A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-11-15 / 46. szám

ZSIBVÁSÁR Alsónadrágok múzeuma' Jan Bucquoy Belgiumból 500 ember­nek küldött levelet, melyben kérte őket, küldjék el használt, természete­sen kimosott alsónadrágjukat múzeu­ma részére. így jött létre a világon az első ilyenfajta múzeum, melyben ed­dig körülbelül száz darab kisebb-na­gyobb "gatya" látható. Kiállításával Bucquoy a monarchia megdöntéséért ("Alsónadrágban minden ember egy­forma") és a világbékéért ("Alsónad­rágban nem lehet harcolni") harcol. Jelenleg Saddam Hussain és Helmut Kohl alsónadrágjára vár. Sajnos, ed­dig még egyik sem reagált kérésére. Kinek milyen virágot? Az embereknek is, a virágoknak is egyéniségük van. Épp ezért korántsem mindegy, kinek mi­lyen virágot ajándékozunk, hisz néha egy szép csokor mezei virág többet mond annak, akinek szánjuk, mint például az előkelő, de kissé rideg orchidea. Üde, fiatal lányhoz a fehér margaréta illik, érett asszonyhoz a nyíló vörös rózsa. Akit nagyon szere­tünk, annak kijár a kék nefelejcs, valahányszor csak nyílik. Japánul tanulnak az amerikaiak Amerikai szociológusok felmérései szerint 2000-re az USA lakosainak az átlagéletkora tovább fog növekedni, igaz nem olyan nagymértékben, mint Japánban. Az átlagéletkor az amerikai férfiaknál 75 év, az amerikai nőknél 80 év lesz. A szociológusok feltételezik, hogy kétezerre az Államok 108 000 lakosa száz évnél idősebb lesz. 26 A HÉT A felmérés szerint a bérek heti 740 dollárra emelkednek a termelésben, míg a szolgáltatások bére heti 577 dollár lesz. Kétezerben az amerikaiak átlagosan két órával többet töltenek majd a munkahelyükön, s ez heti 60 órát tesz ki. Várható, hogy az amerikaiak nagyobb érdeklődést mutatnak majd az idegen nyelvek iránt, s ez a pénzügyi és banktevékenység sikere érdekében a japán nyelv lesz. Annak ellenére, hogy a megkérdezettek 44 százaléka inkább spanyolul tanulna, a japánt csak 33 százalékuk választaná. Beszélő évgyűrűk A fatörzsön látható évgyűrűk nemcsak a fa korát árulják el, hanem fontos információkat adnak az előző évek légköri viszonyairól, éspedig sokkal nagyobb mértékben, mint ahogy azt mostanáig feltételezték. Egy kalifor­niai egyetem tudósai olyan módszert ajánlottak fel, amellyel a fa egyes évgyűrűiből azt is le lehet olvasni, hogy az adott évben milyen volt az időjárás tavasszal, nyáron, ősszel és télen. A tudósok azt állítják, hogy a fák "beszélni" tudnak a kozmikus kataszt­rófákról, a radioaktivitás változásairól, sőt jelzik a bioszféra szennyezettsé­gét. Ki volt Guillotin? Pályáját jezsuita tanárként kez­dett francia orvos, a párizsi orvo­si fakultás professzora. Sokat publikált, már aránylag fiatalon vezető körökben mozgott, és nagy népszerűségre tett szert. Az ő javaslatára vezették be humanitárius okokból a halál­büntetéseknél a nyaktilót, a ké­sőbb róla elnevezett guillotine-t, amelynek alkalmazása megrövi­dítette a kivégzésre ítélt kínjait. Sokan úgy vélik, hogy maga a szerkezet is az ő találmánya. Ez azonban tévedés. Hasonló ki­­végzőgépeket már a régi per­zsák is használtak, Európában pedig a XIII. században a cse­hek, a XIV. században a néme­tek, s a XVIII. században, még a franciák előtt, az angolok és a skótok kísérleteztek hasonlók­kal. Guillotintépp az angol minta ragadta meg. Hogy mégis ő lett a gép névadója, az a királypárti­ak róla költött gúnydalából ered, mely az egész kontinensen el­terjedt. Később maga Guillotin is kis híján az áldozatává lett, csak Robespierre bukása mentette meg attól, hogy a fejére már kimondott halálos ítéletet végre­hajtsák az épp általa bevezette­tett ny aktilóval. Macskaszemek Nem újdonság, ha azt állítjuk, hogy a macska szeme sötétben világít mint a lámpa. Mi okozza ezt a természetes különlegességet? A macska szeme apró kristályokból tevődik össze, ame­lyek kis reflektorokként működnek, te­hát a fény sugara okozza, hogy a macska szeme a sötétben világít.

Next

/
Thumbnails
Contents