és Városok Szövetségével (ZMOS)? Ne­tán része ennek a szövetség­nek? — A Csallóközi Régióba tö­mörült községek között van olyan, amelyik tagja a SzFVSz-nek. Mivel ezt a ket­tős tagságot semmi sem aka­dályozza. Minden község maga dönti el, hogy mi felel meg legjobban az érdekei­nek. A Csallóközi Falvak és Városok Szövetsége intéz­­mónyileg nem tartozik a SzFVSz-hez. A mi szövetsé­günk önkéntes alapon szer­veződött, úgy ahogyan a köz­ségekről szóló törvény előír­ja, a saját érdekeink képvise­lete és megvédése céljából. — Volt-e már példa az érdek­­képviseletre? — Ennek legmarkánsabb példája a bősi vízlépcső ere­deti tervek szerinti felépítése elleni tiltakozás. A régió köz­ségei egy emberként álltak a tiltakozók oldalára. Tiltakozá­sunk nyomán látványos eredmény nem született, de reményt keltő a prágai parla­ment erőművel kapcsolatos legutóbbi döntése, amikor is a tiltakozók sok-sok követe­lése közül többet már figye­lembe vett. Egy másik jelen­tős ügyben, a területi átszer­vezés ügyében is hallatta hangját a Csallóközi Régió. A Szlovák köztársaság kor­­mányelnökóhez küldött leve­lünkben kértük, hogy a vár­ható területi átszervezés megvalósításakor vegyék fi­gyelembe az általunk kialakí­tott természetes szerveződé­sek határait, hogy az állam­polgárok ily módon egy ész­szerű és elfogadható köz­­igazgatási rendszerben él­hessenek. Síkra szálltunk az önkormányzatok jogállásá­nak megerősítése mellett. A nemzeti bizottságok idejében jellemző parancsuralmi és utasításos irányítási módot elvetettük. Úgy gondoljuk, hogy az állami szervek és az önkormányzatok között egyedül a törvény és a jog alapján kell a választóvonalat meghúzni. Nézetünk szerint az új, demokratikus társada­lomban az önrendelkező falu és az önrendelkező város jogállása semmivel sem he­lyettesíthető. — Van-e arra példa Szlováki­ában, hogy valamely földrajzi terület községei szövetségbe tömörülnek? — Hogyne lennel Ilyen a Zá­­horák Régió és a Szepességi Régió. Ezek a földrajzi terüle­tek nem véletlenül váltak egységes fogalommá. Össze köti őket az azonos éghajlat, azonos termelési (főleg me­zőgazdasági) feltételek, a hasonló tradíciók, szokások, az emberek mentalitása. — Milyen eredménnyel járt az említett Tevéi? — Eredmény lehet már az is, hogy területi átszervezés ed­dig nem történt. Közkézen forog többféle átszervezési térkép, ezek egyike sem te­kinti egységes önigazgatási területnek a Csallóközt. Újból tiltakoztunk, A Csallóközi Falvak és Városok Szövetsé­gének Tanácsa ezt a tiltako­zást egyhangúlag elfogadta. Demokratikus berendezke­désű országban, jogállam­ban, önkormányzatokra épí­tett közigazgatásban — és ezeket az elveket minden parlamenti párt és mozgalom vallja — nem lehet figyelmen kívül hagyni az állampolgá­rok akaratát. Reméljük, hogy az elvek nem csak választási hadjáratban pufogtatott szó­lamok voltak. A Csallóközi Régióba tömörült községek ösztönösen keresték egy­máshoz az utat. Közösek a gazdasági, az ökológiai, a szociális és a kutlurális érde­keik. Az érdekek megvédé­se, a közös fellépés viszont már tudatos. Hát ennyit tehet a régiói FISTER MAGDA A HÉT 7

Next

/
Thumbnails
Contents